Egy emlékezetes születésnap
kagome0312, Dreamwitch13 2009.03.07. 00:41
Sora kora reggel már a gyakorlóteremben volt. Ken segített neki gyakorolni és megbeszélték az új műsort. Ám főhősnőnk kicsit elkalandozott és egyre rosszabbul ment a gyakorlás. Ken nem értette mi baja van a lánynak.
- Sora, ez így nem jó! – szólt Ken egy újabb baki után. – Ha ezt továbbra is így folytatod nem lesz műsor.
Sora el volt fáradva, kapkodva vette a levegőt, majd mély lélegzetet vett és felállt.
- Tudom, sajnálom! – Egyszerűen nem tudok másra koncentrálni, csak Leon jár a fejemben, gondolta Sora. Majd ismét leesett a hálóra. – Nem tarthatnánk egy kis szünetet? – kérte fiút.
- Jó, de csak pár perc. – mondta Ken majd a többi szereplőhöz ment megbeszélésre.
Sora kiment a mosdóba és kicsit megmosta az arcát. „- Nem járhat folytok ő az eszemben! El kell felejtenem legalább addig, míg vége nem lesz az edzésnek! Igen, gyerünk Sora, menni fog!” Mély levegőt vett, kifújta, majd visszaindult a terembe. Mikor beért, Sora meglepődött. Senki más sem volt a teremben csak Ken.
- Többiek hova mentek? – kérdezte végül.
- Azt mondták, hogy hagynak téged nyugodtan gyakorolni. – világosította fel Ken.
- Értem. Akkor kezdjük az edzést.
Soranak sikerült egy ideig kiverni a fejéből Leont épp elég ideig arra, hogy rendesen végre tudja hajtani az ugrását. Ezután, Ken elhívta egy hamburgerre az egyik boltba.
- Hmm, ez finom! – mondta Sora, aki még nem evett semmit. Kíváncsi leszek Leon hova visz ma vacsira. Na, Sora, már megint Ő jár a fejedben, gondolta. Miközben Sora elgondolkodott Leonról, Ken magyarázott neki, ám egy idő után a fiúnak is feltűnt, hogy csak magának beszél.
- Sora! Sora te nem is figyelsz rám! – mondta, Ken
- Mi? De persze, hogy figyelek rád.
- Olyan furcsa vagy mostanában. Mi történt? – kérdezte, Ken és megállította Sorat.
A lány megállt majd értetlenül nézett Kenre.
- Semmi sem történt! – mondta.
- Sora ne hazudj légy szíves! – Ken, nem érezte jól magát. – Nekem sokat jelentesz, és nem szeretném, ha hazudnál!
- Jó. Leon elhívott randira.
Ken padlót fogott. Nagyon meglepődött, bár sejtette, hogy valami ilyesmi a lány „baja”.
- Ó, értem. Akkor menjünk, hogy el ne késs. – mondta, Ken szomorúan majd elindult.
- Ken, várj! Nem fogok elkésni. – mondta Sora – Mit mondtál, amikor nem figyeltem?
Ken már egyáltalán nem akarta elmondani Soranak, hogy szereti.
- Már nem lényeges.
- Hogy volt ez a nem hazudok dolog? – kérdezte Sora és a fiúra mosolygott.
- Nem hazudtam, ezek után, pedig már világos minden.
- Mi világos? Ha nem mondod el, akkor tényleg elmegyek, Leonhoz – motyogta Sora és egy nagyot harapott a hamburgerből.
- Hát jó, ha ezzel boldogabb leszel. Csak annyit, hogy… - mély levegőt vett. Na most vagy soha, döntötte el magában, Ken. – azt, hogy szeretlek! – mondta ki egy levegővel.
Sora nagyon meglepődött, Ken neki csak barát. Hogy mondja el ezt a fiúnak?
- Hát, nem tudom, ilyenkor mit kell mondani… - mondta az igazat.
- Csak annyit, hogy te is vagy, - még jobban elszomorodott – vagy hogy nem jelentek neked semmit.
Sora nem akarta megbántani a fiút, de hazudni sem akart neki. Nem szólt semmi. Csendben állt a fiúval szemben és csak nézte. Aztán lesütötte a szemét.
- Rendben – mondta, Ken, majd elment.
- Ken, várj!!! Sajnálom! – ment utána Sora
- Várjak, már éppen eleget vártam rád. Hagyj békén, egyedül akarok lenni.
- De… Ken, én nagyon sajnálom, ha …
- Én is sajnálom – szakította félbe Sorat majd elsétált.
Sora, bár nehezen hagyta Kent, had menjen, most nem kíváncsi rá. Ő is haza ment és megpróbált a randira koncentrálni.
|