~ Sora… még soha nem láttalak ilyennek.. Kalos amint kimondta Leon nevét, a szemed elsötétült, és a hangod is más lett.. hát ennyire utálod? Pedig ha tudnád min ment keresztül~ gondolta magába Yuri.
- Nos.. Kalos.. ha csak ennyi, akkor én mennék is.. valami ruhát vennem kell a fogadásra- mondtam majd kacsintottam egyet.
- Csak ennyit akartam.. jah.. és ajánlom, hogy csinos legyél!- mondta majd hátátfordított a székkel.
- Kalos! Én mikor nem vagyok az? –kérdeztem majd kifelé indultam az ajtón.
- Sora! Ha bármi van, hívj!- mondta Yuri.
Nem válaszoltam, csak kisétáltam az ajtón.

Normal

- Észre vetted mennyire megváltozott.. elég volt csak kimondanod a nevét- mondta Yuri.
- Igen.. észre vettem.. de.. ahogy ismerem.. már van egy terve- válaszolt Kalos.
- Szerintem is kitalált valamit.. kíváncsi leszek hogy mi az- mondta a szőke hajú férfi.
Eközben a folyosón egy csinos lilás hajú nő trappolt idegesen.
~ Nah.. Sora.. most legyél okos.. az már biztos, hogy olyan ruhát kell választanom, ami igencsak.. khm.. kihívó.. de miért is? Úristeeen.. miken jár az eszem… magamba akarom bolondítani?... Igeeen.. de…de.. félek.. mi van ha majd újra érezni fogok iránta valamit? NEEEM.. az lehetetlen.. nem.. nem leszek újra szerelmes Leon-ba.. SOHAAA.. elég volt egyszer..~ miközben Sora ezen tűnődött észre sem vette, hogy már egy taxi áll előtte.
- Jónapot hölgyem- mondta a sofőr. Sora lehajolt, hogy lássa ki is az. Egy szemérmetlenül helyes férfi ült a volánnál. Félhosszú barna haja volt, és gyönyörű méregzöld szeme, Férfias arca.. egyszerűen elbűvölő volt.
- Jónapot Uram- mondta Sora illedelmesen.
- Hová vihetem? – kérdezte a sofőr.
- Köszönöm sehova.. Gyalogolni szeretnék- mondta Sora lágyan.
- Egy ilyen csinos hölgy mint ön Miss.… - közben kiszállt az autóból, és Sora mellé sétált.
- Sora.. Sora Naegino.
- Örvendek Miss. Naegino. Az én nevem Josh Carell.- mondta majd kezet csókolt Sora-nak.
- Szintúgy.. de lehetne egy kérésem.. tegeződjünk.. hiszen.. kb. egy idősek, lehetünk- mondta Sora mosolyogva.
- Rendben Sora.. ahogy szeretnéd.- mondta Josh mosolyogva.
- Köszönöm.
- Most lehet, hogy bután hangzik.. de mintha már találkoztunk volna- mondta Sora nevetve.
- Nos.. igen.. már találkoztunk.. de ezek szerint, te már nem nagyon emlékszel rám- mondta Josh tetettet szomorúsággal.
- Hát.. légyszives frissítsd fel az emlékezetemet- mondta Sora mosolyogva.
- Nos…. Előszöris.. gyere menjünk a parkba.. üljünk le, és majd elmesélem ott a dolgokat- mondta a férfi.
- Nem.. ne menjünk a parkba.. épp ruhát szeretnék vásárolni, tarts velem.. útközben elmondhatsz majd mindent- mondta Sora, csillogó szemekkel.
- Áhh ezeknek a szemeknek soha nem tudtam ellenállni- mondta Josh.
- Tessék?- kérdezte Sora meglepődve.
- Nyugi.. most fogom mondani- mondta Josh egy sunyi mosoly kíséretében. Közben elindultak.
- Szóval.. Akkor kezdődött, amikor elmentem a válogatásra. 18 voltam de akkor már Star voltál, és az egyik zsűri.. amikor beléptem a terembe, egyből téged láttalak meg elsőnek, épp egy kislánynak segítettél legyőzni a lámpalázát.. felmásztál vele a kötélre és együtt táncoltatok.. lenyűgöző volt. Hála neked az a kislány bekerült a társulatba. Én következtem.. sikeresen megcsináltam mindent, majd TE felálltál és elkezdtél tapsolni.- mondta a történetet mosolyogva Josh.
- Áhhhh igen… már emlékszem… Azért álltam fel, és tapsoltam, mert senki.. senki nem tudta olyan gyorsan és hibátlanul megcsinálni a feladatokat. Volt tehetséged.. és attól a naptól kezdve elválaszthatatlanok lettünk.. te voltál a legjobb fiú barátom a színpadnál.. sőőt már úgy viselkedtünk egymással, mintha testvérek lennénk- mondta Sora, szemei könnyesek lettek.
- Igen.. soha nem felejtem el, amikor még Leon is féltékeny volt rám, hiszen olyan sok időt töltöttünk együtt- mondta Josh nevetve.
- Iggeeen…. Arra emlékszem.. mennyit nevettünk a fején…- mondta immár Sora is nevetve. Még csak most vették észre, hogy egy butik előtt állnak, ahol szebbnél-szebb estélyi ruhák díszelegtek.
- Hm.. ide nézzünk be- szólalt meg Josh. Sora-nak nem is kellett kétszer mondani, azonnal berohant az üzletbe.
- Jónapot Miss. Naegino!- üdvözölte Sora-t a bolt tulajdonosa, egy durván 40 éves asszony.
- Áh Jónapot Bella – köszönt udvariasan Sora
- Miben segíthetek?- kérdezte nyájasan Bell
- Egy igen szép, és nőies estélyi ruhát keresek.. reménykedem, hogy itt megtalálom- mondta Sora mosolyogva.
- Jajj Sora kisasszony.. még szép hogy itt fogja megtalálni álmai estélyi ruháját- mondta Bell nevetve.- Segítsek Vagy netán majd válogatsz?- kérdezte
- Hm.. válogatok.. így is van már egy segítőm- mondta Sora majd Josh-ra mutatott. – Nos.. ha szabad akkor mi körbe is néznénk- mondta Sora vigyorogva.
- Persze menjetek, csak- mondta Bell és már el is tűnt egy ajtó mögött.
- Nos Sora? Hol kezdjük?- kérdezte kétségbe esetten Josh.
- Talán az elején- mondta Sora nevetve, majd elindult a fogasokhoz.
Félórás keresgélés után, meg persze próbálgatás után Sora megpillantott egy meseszép halvány lila estélyit. Azonnal felkapta, majd ment is az öltözőbe.
Hamar felkapta magára, majd belenézett a tükörbe.. a hatás.. egyszerűen káprázatos volt. A ruha pánt nélküli volt, szorosan ráfeszült Sora felsőtestére, így kiemelve, kerek dús melleit, keskeny csípőjét. Csípőjétől lefelé pedig bő volt. Itt-ott gyöngyökkel virágok voltak kirakva.. Sora elengedett magának egy elismerő mosolyt, majd kiment az öltözőből. ~ igaz.. nem kihivó, de gyönyörű~ gondolta magába Sora. Josh szeme kikerekedett. A boltban lévő összes férfi nyálát csorgatva nézett végig Sora-n aki, boldogan pörögött kettőt a ruhában Josh előtt. A nők pedig? Volt, aki elismerően nézett a lányra, és volt, aki megtudta volna ölni a féltékenységtől. Lassan egy férfi ment oda Jos-hoz, majd elismerése képpen megütögette a vállát.
- Gyönyörű a mennyasszonya- mondta az idős férfi.
- Ohh ő nem a mennyasszonyom.. sajnos.- mondta csalódottan Josh.
- Hát akkor.. szerezze meg magának.. egy ilyen nő nem terem minden fán- mondta az öregember mosolyogva.
~szerezzem meg magamnak?? Jóó.. de hogyan.??.. Istenem milyen csodálatos.. mint egy istennő. Úristen miken gondolkodsz Josh…. ~ tűnődött el magában Josh, miközben a tükör előtt álló Sora-t nézte.
- Szerinted ez a ruha megfelelő lesz a fogadásra?- kérdezte Sora félve.
- Ugyan már… még szép.. mindenki csak érted fog epekedni- mondta Josh vágytól fűtött hangon, amit szerencséjére Sora nem vett észre.
- Jajj ne viccelj már- mondta Sora nevetve, majd beszaladt az öltözőbe levette a ruhát, majd fizetett és elhagyták a boltot.
Lassan visszaértek a Taxihoz.
- Uramisten már 7 óra van?- szörnyülködött Sora.
- Igen.. már ennyi az idő- mondta mosolyogva Josh- Gondolom már menned kéne- mondta egy nagy sóhaj kíséretében- Gyere.. hazaviszlek- mondta mosolyogva.
- Igen… mennem kell… és köszönöm- mondta Sora vigyorogva.
~ nem kell megköszönnöd.. addig is legalább élvezhetem a társaságod~ gondolta magába Josh
Beszálltak az autóba, a férfi elindította, és már úton is voltak. Nem kellett sok idő és már a Killien Villa előtt találták magukat. Josh innen már tudta, hogy mi a helyzet.. csalódott volt.
- Josh! Lenne egy nagy kérésem- kezdett bele Sora
- Igen és mi?- kérdezte kíváncsian a férfi.
- Nem jönnél el velem holnap Te a fogadásra?- mondta és elővette csodálatosan ragyogó szemeit.
- Miért nem Yuri-t kérted meg?- kérdezte Josh közömbösen.
- Ugyan már… baj hogy téged kértelek meg erre? Újra együtt bulizunk egy nagyot- mondta Sora mosolyogva, majd Josh-ra emelte gyönyörű szemeit.
- Hát.. nah.. jóó.. legyen.. de csak mert szépen néztél rám- mondta Josh, és kacsintott egyet.
- Köszönöm.. tudtam hogy rád számíthatok- hálálkodott Sora, majd nyomott egy puszit Josh arcára.
- Majd holnap hívj fel..- mondta Sora, majd elővett táskájából egy tollat, és megfogta Josh kezét, ráírta a telefonszámát, majd újból nyomott arcára egy puszit.
- Szia Sora jóéjt, majd holnap hívlak!- mondta Josh.
- Szia neked is.- mondta Sora majd megindult befelé, egy hatalmas vigyorral a száján.

Sora

Lassan kinyitottam a bejárati ajtót, majd levettem cipőmet, és éppen elindultam volna felfelé a lépcsőn amikor valaki megszólított.
- Hogy -hogy ilyenkor?- kérdezte Yuri érzelemmentes hangon.
- Eddig tartott megvenni a ruhát- válaszoltam ugyanolyan hangnemben.
- És.. ki volt az a férfi, akivel te olyan jól elbeszélgettél, a boltban, és akinek először mutattad meg a ruhádat?- kérdezte Yuri egyre dühösebben.
- Ugyan már… csak nem féltékeny vagy?- kérdeztem gúnyosan.- Ha annyira szeretnéd tudni Josh volt az.. és azért beszélgettem el vele olyan jól, mert régen találkoztunk, és akkor is jól elvoltunk.. ezen, pedig nem kéne idegesnek lenned.. majd amit most mondok… azután lehetsz- folytattam gúnyosan.
- Nah.. ki vele mi az?- kérdezte közömbösen.
- Vele megyek el a fogadásra- mondtam majd szemeim felcsillantak.
- MI?! Nem.. azonnal megmondod neki, hogy velem jössz el!- kiabálta Yuri idegesen.
- 1: nem mondtad hogy veled KELL mennem. 2: nem vagyok hajlandó veled menni. És 3: most pedig megyek aludni..- mondtam majd felmentem a lépcsőn.
~ mit gondol ez magáról.. mi vagyok én? A szolgája? A cselédje.. azt csinálok amit akarok… istenem.. valami baj van Yuri-val….~ gondolkodtam, majd benyitottam Ashlyn szobájába.
- Alszik- suttogtam.
Lassan becsuktam az ajtaját, majd az én szobám felé vettem az irányt, benyitottam, a táskát, ami a ruhát tartalmazta, pedig letettem az ágyra, majd lassan a fürdő felé vettem az irányt. Kinyitottam az ajtót, levetkőztem, megengedtem a zuhanyzóba a vizet majd alá álltam. Hagytam, ahogy a víz, langyos cseppjei, mossák hajamat, vállamat, és a testem többi részét. Mikor már kellőképpen kiáztattam a bőrömet, kiszálltam, megtörölköztem, majd a törülközőt magamra csavartam, és kimentem. Lassan, komótosan oda sétáltam a gardróbszekrényhez, kinyitottam, majd kivettem belőle, egy fekete hálóinget, felvettem majd az ágy felé fordultam. Ekkor valaki kopogott.

Normál.

~ Jajj ne… most pont Yuri-hoz nincs kedvem..~ gondolta magába Sora, majd kinyitotta az ajtót. Nos.. nem volt szerencséje, mert Yuri állt az ajtóba, kicsit ittas állapotba.
- Mit akarsz?- kérdezte Sora érzelemmentes hangon.
- Téged Sora.. téged- mondta Yuri, majd Sora felé közeledett..


folyt köv..