- Sophie Oswald! Ne kelljen m�g egyszer elmondanom! Vedd fel a pul�vert, mert h�v�s van �s ahogy eln�zem az eget, pillanatokon bel�l szakadni fog az es�!
Leon visszaengedte a f�gg�nyt, majd feln�zett az emeletre, ahol a korl�tnak t�maszkodva egy v�kony l�ny n�zett vele farkasszemet. Krist�lyk�nt ragyog�, d�h�s szemeivel szinte felperzselte a leveg�t.
- Hagyj b�k�n! - kiab�lta. - Nem veszek fel semmit! Aut�ban leszek k�zel h�rom �s f�l �r�n kereszt�l, te meg szok�s szerint a legmagasabbra �ll�tod a f�t�st! - az eml�tett ruhadarab a f�ldszinten landolt, felbor�tva n�h�ny k�pet a kis asztalk�n. - Ne parancsolgass nekem! Nem vagy az ap�m!
- A b�ty�d vagyok, Sophie! �n felelek �rted! - gy�rte �ssze a piros pulcsit �s a kanap�ra v�gta. - Csak a javadat akarom! Teh�t vagy veszel pul�vert vagy nem megy�nk sehov�!
- A tengerhez akarok menni! Hallottad Leon? Ha kell, akkor gyalog megyek �s soha t�bb� nem j�v�k vissza! - trappolt le a l�pcs�n sietve �s megpr�b�lt elsz�kni  a b�tyja mellett. - Sosem j�v�k vissza ebbe a kript�ba!
- Sophie, kedvesem! - �llta el a hiszt�rikus l�ny �tj�t. - Higgadj le! Nem akarlak elvesz�teni t�ged is! - �lelte mag�hoz kap�l�z� kish�g�t. - Sophie, ne viselkedj m�r ennyire gyerekesen!
- Te csak ezt tudod! - ordib�lta, mik�zben szabadulni pr�b�lt. - Engem szapulni �s kioktatni! Gy�l�llek! Gy�l�llek Leon Oswald! Nem akarok veled �lni!
- Sophie, az any�d �ristenit! - engedte el, amikor a l�ny arcul csapta. - Fejezd be!
- Ne b�ntsd any�t! - sik�totta Sophie. - Ne mer�szeld b�ntani az eml�k�t! - zokogott fel, mik�zben b�tyj�hoz b�jt. - Hi�nyzik anya! Hi�nyoznak ap��k Leon! Azt akarom, hogy itt legyenek vel�nk! Hogy t�len elmenj�nk sz�nk�zni arra a kis dombra, ami a v�rost�l nem messze van �s apa mindig felborult, amikor le�rt az alj�ra. Hogy anya s�ss�n olyan isteni lekv�ros s�tit, amilyet csak � tud. Hogy kar�csony est�nk�nt egy�tt �ld�g�lj�nk a fa k�r�l �s el�nekelj�k azt a sz�p dalt az angyalokr�l meg a szeretetr�l - d�rzs�lgette a szemeit, mik�zben h�pp�g�tt. - F�lek, Leon. Olyan egyed�l �rzem magam.
- Gyere ide! - nyomott puszit a l�ny homlok�ra, miut�n mindketten le�ltek a sz�nyegre. - Nekem is hi�nyoznak ap��k, Sophie! De meg kell �rtened, hogy lehetetlen, amit k�rsz. Ezek gy�ny�r� eml�kek �s am�g a sz�vedben �lnek, addig any��k mindig veled lesznek.
- Nekem ez nem el�g - n�zett fel a b�tyj�ra, aki szomor�an simogatta a haj�t. - Csal�dban szeretn�k �lni. Azt akarom, hogy legyen egy anyuk�m �s egy apuk�m - mosolyogva helyezkedett t�r�k�l�sbe �s felragyogott az arca. - Egy sz�p napon tal�lsz majd valakit. Valakit, akit nagyon szeretni fogsz �s aki�rt meghalni is k�pes lenn�l. Aki n�lk�l szomor� lenne az �leted �s ha nincs veled, akkor f�j a sz�ved. Elveszed majd feles�g�l �s ti lesztek a sz�leim.
Leon nevetni kezdett �s lomh�n felt�p�szkodott.
-Nem vagy te t�l fiatal ahhoz, hogy ilyen romantikus mes�ken t�rd a fejecsk�det? M�gis honnan szeded ezeket a reg�nybe ill�, nagy szavakat?
- A minap anya szob�j�ban voltam �s tal�ltam n�h�ny k�nyvet, amelyeken egy f�rfi �s egy n� cs�kol�zik. Beleolvastam. Nagyon sz�p t�rt�netek. Azokban mindenki boldog �s el�gedett.
- Sophie - tette cs�p�re a kezeit Leon, amikor r�j�tt, hogy a l�ny milyen k�nyveket tal�lt. - Neked ink�bb a leck�vel kellene foglalkoznod - mosolygott, mik�zben felseg�tette. - B�r a matek menne �gy, mint a szerelmes sztori gy�rt�sa.

- K�sd be az �vet!
- Ezt hajtogatod m�r egy �r�ja! - simogatta a sz�rke macska fej�t Sophie, ami er�teljesen dorombolt. - Nem unod m�g?
Leon szaggatottan f�jta ki leveg�t. Ha most nincs a v�rnyom�sa az egekben, akkor sosem lesz ott.
- Nem mondom el m�g egyszer! - veregette meg a korm�nyt. - K�sd be a biztons�gi �vet!
- Nem, mert akkor nem tudom simogatni Rogert. N�zd, hogy �lvezi! M�r alig v�rja, hogy a le�rj�nk a partra. Ugye? - k�rdezte nevetve a macsk�t, aki hosszan ny�vogva k�vetelve a k�nyeztet�st.
Leon nem komment�lta az �llat f�lsiket�t� hangj�t, ink�bb bekapcsolta az ablakt�rl�t. A z�pornak indul� es� �tment zivatarba �s a t�volb�l m�r halk d�rg�s hallatszott.
- Kapcsoljunk r�di�t! - ny�lt a gomb ut�n Sophie, de a f�rfi elkapta a karj�t. - Most mi bajod van?
- Tudod, hogy nem szeretek �gy vezetni, ha sz�l a zene. Elvonja a figyelmemet.
- Nem �rdekel. Zavar ez a hang - utalt a kopog�sra, amit az es�cseppek csaptak a sz�lv�d�n. - Kapcsoljunk m�r r�di�t! Ilyenkor mindig lej�tssz�k a kedvenc sz�momat - el�zte meg a b�tyj�t �s megnyomta a gombot. - Na, �gy m�r mindj�rt m�s! - pakolta h�tra a macsk�t, aki kiss� nehezm�nyezte, hogy nem kap t�bb simogat�st. - Szomjas vagyok.
- Van v�z a keszty�tart�ban.
- T�vedt�l. Nincs benne v�z! - csapta vissza d�h�sen. - Inni szeretn�k!
- Ha bek�t�d az �vet, akkor besz�lhet�nk r�la.

- Szomjas vagyok.
- A k�vetkez� boltn�l meg�llok �s veszek valamit inni, de csak akkor, ha bek�t�d az �vet!
- Hagyj b�k�n! - s�ppedt az �l�sbe.
- Na, ebb�l el�g volt! - ny�lt �t Leon a l�ny el�tt �s megragadta a biztons�gi �vet. - Majd �n megmutatom neked, hogy kivel durc�skodj!
- Hagyj m�r b�k�n! Any��k nem er�szakoln�nak r�m olyasmit, amit nem akarok - b�jt �t az �v alatt Sophie sietve, de Leon nem hagyta annyiban �s �tlend�tette a feje felett, visszaszor�tva az �l�shez.
- Nekem is sokkal k�nnyebb lenne, ha nem kellene elviselnem az �lland� hisztidet. Hov� kell bedugni ezt az �tkozott csatot? - kutakodott az �l�s mellett Leon idegesen. - Nem igaz, hogy nem tal�lom.
Az ord�t�sra kapta fel a fej�t. L�tta Sophie falfeh�rre v�lt arc�t, kikerekedett szemeit �s kez�t, amely az ablak�vegre tapadt. K�vette a l�ny tekintet�t �s egy pillanatra leblokkolt, amikor �szrevette a k�zeled� kamiont. Vill�mgyorsan kapcsolt �s oldalra r�ntotta a korm�nyt, b�r legbel�l tudta, k�s�n.

A csattan�s hangja olyan m�ret� volt, hogy szinte beszakadt a dobh�rty�ja. K�rtsz� �s f�m reccsen�se t�rte meg a zivatar tombol�s�t.
Leon n�h�ny pillanat m�lva t�rt csak mag�hoz. Oldalra n�zve l�thatta a f�utat, fejjel lefel�. Kezdett derengeni a baleset �s a sz�ve vadul kalap�lt, amikor r�j�tt, hogy Sophie is vele utazott. F�szkel�dve fordult az any�s�l�s ir�ny�ba �s jeges borzong�s futott v�gig a test�n.
- Sophie! �desem! - sz�ktek k�nnyek a szem�be, amikor �szrevette a l�nyt. - Istenem! - pr�b�lta kiszabad�tani mag�t az �v fogs�g�b�l. - Ne mozogj!
- F�lek - suttogta a l�ny alig hallhat�an. - Leon! Hol vagyok?
Jelenleg a sz�lv�d�be �gyazva, futott �t a f�rfi agy�n a sz�rny� felismer�s.
- Semmi baj �desk�m! - engedett v�gre az �v �s �gy fordult, hogy Sophie-hoz �rhessen. - Semmi baj!
Nem t�r�d�tt azzal a f�jdalommal, ami a test�ben kavargott. A szeme szinte kiesett a hely�r�l, annyira sz�rt �s �getett mindene, de nem �rdekelte. Csak a h�ga sz�m�tott, a kish�ga, akit im�dott.
- Leon? - mozd�totta meg a fej�t Sophie lassan, amikor �szlelte, hogy a b�tyja k�zeledik. - Hol vagyok?
Leon v�gigsim�tott a v�res arcon �s homlok�t a l�ny homlok�hoz �rintette. Valami halkan reccsent. Elt�rt a koponyacsontja.
- Biztons�gban vagy - alig b�rt megsz�lalni. A hangok csak kapart�k a tork�t, de nem akartak kij�nni a val�s�gba. - Nem lesz semmi baj, Sophie!
- Nem �rzek semmit, Leon - csuka be a szemeit, majd lassan kinyitotta. - F�lek.
- Itt vagyok veled - emelte meg a m�sik kez�t is, hi�ba tudta, hogy elt�rt. - Nem kell f�lned.
- Itt van anya, Leon.
Ez volt az a mondat, ahol a sokak �ltal �rz�ketlennek hitt Leon Oswald zokog�sban t�rt ki.
- �desem, csak mi ketten vagyunk - cs�kolta meg a v�rt�l ragacsos tincseket feldagadt sz�j�val. - Mi ketten �s esk�sz�m, hogy kijuttatlak innen! Ne add fel!
- Most is �gy n�z r�m, mint r�gen - mosolyodott el halv�nyan. - Olyan sokat fogunk besz�lgetni.
- Sophie - a teste kezdte elveszteni a csat�t a f�jdalommal szemben, pedig �bren kell maradnia �s vigy�znia a h�g�ra. - Maradj velem! Tudom, hogy sokat veszeksz�nk �s nem vagyok egy minta b�ty�d, de hidd el, most mindent megteszek az�rt, hogy kivigyelek innen!
Sophie megr�zk�dott.
- Hazudsz - suttogta. - Meg fogok halni, Leon.
- Dehogy fogsz - k�h�g�tt fel egy kis v�rt. - Dehogy fogsz, kicsik�m! Nem fogsz - megr�m�lt, amikor hom�lyosodott a l�t�sa. - Maradj velem, Sophie!
- F�j, annyira f�j mindenem Leon! Nem �rzem a f�jdalmat, de tudom, hogy �gy van- komorodott el �s behunyta a szemeit. - F�radt vagyok. Aludni akarok Leon, hogy ne f�jjon semmim.
- Nem hagyhatsz itt te is! - csap�dott a feje a h�ga v�ll�nak. - Nem engedem. Nem.

- Hall engem?
Leon nem tudta els�re kinyitni a szem�t. Ez csak harmadj�ra siker�lt. Egy barna b�r�, g�nd�r haj� f�rfi �s egy fiatal, barna haj� l�ny figyelte az �bred�s�t. Kik ezek �s mit akarnak t�le?
- Igen.
- K�vesse az ujjamat! Csak a szeme mozog, a feje nem! - emelte fel a fej�t.
Leon teljes�tette a k�r�st.
- Neve?
- Leon Oswald.
- H�ny ujjamat mutatom?
- H�rmat.
- Milyen sz�nekb�l �ll a francia z�szl�?
- Piros, feh�r, k�k.
- Az agya rendben van - �rt fel valamit egy pap�rlapra. - N�zz�k a t�bbit!
Kitakart�k �s az orvos elkezdte vizsg�lni. A v�ll�t tanulm�nyozta el�sz�r �s b�lintott, amikor v�gzett. Azt�n a mellkas�t tapogatta meg, amelyet Leon zsibbadtnak �rzett. Megemelte a jobb karj�t, amely k�ny�kig be volt k�tve. Most is b�lintott. A has�t h�rom oldalr�l is megtapogatta �s nyomogatta. Valami varratokr�l besz�lt. Vagyis m�t�ttek rajta valamit.
Mi a fene t�rt�nt vele? Leesett a l�tr�r�l, mik�zben a villanyk�rt�t cser�lte ki?
- Hol vagyok?
A f�rfi h�tran�zett, majd intett a l�nynak, aki elsietett. Gyorsan megkocogtatta a jobb bok�j�t, majd visszat�rt a fej�hez �s minden eredm�nyt feljegyzett.
- K�rh�zban van. Nem eml�kszik a balesetre? - �rdekl�d�tt.
- Mif�le baleset?
A f�rfi �tvett valamit a l�nyt�l �s visszafordult hozz�.
- Aut�balesete volt egy h�nappal ezel�tt.
- Micsoda? Egy h�napja? �n...nem eml�kszem semmire. Semmire. Egy h�nap?
- Mesters�gesen altattuk a bels� s�r�l�sei miatt, amelyek nagyon s�lyosak voltak. Elt�rt a kulcscsontja, a jobb csukl�ja, a jobb bok�ja, megrepedt a l�pe �s egy szil�nk majdnem eltal�lta a t�dej�t. A h�g�val utaztak...
Leonba bele ny�lalt a v�res Sophie r�miszt� k�pe.
- Hogy van a h�gom? L�tni akarom. L�tni akarom a kish�gomat.
A f�rfi egy pillanatra f�lren�zett �s Leon tudta, hogy baj van. Nagy baj van. Tal�n nyomor�k lett? Vagy amput�lt�k valamelyik v�gtagj�t? Esetleg t�bbet is? K�m�ba esett?
- A h�ga sajnos nem �lte t�l - k�z�lte halkan. - Koponyav�rz�se volt.
Leon szem�t ellept�k a k�nnyek �s megmarkolta a takar�t.
- Cserben hagytam. Cserben hagytam.
- Most aludni fog - fecskendezte be intrav�n�san a nyugtat�t az orvos, amikor bel�pett egy rend�rtiszt. - Pihennie kell - n�zett szigor�an a rend�rre. - Nem tenne j�t az �llapot�nak, ha kifaggatn�k az �r�k�s�d�si pap�rokr�l. Ez a f�rfi s�lyos aut�baleset ut�n l�badozik.
- Amit lehet, hogy � okozott - b�k�tt a szak�llas rend�r az �gy fel�. - Sz�p kis summa �ti a mark�t egyed�li �r�k�sk�nt. Mi csak a dolgunkat v�gezn�nk - utalt az orvos kis akci�j�ra a nyugtat�val.
- Ahogy �n is - v�laszolta az orvos. - �s az a dolgom, hogy megmentsem az �let�t.

A szemeit most is nehezen tudta kinyitni. Ez�ttal nem a f��t, hanem a nappalij�ban �ll� asztal l�ba �s a kanap� sz�le esett a l�t�ter�be. A feje l�ktetett �s ahogy meg akart emelkedni, er�s f�jdalom �llt be a tark�j�ba. A lak�s�ban van �s a padl�n fekszik. De hogyan ker�lt oda?
- Sz�p j� reggelt, Oswald!
Ez a hang. Ismer�s �s balj�s. Kinek a hangja lehet? � nem engedett be senkit a post�son k�v�l. A post�s!
Egy l�b r�gta meg a karj�t, majd ford�totta a h�t�ra.
- J�l aludt�l? - jelent meg felette Szergej �nel�g�lt arca. - Na n�zd csak! - emelte meg a par�k�j�t �s szak�totta le a m�bajszot. - H�t nem �tvertelek? Ostoba, pipogya fr�ter vagy - vigyorgott. - Most megfizetsz az�rt, ami�rt el akarod venni t�lem Sor�t! � az eny�m! � az �n feles�gem lesz �s mindenkin kereszt�lg�zolok az�rt, hogy ez bek�vetkezzen. Mindenkin - eszel�s nevet�s t�lt�tte meg a szob�t, majd hirtelen csend lett �s Szergej megkomolyodott. - Hol a k�ly�k?
Ne! Csak Sophie-t ne!
- Nincs itt - hazudta. - Nincs n�lam. Sora elvitte. Elutaztak.
- Aha, hogyne! - helyezkedett el a kanap�n �s �lbe vette a post�st�sk�t. - Ne n�zz h�ly�nek te barom! Itt vannak a bogy�i meg a ruh�i is. Sz�val? - k�rdezte flegm�n. - Hol van az a kis defektes liba? - h�zott el� egy k�nny� fegyvert �s lomh�n r�csavarta a hangtomp�t�t. - Csevegn�k vele egy keveset a sv�jci kiruccan�sair�l.
- Ne g�nyol�dj vele te mocskos szem�tl�da! Mondtam m�r, hogy nincs n�lam a gyerek.
Pedig itt van. A l�nya itt van a lak�sban. De hol lehet, ha ez az �r�lt nem tal�lja? M�r biztosan �tkutatta a lak�st. Elb�jt? Vagy m�r csin�lt vele valamit �s most csak a bolondj�t j�ratja vele?
- N�zd Leon! - k�ny�k�lt a karf�ra. - K�t okb�l v�rtam meg az �bred�sedet. Az egyik az, hogy nem tal�lom azt a koszos kis asztm�st. Hi�ba f�leltem, nem hallottam a s�pol�s�t. Vagyis meg kell tudnom, hogy hol van. A m�sik az, hogy a szemed l�tt�ra akarom meg�lni.
Nem! M�g egyszer nem vesz�thet el valakit, akit ennyire szeret. Nem vesz�theti el a l�ny�t, f�leg nem �gy, hogy tehet is ellene valamit.
- �lj meg engem! Hagyd a l�nyomat �s v�gezz velem te orosz seggfej! - provok�lta.
- �, az is meglesz! - �llt fel mosolyogva. - De el�tte megadom neked azt az �lm�nyt, hogy a kis k�cos a karodban haljon meg! - l�pett �t Leon l�bain �s a konyha fel� fordult. - Rendben, Sophie! - ki�ltotta vigyorogva. - Akkor b�j�csk�zzunk!