David felvette a jegyz�k�nyvet, miszerint v�letlen baleset t�rt�nt, majd visszament dolgozni.
M�r mindenki bent volt n�lam, egyed�l Michael nem j�tt be. Tal�n f�lt, hogy haragszom r�, tal�n b�ntudata volt.
Egy h�t el�g volt a semmittev�sb�l. Felkeltem az �gyamb�l �s �rattam egy olyan pap�rt az orvosommal, hogy saj�t felel�ss�gre elhagyom a k�rh�zat. M�g j�, hogy a t�bbiek �pp suliban voltak ekkor, biztos megakad�lyozt�k volna. �gy is �pp eleget veszekedt�nk emiatt. F�leg Leon akart minden �ron bent tartani. M�g ez sem tudott visszatartani, �sszeszedtem a cuccaimat �s hazamentem. Suliba persze m�g nem j�rtam, egyr�szt, mivel bal kezes r�v�n nem sok mindent tudtam volna kezdeni, m�sr�szt viszont egyben igaza volt mindenkinek: m�g gyenge voltam. M�r a hazafel� �t is pokolian megviselt. Michael a lehet� legl�tv�nyosabban ker�lt engem, �s ez felett�bb ideges�tett. � volt az egyetlen, aki fel�m sem n�zett, m�g otthon voltam. Egy h�nap alatt rendbe j�ttem annyira, hogy m�r j�rhattam suliba. Persze az edz�s ki volt z�rva, hiszen mikor a 45 percet v�gig kellett �rni a is rettenetesen f�jt. Minden d�lut�n �tj�ttek a t�bbiek �s pr�b�ltunk. Sokszor be�ltek Leon�k is. Sophie legnagyobb �r�m�re, b�tyj�val m�r nem veszekedt�nk... sokat. Egyed�l Mike hi�nyzott a band�b�l, egyszer�en nem volt hajland� a k�zelembe j�nni. P�r nap el�g volt, hogy m�r nagyon elegen legyen ebb�l az eg�szb�l, �gy egyik alkalommal ott hagytam a t�bbieket a gar�zsban, �n pedig elmentem Michaelh�z. Persze �ll�t�lagos fontos programja ellen�re otthon tal�ltam, Rendesen meg volt lepve, mikor kinyitotta az ajt�t �s �n �lltam vele szemben.
- Mit keresel itt? - k�rdezte m�g mindig a bej�ratn�l.
- Tudod, van egy bar�tom, akit m�r m�sf�l h�napja nem l�ttam. Gondoltam megkeresem... - feleltem szemreh�ny�an.
- Egy bar�t lesz�rja a m�sikat? - k�rdezte.
- V�letlen volt Mike! �n nem haragszom... �s a t�bbiek sem, csak agg�dtak �rtem.
- Hogy vagy?
- H�t, ha sokat git�rozom, m�g f�j, edz�sre meg egy�ltal�n nem j�rhatok �s a karom felemel�s�vel probl�m�im vannak.
- Sajn�lom - suttogta a fi�.
- Mint m�r eml�tettem, nem haragszom.
- Lehet, hogy te nem haragszol, de ezt magamnak sosem fogom megbocs�jtani.
- Michael Dawson! Ezt most azonnal hagyd abba! Nem vagyok hajland� v�gign�zni, ahogy t�kreteszed a bar�ts�gunkat, sz�val most sz�pen fogod magad �s elj�ssz velem pr�b�lni.
Kb. f�l �ra m�lva vissza�rkezt�nk hozz�m.
- Megfenyegetted Jen? - k�rdezte Jack.
- �nsz�nt�b�l van itt - mosolyogtam.
- Csak mert volna neked ellentmondani... - g�nyol�dott Brian.
- K�szi, �des vagy - feleltem vissza nevetve.
- Na, csak itt �llunk vagy mutattok is valamit? - k�rdezte Leon.
- H�t, ha Michael m�g nem felejtett el �nekelni... - piszk�l�dtam.
Elj�tszottunk egy j� p�r sz�mot. Jason, Sophie, Daniel �s Matt el voltak ragadtatva. Biztosan Leonnak is tetszett, de ezt semmi p�nz�rt nem k�z�lte volna vel�nk, csak megdobott egy "Nem volt olyan sz�rny�"-vel. A boldogs�got telefonom cs�rg�se zavarta meg. A sz�m titkos�tott volt, �gy felvettem.
- Szia, Kicsim! - sz�lt bele anya.
- Szia... anya - feleltem.
- P�r nap m�lva odautazom �s bemutatom a j�vend�belidet.
Intettem a t�bbieknek, hogy egy pillanat �s j�v�k, majd felmentem a f�ldszintre.
- �n nem megyek f�rjhez - k�z�ltem vele.
- De igen, f�rjhez m�sz. Ez a csal�dunk �rdeke.
- El�bb �l�m meg magam - v�laszoltam, majd kinyomtam a telefont.
K�nnyek sz�ktek a szemembe, �gy mentem vissza a t�bbiekhez.
- Mi t�rt�nt? - k�rdezte Brian, mire �n egy sz� n�lk�l meg�leltem.
Kit�rt bel�lem a s�r�s �s hi�ba pr�b�ltam, nem tudtam abbahagyni. Pedig m�r azt hittem siker�l megtartanom �g�retemet, miszerint soha t�bb� nem s�rok.
- Semmi baj, megoldjuk, Honey (�des)... - suttogta a fi� a f�lembe.
Mintha csak ez kellett volna, visszat�rtem a val�s�gba �s elengedtem Briant.
- Hogy mondtad? - k�rdeztem.
- �n... igaz�n... sajn�lom... bocs�nat - hebegte a sr�c.
"Honey" kattogott ez az egy sz� a fejemben. Akkor h�vott �gy, mikor egy�tt voltunk. L�ttam Brian zavarodott �s egyben b�nb�n� arc�t.
- Nyugi - �rintettem meg a karj�t.
- �s m�g azt �ll�tj�k, nem szeretik egym�st - s�gta Vanessa Kaynek.
- Na, folytassuk! - lelkesedtem �s fel is kaptam a git�romat.
- Komolyan, mintha f�l perce m�g nem s�rt�l volna... - �rtetlenkedett Jack, de nem igaz�n foglalkoztam vele.
Akkor �s ott j�ttem r�, hogy any�m ak�rmit tehet, a bar�taim mindig mellettem lesznek �s sz�m�thatok r�juk.