Egy óra múlva vége lett a meghallgatásoknak, a hirdetés után összesen húsz újoncot vettek fel. Köztük volt egy nagyon tehetséges lány is, aki Kalosnak és Yurinak nagyon tetszett. A lányt Maonak hívták, rövid, szökésbarna haja és kék szeme volt. Ő kapta a legtöbb dicséretet és elismerést. Ám mikor Sora dicsérte vagy éppen szépen megmondta neki, hogy mi nem jó, az a lánynak nem tetszett. Nem figyelt Sorara, hűvös tekintettel nézett rá.
Ezt Leon is észrevette, ám mikor ő is oktatta, a lány ugyanúgy nézett rá is. Maót egyáltalán nem érdekelte, hogy a sztárok mit mondanak neki, csak Kalossal és Yurival foglalkozott. A meghallgatás után a szokásos buli kezdődött, ahol üdvözölték az új artistákat.
Sora is ott volt, sőt még Leon is, bár ő nem nagy kedvvel.
- Na, milyen a buli? - kérdezte Mia Sorától, mikor találkoztak.
- Nagyon jó, Mia! - fordult barátnőjéhez. - Jól megszervezted! - mosolygott.
- Köszönöm! - viszonozta a mosolyt. - Ami azt illeti, May nagyon sokat segített. - Mia átnézett Sora válla felett. - Hopp, jön egy új lány.
- Á, sziasztok! - köszönt a lányoknak.
- Szia - mondták egyszerre.
- Ugye te vagy Mia, a rendező?! - kérdezte Mao.
- Igen, én vagyok. Te pedig...? - nyújtotta kezét Mia.
- Mao - mosolygott és kezet rázott.
Sora nem nagyon figyelt a lányra, még mindig mérges volt rá a délután miatt. Mindig más felé nézett.
- Sorát már biztosan ismered - mondta kedvesen Mia
- Igen. Az összes műsort láttam, mióta ő a sztár. Fantasztikusak voltak. 12-13 évesen te voltál a példaképem! - mondta Mao. - És már a megbeszélésen találkoztunk.
- Igen! - erőltetett mosolyt Sora az arcára. - Hogy érzed magad köztünk? - kérdezte végül.
- Jól - jött az egyszerű válasz.
Mao és Sora tekintete találkozott. Mia szinte érezte a feszültséget a két lány között. Így jónak látta, ha elviszi Maót Sora közeléből.
- Gyere Mao, bemutatlak Ananak és Maynek! - húzta magával Mia a lányt, közben visszanézett Sorára és rákacsintott.
Sora nagyon hálás volt a lánynak. Nézte, ahogy távolodnak, majd elindult kifelé. Leon pont látta, mikor Sora kinyitja az ajtót, ezért utána ment. Sora a tengerhez ment, megállt a parton és nézte a vizet. Nem vette észre, hogy Leon is ott van.
- Mért jöttél el? - kérdezte Leon.
Sora kicsit összerezzent, mikor meghallotta Leont.
- Fáradt vagyok és nem volt kedvem beszélgetni - mondta, de nem nézett Leonra. A fiú közelebb ment hozzá.
- Nem lehet, hogy az új lány miatt jöttél el? - kérdezte óvatosan Leon.
- Talán. De lehet, hogy azért, mert egyedül akartam lenni. De most jó, hogy itt vagy! - dőlt a fiúnak. Felnézett rá. - És te miért jöttél el?
- Láttam, hogy eljöttél, ezért gondoltam, utánad jövök. - Leon fél kézzel átkarolta Sora derekát, így a lány még jobban neki dőlt. - És láttam, hogy valami bánt.
- Nem tetszik ez a Mao. Ennyi az egész.
- Értem - Leon lenézett Sorara. - Menjünk! Visszakísérlek a szálláshelyhez.
Elengedte a lányt, aztán együtt visszamentek.
- Köszi, hogy mostanában ennyit törődsz velem - mondta Sora és megfogta Leon kezét. - Nem tudom, hogy háláljam meg.
- Gyere el velem holnap egy randira és megbeszéltük! - mosolygott Leon.
Sora nem tudta, mit mondjon, majd kiugrott a bőréből, nagyon örült annak, hogy Leon elhívta egy randira.
- Nagyon szívesen! - A boldogság kiült Sora arcára, Leon is észrevette és nagyon örült.
- Rendben. Akkor holnap hatkor itt találkozunk - mondta Leon
- Értem! - Sora megpuszilta Leont, majd elindult az ajtóhoz. - Jó éjszakát!
- Most már csak jó lehet - mosolygott Leon
Sora is viszonozta a mosolyt, majd eltűnt az ajtó mögött.