- Daniel nem ilyen! - fakadt ki Sophie.
Nagy s�haj �s egy "m�r v�rtam" mosoly k�s�ret�ben lehajtottam a fejem.
- Beleszerett�l, igaz? - k�rdeztem. - Nem neh�z szerintem nincs olyan �pesz� csaj, aki nem esik bele k�t sz� ut�n... P�t h�tig minden ok�, azt�n elkezd azzal szek�lni, hogy le k�ne fek�dn�t�k... Egy ideig visszakozol, de egyszer t�l messzire engeded. Mire eszedbe jutna ellenkezni, m�r nem tud le�llni, k�ptelen visszafordulni. Megijedsz, de belet�r�dsz. Nem v�dekeztek, hiszen mi t�rt�nhetne, csak egyetlen �jszaka. Ezek ut�n azt hiszed, minden rendben, hiszen � is megkapta azt az �jszak�t, de miut�n megszerezte, amit akart be�ll�t egy csajjal. Teljesen �rzelemmentesen k�zli, hogy v�ge...
- Daniel nem tenne ilyet! Soha! Te magadhoz akartad l�ncolni a gyerekkel! A te hib�d, hogy elment, el�ld�zted magad mell�l! - kiab�lt a hugica.
- Sophie, el�g! - sz�lt r� Leon.
- Te m�g v�ded?! El�ri, hogy mindenki sajn�lja, ez�rt nem veszi �szre senki, mire is k�sz�l! M�g mindig mag�nak akarja Dant!
Eddig b�rtam, �m ekkor elpattant a h�r, felpofoztam a l�nyt.
- Elt�r�m, b�rminek is nevezel, de kurva nem vagyok! Ut�lom a figyelmet �s gy�l�l�m, hogy ember vagyok! Nem akarok egy sr�cot sem magam mell�, mert tudom, hogy t�rt�nne valami, ami elrontan�! Danielt sem akartam, de bef�rk�z�tt a sz�vembe �s most nem hajland� t�vozni onnan. F�j, hogy te ilyennek gondolsz Sophie �s nagyon sajn�lom, ha �gy viselkedtem - mondtam �s d�h�sen felmentem a szob�mba.
- Ez er�s volt h�gi... nagyon - sz�lt Leon. - Csak hogy tudd, ha � nem pofoz fel, �n teszem meg.
Sophie csak b�mult maga el�. L�tta, ahogy Leon fel�ll, �s f�lfel� indul ut�nam, de nem foglalkozott vele. A l�ny kiment az el�t�rbe, felvette a kab�tj�t �s elment. Leon - ugyan az ajt� ki volt nyitva - kopogott. Ott �ltem az ablakban, amely nyitva volt, �gy a t�li sz�l finoman f�jta kibontott hajamat. Egy hangot nem adtam ki, k�nnyeim n�m�n potyogtak az ablakp�rk�nyra. Tudtam, hogy a fi� bej�tt, de nem fordultam oda.
- K�sz�n�m - mondtam a leveg�be.
- Minden rendben? - agg�dott Leon.
Let�r�ltem k�nnyeimet, mosolyt er�ltettem az arcomra, majd odafordultam �s b�lintottam. Becsuktam az ablakot �s leindultam.
- Sophienak nincs igaza, nem is ismeri Jent! - mondta Michael a band�nak.
- De igen... Neked igazad volt tegnap, mindenkit el�ld�z�k magam mell�l �s neki is igaza van, t�lzottan ragaszkodom, ezzel kergetek el mindenkit a k�zelemb�l.
- Ha ez �gy van, mi hogyhogy m�g itt vagyunk? - mosolygott Keyra,
- Ne mondd, hogy nem igaz! Akkor mi�rt nem tudom elengedni Danielt?
- Itt voltam v�gig, hallottam, hogyan besz�lt�l vele... � volt az, aki nem b�rta meg�llni, hogy nem mondja el, ki is volt � val�j�ban neked, te el tudtad volna j�tszani, hogy nem is ismered. M�r r�gen elengedted, de � a m�ltad, elfelejteni nem tudod - v�dett Leon.
Michael l�tta rajtam az elkeseredetts�get.
- Na, gyere ide! - sz�lt a fi�.
�n odas�t�lt el�, mire � az �l�be �ltetett.
- Most azt�n m�r nem szeretn�lek szomor�nak l�tni - mosolygott, mik�zben keze m�g mindig a derekamat fonta �t.
J�l esett, hogy t�r�dik velem, hogy �rdekli az �letem. V�gre �gy �reztem, benne t�nyleg nem csal�dhatok. Visszamosolyogtam �s f�l k�zzel �tkaroltam a nyak�t. A t�bbiek boldogan n�ztek minket, hiszen legal�bb k�t �ve nem l�thattak t�lem hasonl�t.
- Bocs, hogy elrontottam a kar�csonyotokat - mondtam a t�bbieknek.
- Ugyan m�r, m�g lehet j� est�nk - mosolygott Nessa.
- Mit csin�ljunk? - k�rdeztem vissza.
�tadtuk az aj�nd�kokat, besz�lget�nk, vide�ztunk, DVD-t n�zt�nk �s persze nem maradhatott ki a zen�l�s sem a programb�l. Mindenki n�lam maradt �jszak�ra. Reggel m�g megbesz�lt�k, hogy szilveszterkor is �tj�nnek hozz�m, majd a t�bbiek haza indultak. Alig hogy elmentek megsz�lalt a kapucseng�. Azt hittem, valaki itt hagyott valamit, �gy kinyitottam az ajt�t �s visszamentem a nappaliba. Hallottam, mikor becsuk�dott az el�szobaajt� �s a vend�g beindult a szob�ba. Oda se fordultam, �ppen rendet raktam. Valaki �t�lelt h�tulr�l.
- Mike, hagyd abba! - mondtam, mikor az belecs�kolt a nyakamba.
- Ez f�jt �des! - s�gta a f�lembe az illet�, mire ugrottam egyet �s elejtettem a kezemben l�v� dobozt.
- Mit keresel itt? - k�rdeztem.
- T�ged - mondta v�gyt�l f�t�tt hangon, amit�l kir�zott a hideg.
- Hagyj b�k�n Dan! - pr�b�ltam kiszabadulni az �lel�sb�l, de � er�sebbnek bizonyult, maga fel� ford�tott �s er�szakkal megcs�kolt.
Min�l kem�nyebben hadakoztam, ann�l jobban �reztem, elvesztem, � nyert �s el fogja �rni, amit akar. F�jt a karom �s hallottam, mikor reccsent egy �ri�sit. Ekkor m�r biztos volt, nem tehetek semmit. Daniel k�r�lbel�l egykor ment el. �n ott fek�dtem a kanap�n �s n�m�n s�rtam. Nem fogtam fel, mi is t�rt�nt, csak �reztem, hogy mindenem f�j. Est�re �sszeszedtem magam �s bementem Matthez. Igyekeztem �gy viselkedni, hogy semmit ne vegyen �szre. J�l tudtam, ez a b�ty�m eset�ben persze lehetetlen, de rendes volt, nem eml�tette meg a dolgot.
Szilveszterig m�g volt p�r napom, ez id� alatt pr�b�ltam megsz�ntetni a karomon l�v� �ri�si duzzanatot �s igyekeztem enyh�teni a cs�p�m magass�g�ban uralkod� f�jdalmat, t�bb-kevesebb sikerrel.