A vil�g elmos�dott k�r�l�tte. A zajok �gy vett�k k�rbe, mint �rthetetlen�l le�rt hangjegyek t�mkelege, s fullaszt�an elnyomt�k a leveg�t. A feje hasogatott, l�ktetett minden kisebb rezd�l�sre, s a szoba forgott vele, mintha csak egy �rv�nybe ker�lt volna. �sszeszor�totta a szem�t, de a s�t�ts�g fojtogat� �rk�nt j�rt vele pimasz k�rt�ncot. M�g a ver�t�k is kiverte. Egy kellemesen cseng� hangot hallott meg k�zvetlen�l maga mellett. Valaki utas�t�sokat adott, legal�bbis annak hangzott. A nyugtat� n�i hang, enyh�l�st hoz� balzsamk�nt sziv�rgott be az elm�j�be. Lassan fels�hajtott, ahogy egy gyeng�d, h�v�s k�z v�gigsim�tott ver�t�kez� homlok�n. �gy �rezte mag�t, mint akire r�szakadt az �g. A szob�ba hirtelen h�v�s leveg� �radt be, ami megcir�gatta az arc�t. Olyan volt, mint egy puha �rint�s, ami gy�gy�tani k�pes. De m�g mindig nem akar�dzott kinyitni a szem�t. V�ratlanul egy �get�, kellemetlen�l kij�zan�t� illat hatolt az �rz�kei k�zz�. Ami ha nem is volt kellemes, de h�la neki abbamaradt a sz�d�l�s, �s k�pes volt kinyitni a szem�t.

A csokol�d�sz�n szemp�r hom�lyosan n�zett k�r�l a szob�ban, ami lassan tisztult el�tte. Az �gk�k szemp�r agg�dva tekintett r� vissza. Julieta egy alkohollal le�nt�tt vatt�t tartott az orra el�tt, aminek volt is haszna. Sora a fej�hez kapott, majd k�rd�n n�zett a l�nyra. Nem igen eml�kezett r�, hogy mit t�rt�nt �s hogyan ker�lt a szob�j�ba.

- Jobban vagy, Sora? - �rdekl�d�tt kedvesen Julieta.

- Igen… azt hiszem, igen - torn�zta feljebb mag�t a hercegn�. - Mi t�rt�nt?

- Nos, azt �n magam is szeretn�m tudni, ugyanis amikor kicsit jobban belelovalltad magad a veszeked�sbe, el�jult�l - n�zett r� megrov�an. - Mond Sora, mit�l van ez, �s mi�ta tart?

- Mi az, hogy mi�ta tart? Els� alkalommal t�rt�nt meg - h�borodott fel Sora, amit�l r�gt�n �les f�jdalom hatolt a fej�be. - Mi�rt szerinted, mi lehet az oka?

- Ha az, amire gondolok, azonnal vissza kell menned Blackheathbe - nyomott meg minden sz�t Julieta.

- Nem, nem vagyok terhes - jelentette ki g�nyosan Sora, b�r a hangj�ban csal�dotts�g csend�lt. - Valami m�s okot keress!

- �n tal�n tudok - l�pett k�zelebb Mary, akinek a kez�ben egy t�lca volt, amire finoman g�z�lg� j�zmintea volt helyezve. - Bocs�nat - majd amikor Julieta b�lintott, megk�nnyebb�lt. - A mylady �gy egy h�ttel ezel�tt abban a nagy viharban j�tt haza, mert lovagolni volt. �s nagyon meg�zott.

- T�d�gyullad�s, Sora? - ki�ltott fel. - Hogy lehetsz ilyen felel�tlen?

- Nincs t�d�gyullad�som - ellenkezett nagy h�vvel a hercegn�.

- Visszamegy�nk sz�pen Blackheathbe, ahol majd a f�rjed �pol - �llt fel r�gt�n Julieta. - Kezdj�nk �sszepakolni.

- Nem megyek vissza.

- � dehogyisnem. Most azonnal. �s ne halljak kifog�st! - parancsolt r� bar�tn�j�re, s m�ris a gardr�bba l�pett.

- Julieta, nem megyek vissza. Elj�ttem onnan, mert olyan dolgok jutottak a tudom�somra, amelyr�l m�g �lmodni sem mertem, soha - majd k�ts�gbeesetten a kez�be temette az arc�t. - Nem mehetek vissza.

- Mi�rt, Sora? - �lt vissza Julieta. - Mi�rt nem? Mond el! Tudod, hogy megb�zhatsz bennem.

- Oswald unokatestv�re vagy. Szereted �t.

- Ugyanakkor szeretlek t�ged is, �s a s�gorn�d vagyok. Vagy ilyesmi - viccel�d�tt. - Bar�tn�k vagyunk, Sora. Mond el nekem, mi t�rt�nt.

Sora m�ly leveg�t vett. Elmes�lt a bar�tn�j�nek mindent. Kezdve a m�sf�l �vvel ezel�tti kapcsolat�t�l Leonnal, a titokzatos idegenen �t mindent. Julieta egyszer d�bbenten n�zett, m�sszor mosolyogva, majd felh�borodva �s d�h�sen. Hitetlenkedve hallgatta a szinte reg�nybe ill� t�rt�netet. De nem volt k�pes elhinni, hogy Leon ilyeneket tett volna. Azt meg, amit a sz�leir�l �ll�tott�k, v�gk�pp felh�bor�totta, de erre majd Sor�nak kell r�j�nnie egyed�l. �m ahogy a hercegn� a levelekhez �rt, m�r felpattant �s idegesen j�rk�lni kezdett. Ezek a dolgok… mintha teljesen egybef�gg� terv r�szei lettek volna, s aki nem ismeri Leon m�ltj�t, �s terveit- mint Sora -, az k�nnyen elhihet effajta hazugs�gokat. Hazugs�gokat… De ezek v�gleges megold�s�ra Sor�nak kell r�j�nnie egyed�l, befoly�sol�s n�lk�l. De � tehet egy apr� kis l�p�st, egy �szrev�tlen l�k�st a megold�s fel�. S akkor, ha minden kider�l, a hercegn� eld�ntheti, hogy a f�rje b�n�s vagy nem. Halv�nyan elmosolyodott, majd az egyik k�nyelmes fotelbe ereszkedett.

- Sora, megn�zhetn�m azokat a leveleket? - k�rdezte a l�nyt. A hercegn� hamarosan visszat�rt a k�t lev�llel �s odaadta �ket. Julieta egyre n�vekv� borzalommal n�zte a pap�rokat, amiken olyan s�lyos, v�dl� mondatok �lltak. Meg is �rtette, hogy Sora mi�rt j�tt el azonnal. Amikor m�sodj�ra olvasta �t a leveleket, egym�s mell� tette azokat. Nem olvasta �ket, hanem csak a form�jukon siklott v�gig a tekintete. Hib�t keresett. Egyetlen apr� hib�t, amit Sora bels� szem�lyk�nt nem vett �szre, de � k�ls� megfigyel�k�nt megtal�lhat. Beharapta az als� ajk�t koncentr�l�s k�zben. V�gigfuttatatott mag�ban ezer dolgot. Majd v�gre �szrev�ve valamit, �rt�n elmosolyodott. - � Sora, �r�l�k, hogy megmutattad nekem ezeket a leveleket - majd a l�ny k�rd� tekintet�t l�tva fel�llt �s mell� �lt. - N�zd! Mond el, mit l�tsz!

- L�tok k�t alattomosan, �s g�tl�stalanul meg�rt levelet. Az egyik egy k�z�ns�ges n�szem�lynek. A m�sik meg parancs az �n meggyilkol�somra. �s mind a kett� a f�rjem al��r�s�val - v�laszolt keser�en �s fel�llt.

- V�rj! - nevetett fel Julieta. - A form�j�r�l mondj valamit.

- Rendben, b�r nem tudom, mi �rtelme - morogta a l�ny. - Apr�, sz�p form�j� bet�k. �rdekesen h�zott vonalak, de mind figyelemrem�lt�. Sz�p k�zre utal. El�g? - majd amikor bar�tn�je mosolyg� szemeibe n�zett fels�hajtott. - Jobb kezes �r�s - fejezte be.

- Remek, Sora. Ezt l�tom, j�l megtan�tott�k neked - �s mintha egy �rnyalatnyi g�ny lett volna a hangj�ban. - Nos, elmondom �n, mit l�tok. Egy hazug, alattomos ember szavait, melyet nagy gonddal v�logatott meg, hogy olyan legyen, mint az unokatestv�rem�. Viszont egy apr�, de s�lyos hib�t elk�vetett, ami neked nem t�nt fel, mert nem tudtad k�ls� szeml�l�k�nt n�zni a dolgokat. Ez �rthet� is - majd elmosolyodott. - Sora, ez a finom k�z�r�s nem Leon�. Az unokafiv�rem lend�letes, er�lyes bet�kkel �r. �s ami a legf�bb hiba; Leon bal kezes.

Sora el�sz�r fel sem fogta, amit Julieta mondott neki. Majd, ahogy a szavak lassan, �rt� gonddal a fej�be sziv�rogtak, �gy lett egyre d�bbentebb. Val�ban az �r�s, ak�r egy n�� is lehetett volna, olyan apr�l�kosan kivitelezett �s finom volt. Ak�r � is �rhatta volna. V�gig hitt benne, hogy Leon �rta. Biztos volt benne. Mert nem tudta, milyen is az � �r�sa. Egy apr� hiba… A finom k�z�r�s nem Leon�… Lend�letes, er�lyes bet�k… Leon bal kezes… Szinte nem kapott leveg�t az �j inform�ci�kt�l. Kezdett minden k�dd� foszlani k�r�l�tte. M�r nem tudta, mi igaz �s mi nem. �sszezavarodott. Nem Leon �rta… Juliet�nak nem volt oka hazudni neki. De akkor ki �rta ezt, �s mi�rt? Vagy lehet, hogy…

- Julieta, �s ha egy ember�vel �ratta? - k�rdezte k�ts�gbeesve.

- Leon Oswald nem b�z egy ilyen bizalmas �gyet egy idegen ember kez�re, m�g ha az az � embere, akkor sem - mondta nyomat�kosan. - L�tod Sora, kezdenek rendez�dni a dolgok.

- M�g hogy rendez�dni - f�st�lg�tt a hercegn�. - Most minden m�g zavarosabb. Mert ez a dolog lehet, hogy nem az � m�ve, de a t�bbi? - majd amikor Julieta felvonta a szem�ld�k�t nagyot s�hajtott. - Rendben, rendben megkeresem a v�laszokat a k�rd�sekre. �g�rem. De am�g nem j�v�k r�, hogy val�ban �rtatlan, addig nem v�ltoztatok a viselked�semen vele szemben.

- Ahogy gondolod, dr�ga s�gorn�m - mosolygott el�gedetten.

- Sz�val - majd megk�sz�r�lte a tork�t -, mit is mondt�l Darla Fellowsr�l?

Julieta hangos kacag�sa visszaver�d�tt Thornsgate falair�l, mik�zben a hercegn� lusta mosolyra h�zta az ajkait.

* * *

Leon t�relmetlen�l kopogott az egyik k�nyelmes fotel karf�j�n. M�skor t�zzel lobog� ez�st szemei, most h�v�s k�dbe burkol�ztak, s unott arckifejez�ssel hallgatta, amint a vele szemben �l� n� valami semmis�gr�l csacsog. A rekedtes, szinte macskaszer� hang b�rmelyik f�rfi idegeit felborzolta volna. De a herceget jobban felizgatta egy enn�l l�gyabb dallam, ami ny�ri szell�k�nt simogatta v�gig a f�rfiak gondolatait. M�g mindig hallotta a f�l�ben azt a l�gy, v�zes�sk�nt felhangz� nevet�st. L�tta maga el�tt a csokol�d�sz�n� szemp�r gy�m�ntcsillog�s�t. Sor�val legal�bb �lvezett mindent, m�g a besz�lget�st is, b�rmilyen ir�nyba. Elfordult �s kitekintett az ablakon. Az �sz megfak�totta a f�k leveleit. S�rg�s folyamk�nt ter�ltek el a f�ld�n. H�t ilyen volt a h�zass�guk els� k�t h�napja. A feles�ge t�vol volt t�le, �s m�g csak azt sem tudta hogy �rzi mag�t. Mindig csak r� gondolt, s nem egyszer kapta mag�t azon, hogy a munk�j�t f�lbehagyva a kandall� felett f�gg�, hatalmas k�pet n�zi a hercegn�r�l. Az �jszak�it a feles�ge h�l�szob�j�ban t�lt�tte, az � illat�val elaludva. Csak azokat a forr�, szerelmes �jszak�kat tudta mag�ban felid�zni. S nem egyszer kelt fel izzadtan az �jszaka k�zep�n, mik�zben a feles�ge nev�t ki�ltotta. Pr�b�lta mag�t form�ban tartani, s rem�nykedett, hogy a l�ny miel�bb visszat�r hozz�. De ez a rem�ny egyre csak t�volibbnak �s halv�nyabbnak t�nt. Ez a n� el�tte, pedig m�r kezdett az idegeire menni. Nem sokat fogott fel abb�l, amit hozz� int�zett, csak valami olyasmit, hogy mennyire k�v�natosnak �s �rj�t�nek tartja ma d�lut�n. Nagyot s�hajtott, ahogy egy unott pillant�ssal felm�rte Darl�t. A rik�t�, cikl�men ruha m�r megint t�l ment minden hat�ron. Olyan betekint�st engedett a melleihez, amit m�r az �r�ml�nyokt�l szoktak meg az emberek. Nem volt k�ts�ges sz�m�ra, hogy �t akarja elcs�b�tani vele, de az�rt a herceget nem hozta l�zba egy p�r k�zszeml�re tett kebel. A s�padt k�k szemp�r buj�n pillogott r�, amivel csak n�velni akarta az �rz�kis�g�t. Majd �szrev�ve, hogy a f�rfi egy�ltal�n nem figyel r�, felh�borodva kapott leveg� ut�n.

- Leon Oswald, te nem is figyelsz arra, amit mondok - v�gta oda d�h�sen.

- Na ne mond, erre m�g csak most j�tt�l r�? - villantott fel a herceg egy gonosz f�lmosolyt. - Ezt m�r r�g �szrevehetted volna, kedvesem.

- Hogy lehet egy herceg ennyire… ennyire faragatlan?

- �gy - vetette oda k�nnyed�n. Odakintr�l Sophie boldog ki�lt�sa hallatszott be, mire Leon halv�nyan elmosolyodott.

- A h�god nem igen ismeri az illemet. Megnevelhetn�d m�r, hogy igazi �ri h�lgy legyen bel�le. Mivel a feles�ged nem k�pes r� - mosolyodott el gonoszul. Majd d�bbenten n�zte, ahogy a herceg tekintete els�t�tedik.

- Megmondtam m�r neked, ne vedd a sz�dra a feles�gemet - mondta Leon halkan, de fenyeget� �llel. - Semmi k�z�d hozz�, mit tesz �s, mit nem. Ezt j�l jegyezd meg - majd elfordult �jra.

- � igen, m�g most is v�ded �t, amikor… - Darla d�bbenten hallgatott el.

Leon fels�hajtott; v�gre ez a n� abbahagyta az id�tlen locsog�s�t. �m volt valami nyomaszt� ebben a csendben. Darla nem az�rt hallgatott el, mert meg�rtette mit mondott neki. Ett�l sokkal komolyabb indoknak kellett lennie. A herceg �rz�kei hirtelen ki�lez�dtek. Minden figyelme egy helyre �sszpontosult. Lehunyta a szemeit, majd v�gre meg�rezte, amit keresett. De ugyanolyan d�bbenten kapta fel a fej�t. Nem mert megfordulni, de tiszt�n �rezte. El�sz�r csak egy harmadik szem�ly jelenl�t�t. Azt�n v�gtelen, ismer�s forr�s�got. Most illatot is �rzett. R�zsa… De hangosan csak annyit suttogott; Sora. Majd lassan fel�llt, �s megfordult. B�r m�r biztos volt benne, ki �ll m�g�tte, most m�gis elkerekedett a szeme. Arca viszont meg sem rezd�lt. Ugyanazt a fens�bbs�ges k�z�nyt t�kr�zte, mint a vele szemben �ll��. Mintha csak idegenek lenn�nek egym�snak. M�gis, aki jobban figyelt, �rezhette a k�z�tt�k felcsap� t�zet, mely folyamk�nt nyel el mindent. A Leon el�tt �ll� hercegn� felvonta a szem�ld�k�t, mik�zben sz�rakozott daccal n�zett r�g l�tott f�rje szem�be. A csokol�d�sz�n� szemp�r b�szk�n csillogott, m�gis valamilyen sejtelmes f�nyt ragyogott fel a m�lyben. Sora gy�ny�r� volt ott, a dolgoz�szoba k�zep�n, mik�zben a nap arany f�nyei megf�rdett�k. Egy s�t�tz�ld lovagl�ruh�t viselt, ami t�k�letesen kiemelte a teste sz�ps�geit, valamint egy finom, b�zs sz�n� selyems�lat. A haja fel volt t�zve, de �gy is ragyog�an �llt neki. Kipihent volt, �de �s sz�rnyen k�v�natos.

De a hercegn� sem felejtette el megfigyelni a f�rj�t. A b�zs sz�n� ing, �s a feh�r nadr�g cs�b�t� �sszhangot alkotott a nagymacsk�hoz ill� test�n. Az ez�st szemei els�t�t�ltek, s viharfelh�k kezdtek gy�lekezni benn�k, mik�zben felpattantak a t�z szikr�i. �r�letesen j�k�p� volt, �s rendk�v�l k�v�natos. Csakhogy az, hogy a k�t levelet nem � �rta, nem menti fel a t�bbi b�ne al�l. B�n�k… Ahogy az a k�t lev�l, �gy azok a dolgok, amiket r�la �ll�tottak, tal�n azok is csak kital�ltak. Nem, itt a rem�ny m�r nem �r semmit, most csakis a v�laszokat kellett megkeresnie. A t�nyleges v�laszokat. Ez�ttal nem hallgat senkire. Lassan hideg mosolyra h�zta ajakait. B�r a sz�ve szakadt meg �rte.

- J� napot! - A r�g hallott �rz�ki hang �rz�ki v�zcsobog�sk�nt csend�lt fel. - Rem�lem, nem zavartam meg semmit.

- Sora… - sz�lalt volna meg a herceg, de Darla visszanyerte a hangj�t.

- Ugyan kegyelmes asszonyom, �n mit gondol? - g�nyol�dott a gr�fn�. - A f�rj�vel �pp egy fontos �gyr�l besz�lgett�nk.

- Igen, azt vettem �szre - majd hideg szemeit Darl�ra emelte. - Mondja csak gr�fn�, mi�ta tart�zkodik Blackheathben?

- �gy nagyj�b�l k�t �r�ja, mi�rt? - �rtetlenkedett a l�ny.

- Nos, �gy hiszem, ez pont el�g id� ahhoz, hogy ak�rmilyen fontos dolgot megbesz�ljen a f�rjemmel - jegyezte meg sz�razon.

- Na de… - h�pogott Darla. - Na de mylady, �n most j�tt vissza k�t h�nap ut�n, �s m�ris csak �gy parancsolgat?! Mi jogon? - sziszegte a hercegn�nek.

- Igen, most j�ttem vissza. K�t h�nap ut�n val�ban. De ehhez �nnek semmi k�ze nincs - nyomta meg a szavakat Sora. - A m�sik pedig; azon a jogon, hogy m�g mindig �n vagyok Leon Oswald feles�ge, �s Blackheath hercegn�je. Most pedig nyomat�kosan megk�rem: hagyja el a kast�lyt!

Leon elismer�en vonta fel a szem�ld�k�t. Soha nem hallotta m�g Sor�t ilyen h�vvel besz�lni arr�l, amiv� v�lt. �s nagyon is j�l haszn�lta fel a jogait. Tudta, hogy a l�ny nem kedvess�gb�l mondta, de megmelengette a sz�v�t az, hogy a f�rj�nek sz�l�totta, �s hogy nem t�rt meg egy m�sik n�t. Akaratlanul is halv�ny mosolyt eresztett meg. De amikor l�tta feles�ge fagyos tekintet�t, amit Darl�ra szegzett, r�gt�n rendezte arcvon�sait. L�tta m�r, hogy neki is azz� a veszedelmes hercegg� kell v�lni, akinek sz�letett ahhoz, hogy Sor�t k�pes legyen meg�rteni. �s legy�zni… Szemei csillog�s�t azonban nem tudta korl�tozni. Bevetette h�res k�kv�r�t, �s eleg�nsan v�lt �t Luciferr�.

Darla m�g mindig csak h�pogni tudott a d�bbenett�l. Blackheath hercegn�je vele sz�letett eleganci�val tette helyre a n�t. Sora hidegen elmosolyodott, majd l�pett egyet oldalra.

- Elton! - sz�lt az inasnak. - A gr�fn� t�vozik, legyen olyan kedves, k�s�rje ki! - mosolygott finoman.

- Igenis, m�lt�s�gos asszonyom - majd meghajolt. S Leon akkor el�sz�r l�tta, amint a merev inas arc�ra egy halv�ny mosoly k�szik fel. - K�rem, erre parancsoljon, mylady - intett Darl�nak.

- Nem megyek sehov�. Nem teheti ezt, egyszer�en nem teheti! - toppantott a gr�fn�. - M�gis… m�gis, hogy mer�szel csak �gy egyszer�en kidobni? �n lady Darla Fellows de Morgan vagyok…

- Tudom, tudom - szak�totta f�lbe a hercegn� t�relmetlen�l. - �n is mondtam m�r, ki vagyok. �gyhogy kedvesem, rangban maga felett �llok. Ez�rt k�nytelen teljes�teni az utas�t�somat, f�leg, mert az �n otthonomban van. �s most, azonnal t�vozzon innen, k�l�nben k�nytelen leszek m�s sz�t alkalmazni, ami megs�rten� az �rz�keny f�l�t, mylady - mondta g�nyosan, mik�zben m�r el� l�pett. - Azonnal hagyja el a kast�lyt! Most! - ki�ltotta el mag�t.

- Ezt m�g megb�nja - sziszegte Darla, majd Leonra n�zett. - Te is. - majd Eltont f�lrel�kve kiviharzott.

- Engedelm�kkel - hajolt meg az inas, �s halkan bez�rta az ajt�t.

- L�tom, igencsak belej�tt�l a szerepedbe - jegyezte meg a herceg k�z�mb�s hangon, mik�zben a konyakos�veghez l�pett. - Gyakoroltad, vagy mag�t�l j�tt?

- Higgadj le, Oswald! - v�gott vissza Sora, mik�zben egy �rz�ki mozdulattal leoldotta a s�lat a nyak�b�l.  - Nagyon nem szeretn�k t�bb ilyen jelenetet l�tni.

- Merthogy? - Leon megeresztett egy �rd�gi mosolyt. - Te ment�l el. Valamivel el kell �tn�m az id�t.

- Akkor most m�r l�gy sz�ves, m�ssal �sd el az id�t! - majd a hatalmas k�p fel� fordult, ami a kandall� felett volt felakasztva. M�g a szava is el�llt t�le. Ott l�tta mag�t a gy�ny�r�, Holdez�st anyagb�l k�sz�lt selyemruh�ban. Ragyogott, �s a szemei s�t�tek voltak, mint a csillagos �j.

- Csak nem elb�v�l a k�p? - l�pett m�g� Leon. - Val�ban mesteri munka. A fest� ragyog� tehets�g�.

- Ez m�gis mikor k�sz�lt? - ny�gte Sora.

- Az esk�v�n - dorombolta a f�rfi a f�l�be. - K�t hete lett eg�szen k�sz.  �s most, tudni akarom, mi�rt j�tt�l vissza.

- Nem tartozom magyar�zattal neked, Oswald. Ez�rt k�rlek, sz�llj le a fellegekb�l! - v�gta oda g�nyosan a l�ny. - Vagy szeretn�d, hogy elmenjek, hogy tov�bbra is enyeleghess a kis… bar�tn�ddel?

- Bar�tn�m? - ut�nozta a hangs�lyt a herceg. - �, Darl�ra gondolsz? Na igen, roppant leny�g�z� t�rsas�g. Nem unatkoztam vele egy cseppet sem. S�t. Rendk�v�liek voltak a vele elt�lt�tt �r�im - unalmas volt, tette hozz� mag�ban. - Nem tal�lhattam volna megfelel�bb t�rsas�got - jegyezte meg b�rsonyos hangon. - Na �s te, kedvesem, j�l �rezted magad Thornsgate falai k�z�tt.

- El sem hiszed, milyen j�l - sziszegte a hercegn�. - Csakhogy kedvesem, �n egyed�l. Ugyanis annak ellen�re, hogy egy utols�, aljas gazember vagy, �n tisztellek, am�g a f�rjem vagy. Ami m�r nem lesz sok�ig - majd d�h�sen hozz�tette. - �s am�g ez az id� le nem telik, leszel sz�ves a kis n�csk�idet nem idehozni. Mert k�l�nben nem �llok j�t magam�rt, �s az eg�sz rohadt h�rnevedet a s�rba d�nt�m - kiab�lta m�r a v�g�t.

Micsoda t�z, gondolta Leon el�gedetten. Vajon Sora tudat�ban volt annak, milyen k�v�natos d�h�sen? A szenved�ly, ami felsejlett a szem�ben megpezsd�tette a f�rfi v�r�t, ami mint eleven l�va v�gtatott v�gig az erein. De nem vette le mag�r�l az �larcot, amit a m�lt�s�ga �rdek�ben k�nytelen volt felvenni. S am�g Sora ilyen �ll�sponton volt, nem is �rzett hajland�s�got levetni Lucifer k�nyelmes jelmez�t, ami val�j�ban a l�ny�hez tartozott. Fenyeget�en k�zelebb l�pett a feles�g�hez, de � nem h�tr�lt meg t�le. Szemeiben ugyanazt a vad v�gyat v�lte felfedezni, amit saj�t mag�ban �rzett. Csakhogy mind a ketten visszafojtott�k. De mit tehetne � egyed�l, ha Sora nem k�pes seg�teni neki? Nem sz�m�t. Legy�z�tt m�r a hercegn�n�l vesz�lyesebb ellens�geket is. Hab�r ez az elm�let megd�lni l�tszott. Biztos, hogy volt n�la vesz�lyesebb? Nem. Mert m�g soha nem vesztette el az �nuralm�t, kiv�ve amikor Sor�val volt. Most is v�gyott r�. Hat�rtalanul k�v�nta, de most nem tehette, amit akart, am�g a l�ny meg nem enyh�l az ir�ny�ban. �llta a feles�ge pillant�s�t, majd h�v�sen a kit�lt�tt ital�rt ny�lt. Az�ta nem ivott alkoholt, mi�ta olyan j�l ber�gott. De most �rezte, nagy sz�ks�ge van r�. Sora meg akarta v�rni, am�g �rv�nytelen�tik a h�zass�got. Csakhogy m�g mindig nem ismerte meg Leon Oswald �ri�si hatalm�t. �s ker�lj�n a pokolba, hogyha hagyja, hogy a feles�ge valaki m�s� is legyen rajta k�v�l!

Sora d�h�sen figyelte, ahogy a f�rje sz�rakozottan kortyolgatta a brandyt. � pedig forrt a m�regt�l. Hogy volt k�pe az arc�ba v�gni, hogy am�g nem volt itt azzal a n�csk�vel p�tolta? Hogy mer�szelte ez az al�val�, utols� szem�t ezt mondani, m�ghozz� olyan der�sen? �s most olyan j�l sz�rakozva iszogatja azt az �tkozott konyakot. Sora l�pett egyet fel�, mire a talaj kics�szott a l�ba al�l. A k�pek elmos�dtak el�tte, � pedig megkapaszkodott az egyik fotelben, hogy ne essen el. �sszeszor�totta a szem�t, hogy ne kelljen l�tnia a forg� szob�t. Leon l�tva, hogy mi t�rt�nik, nagy lend�lettel letette a poharat - aminek a tartalma a sz�nyegre borult -, �s Sora ut�n kapott. Szorosan a h�t�hoz �llt, karjaival pedig �t�lelte �s megtartotta a feles�g�t. Borzalmas volt l�tnia, ahogy a hercegn� d�ht�l r�zs�s arca �tv�ltott feh�rbe, majd l�that�an megsz�d�lt. A sz�ve egy pillanat alatt a tork�ba ugrott. S maga sem vette �szre, mikor kapott a l�ny ut�n, mert m�r csak arra eszm�lt fel, hogy szorosan mag�hoz h�zza. Csod�s volt �jra olyan k�zelr�l �rezni a feles�g�t. Olyan k�zel a saj�tj�hoz Sora �rz�ki test�t. F�lelmetes volt a v�gy, ami eluralkodott rajta. De az agya nem hagyta most, ak�rmennyire is k�zd�tt a teste. A hercegn� beteg volt, ezt kellett els�dlegesen a szeme el�tt tartania. A l�ny m�lyeket l�legzett, s szorosan z�rva tartotta a szem�t. Nem volt kifog�sa az �t �t�lel� er�s karok ellen, ami mag�ban is m�r aggaszt�v� tette a helyzetet. Leon halkan besz�lt hozz�. Hangj�nak b�rsonyos rezg�se el�rte a k�v�nt hat�st. Sora kicsit felegyenesedett, �s elengedte a fotelt, hogy teljes tests�ly�t a f�rj�nek t�massza. A herceg halv�ny mosolyt engedett meg. B�r tudta, hogy a feles�ge �nsz�nt�b�l nem tenne ilyet, m�gis k�l�n�s melegs�get �rzett a mozdulat miatt. Bizalom… Tal�n m�gis van m�g egy kis bizalom az ir�ny�ban a hercegn� sz�v�ben. A f�rfi Carlott�t h�vta, aki n�h�ny pillanaton bel�l ott termett, majd agg�dva n�zett s�padt �rn�j�re. Leon hat�rozott utas�t�sokat adott az asszonynak, de tov�bbra sem engedte el kedves�t. Ac�losan tartotta, �s Sora �rezte izmai kem�nys�g�t a h�ta m�g�tt. De a f�rfi nem suttogott neki kedves dolgokat. Csup�n hangja m�ly rezg�s�vel nyugtatta, mik�zben �ltal�nos dolgokat mormolt. Hamarosan le�ltett�k a k�nyelmes fotelbe. S b�r m�g mag�nak sem akarta bevallani, hi�nyzott neki f�rj�nek er�s, biztos szor�t�sa. Sora lassan kinyitotta a szem�t, s megk�nnyebb�lten vette �szre, hogy a szoba nem forog k�r�l�tte. A k�vetkez�, amit l�tott az az volt, hogy Carlotta egy alkohollal �titatott vatt�t tart az orra el�. Kezdett m�r elege lenni ebb�l a szagb�l. Morogva eltolta mag�t�l az asszony kez�t, majd oldalra pillantott. Leon ac�lsz�rke szemei �rdekl�d�n tekintettek vissza r�. Ott guggolt mellette. Val�ban agg�dna �rte?

- Minden rendben?

- Persze Oswald, semmi bajom - majd Sora megpr�b�lt fel�llni, de azonnal visszaesett. - T�d�gyullad�s - morogta.

- T�d�gyullad�s? - k�rdezte elh�lve a herceg. - Te k�pes vagy egy t�d�gyullad�ssal m�szk�lni?

- Ugyan m�r. Ezt csak Mary tal�lta ki, semmi bajom, csak kiss� keveset ettem ma - majd egy hat�rozott mozdulattal fel�llt.

- Nem �rdekel, ki mondta. Most azonnal felm�sz a szob�dba! - utas�totta sz�razon - Carlotta, k�rlek, k�sz�ts neki te�t, �s dugd �gyba! Ma nem kelsz fel!

- Na de… - t�togott Sora d�bbenten.

- Tudsz menni a saj�t l�badon, vagy vigyelek fel? - n�zett r� sz�rakozottan.

- Meg ne pr�b�lj hozz�m ny�lni! - t�rt vissza a hercegn� hangja, felszegte az �ll�t, �s dacosan �llta a f�rje tekintet�t.

- Ilyenkor nagy a k�s�rt�s, hogy egy j�t beh�zzak neked - morogta Leon.

- Na sz�p. Tedd csak meg. Gyer�nk, m�r csak ez hi�nyzik, hogy meg�ss. Tedd meg! - v�gott vissza nagy lend�lettel, mik�zben a f�rje fel� l�pett. - De ha egy ujjal is hozz�m ny�lsz, m�g valami bajod esik.

- Ne fenyegess, sz�ps�gem. Ha azt akarom, hozz�d ny�lok. M�ghozz� nem csak egy ujjal, �s nem �gy, ahogy te k�pzeled - suttogta olyan k�zel hajolva, hogy �rezt�k egym�s lehelet�t.

- Majd megl�tjuk - sziszegte a hercegn� �s kiviharzott a helyis�gb�l.

- Ez igen. Nagyon b�tor - jegyezte meg kuncogva Carlotta. - Mit akarsz most vele kezdeni?

- Nos, a feles�gemet a saj�t fegyver�vel kell legy�zn�m. Nem fogok k�ny�r�gni, sem sz�pen besz�lni. Semmi ilyesmi - vigyorgott az asszonyra. - Lucifer maradok.

- L�tom nyugodtabb vagy, hogy most m�r itt van a k�zeledben - mosolygott Carlotta.

- �gy van, de ezt neki nem kell tudni - majd �jra az �r�asztala m�g� l�pett. - K�rlek, gondoskodj r�la, hogy mindent megkapjon.

- Term�szetesen.

Miut�n az asszony kiment, a herceg mosolyogva d�lt h�tra. Ekkor l�tta meg az �r�asztal�ra dobott selyems�lat. A kez�be vette, s elgondolkodva forgatta. Olyan puha, mint Sora b�re. Az illata pedig - emelte az arc�hoz - szint�n olyan, mint Sor�nak. Lehunyta a szem�t �s �lvezte a finom anyagot. Meg ne pr�b�lj hozz�m ny�lni! Helyesen mondta; nem csak hogy hozz� fog �rni, de v�gre val�ra v�lthatja az �lm�t, ami lassan m�r k�t h�napja gy�tri. A csillagokig hajszolja az �lvezet�ket.

* * *

�jf�lre j�rt az id�. Az �gen a csillagok hideg f�nnyel ragyogtak, az �jszaka egybef�gg� selyemlepelk�nt pihent, mik�zben l�gy vir�gillatot l�legzett ki a f�ld. Sora, mikor felment a szob�j�ba, aludt egy kicsit, de az �lmai t�ls�gosan bosszant�ak voltak. �rezte a szant�lfa �s a mentol illat�t, mely Leon saj�tja volt. �s az eg�sz szob�ja tele volt vele. R�la �lmodott… Ahogy vadul szeretkeztek. Egyik sem engedett a m�siknak. Vad d�hvel ostromolt�k egym�st. Egyenl� f�lk�nt. �m miel�tt megtudta volna a v�gkifejletet lihegve �s izzadtan �lt fel. K�s�bb elment �s megf�rd�tt. A felhozott vacsor�j�t azonban �rintetlen�l hagyta. Egy hossz� kir�lyk�k selyem k�nt�sben fek�dt, s szenved�llyel csillog� csokol�d�szemeit a t�retlen�l b�rsonyos �jszak�n nyugtatta. �rezte, ma �jra beteljesedik, ami m�r k�t h�napja nem t�rt�nt meg. De most eg�szen m�shogy.

Halkan ny�lt meg az ajt�. M�g miel�tt bel�pett volna, a hercegn� meg�rezte, hogy � az. Lehunyta a szem�t �s nem mozdult. Leon lassan l�pkedett beljebb. Mozg�sa k�nnyed, eleg�ns volt, ak�rcsak egy p�rducnak, de teste m�r szinte remegett a v�gyt�l. Tudta, hogy a feles�ge �bren van. Oda�llt el� �s v�rt, mik�zben moh� szemei v�gigsimogatt�k a gyertyal�ngban f�rd� cs�b�t� testet. Amikor Sora legk�zelebb kinyitotta a szem�t, csak az ac�l villan�s�t l�tta, majd az ajkaira m�ris egy kem�ny, birtokl� sz�j tapadt. A hercegn� tekeregni kezdett a f�rfi alatt. Nem akart csapd�ba esni, b�r a teste egyre ink�bb el�rulta, min�l t�bbet �zlelt a herceg zamat�b�l. V�g�l a kez�vel pr�b�lta eltolni a f�rj�t, de az, amint meg�rezte az ellen�ll�s�t, m�g kem�nyebben kezdte cs�kolni, majd megfogta a k�t kecses kezet, s a hercegn� feje f�l�tt �sszefogta �ket. Sora, amint meg�rezte tehetetlens�g�t, felny�g�tt. M�r tudta, hogy csak egyetlen form�ja van a harcnak; ha szeretkeznek, de egyenl� f�lk�nt. Mikor Leon elh�z�dott, csak n�zte, amint a csokol�d� szemp�r els�t�tedik az elemi v�gyt�l. Sora pedig n�zte az ac�lsz�rke tekintetben felpattan� kih�v� szikr�kat. A hercegn� �sszeh�zta a szem�t, majd hevesen megemelkedett, �s minden nyers v�gy�t beleadva megcs�kolta a f�rfit.

Egyenl� felekk�nt…

Folytat�sa k�vetkezik…