A m�snap azonban okozott meglepet�seket. A b�l teljesen kimer�tett mindenkit mind testileg, mind szellemileg. Egy �jszaka pont el�g volt arra, hogy a kast�ly lak�inak sz�v�t teljesen felkavarja. K�telyek �s bizalmatlans�gok bontakoztak ki egym�s ir�nt. Vajon viszont szeret? Nem csak j�tszik velem? Ezek a k�rd�sek mind Sora, mind Leon sz�v�ben is ott f�szkeltek. Mi�rt is ne? Hiszen Sora egy hercegn�, senki sem lep�dne meg, ha az esk�v�je el�tt egy kis kit�r�t tett volna, sz�rakoz�s gyan�nt.

A hercegn� szem�t a hajnal �kes naps�t�se �bresztette. Lassan emelte fel szemfed�it �s tekintett k�rbe mag�n. Egy hatalmas, baldachinos �gyon fek�dt gy�ny�r� b�li ruh�j�ban. Meg akart fordulni az �gyban, de derek�n er�s szor�t�st �rzett. Egy pillanatra megdermedt. Arc�ra p�rk�nt �lt ki a felismer�s, miszerint a tegnap este nem csup�n �lom volt, t�bb ann�l. Fej�t �vatosan ford�totta maga m�g� �s egy gyermek von�saival b�r� f�rfit fedezett fel mellette. Leon �des �lm�ban meredve tartotta �t, egy pillanatra sem eresztve. A f�rfi egyszer csak megmozdult, s�t �tfordult a m�sik oldal�ra. Sora-nak elj�tt a t�k�letes alkalom a menek�l�sre. Gyorsan �m vigy�zva ugrott ki az �gyb�l �s t�vozott.

A kast�ly hihetetlen�l csendes volt. Itt-ott m�g megmaradtak a b�l nyomai egy-egy krist�lypoh�r k�p�ben, melyet a vend�gek felel�tlen�l hagytak szanasz�t. K�nnyed mosolyt eresztett el �s l�pkedett egyre lejjebb a l�pcs�n. A v�r�s k�rpit, mely felfutott rajta, most meggy�r�dve nehezedett a sokat tapasztalt fokokra. Mez�tl�b volt, �gy egy�ltal�n nem keltett zajt maga k�r�l. M�g maga el�tt l�tta, ahogy a megjelen�s�vel egy eg�sz sereget �m�tott el, f�rfiak hada omlott a l�bai el� �s n�k tucatjai figyelt�k irigykedve minden vonal�t, l�p�s�t �s szerelmes pillant�s�t, amit a f�rfi, Leon fel� k�ld�tt, vagy pont t�le fogadott.

A l�pcs� alj�n a csig�ba fon�d� korl�ton is egy �res poh�r pihent. Sora kecsesen ny�lt fel� �s a reggeli nap fel� tartotta, ezersz�n�v� var�zsolva a termet a krist�ly f�ny�vel. A b�b�j, mely ellepte �t �s a kast�lyt, hirtelen t�nt el mell�le. Egy hang sz�lt fel�... egy ismer�s... �m riaszt� hang. Ledermedt. Pont, mint akkor este. Egyszer�en mozdulatlanul v�rt.

- J� reggelt,... hercegn�... - sz�lt egy er�s f�rfihang a h�ta m�g�l, melyhez csizm�j�nak hangos kopog�sa t�rsult, m�g nagyobb riadalmat okozva ezzel a l�nynak... k�zeledik - Gy�ny�r� volt az este. - s�gta a f�l�be

Sora b�re libab�r�s lett. A kellemes melegs�g, melyet Leon ir�nt �rzett szerelme v�ltott ki bel�le egyetlen hangt�l h�lt ki �s fagyasztott meg mindent maga k�r�l. �vatosan fordult meg �s sajnos nem t�vedett... � volt az. A felismer�st�l, miszerint jegyese, Lord Anthony Battlefield lepte meg �t kora reggel, kez�b�l kiejtette a dr�ga poharat, mely hangosan, szikr�zva t�rt darabokra.

- Nem... - s�gta er�tlen�l
- �n is �rvendek. - hajolt meg el�tte, megfogta a l�ny j�ghideg kezeit �s k�nnyed, m�gis m�rgez� cs�kot lehelt r�juk - Mondja csak! - kezdte kiegyenesedve - Mi dolga van �nnek itt? - n�zett k�rbe kast�lyban
- K�rem... hagyjon minket... - rebegte
- Minket? Csak nem arra a n�cs�b�sz Leon Oswaldra �s becses csal�dj�ra gondol? Na de k�rem...
- K�rem... - sz�ktek k�nnyek a szem�be
- Tudom, hogy mag�t�l j�tt ide. Tudom, hogy elsz�k�tt otthonr�l. Dr�ga apja, Kalos kir�ly �gy tudja, hogy �nt a reggeli s�t�ja idej�n elrabolt�k... ezek alapj�n a gyan�s�tott Leon Oswald lesz.
- Nem! - felelte hat�rozottan
- V�den�?
- Az �letem �r�n is! - l�pett el� hat�rozottan
- Annyira ez�rt ne! Nekem �lve kell! - h�zta v�gig ujj�t �lla alatt felfel�, Sora viszont ell�kte az er�s kezet
- Mit akar cser�be?
- H�t nem nyilv�nval�? A feles�gem lesz! �t napon bel�l!
- Kev�s az id�! - remegett meg
- Maga csak h�rom napot kap, hogy itt rendbe tegye a dolgait, azt�n �n�rt k�ldetek egy hint�t. Ha a kocsi �n n�lk�l t�r vissza, azonnali elfogat�st kezdem�nyezek Leon Oswald fel� �s nem csak �t, hanem az eg�sz kast�lyt, a csal�dj�t, a csel�deket, mind beb�rt�n�ztetem!
- Maga sz�vtelen...
- Kezdjen hozz�szokni, dr�ga... - szak�totta f�lbe - Hogy ez a sz�vtelen a maga ura lesz, �s ez ellen semmit sem tud tenni sem �n, sem pedig ez a fics�r.
- Ne s�rtegesse �t! - lend�lt a l�ny keze, �s a csarnok egy �les csattan�st visszhangoztatott
- B�nni fogja ezt a tett�t... - tette kez�t �g� arc�ra �s ravasz mosolyra h�zta sz�j�t a f�rfi, z�ld szemeiben bossz� �s leplezhetetlen, elemi, er�szakos v�gy lobbant fel

Sora megremegett. Tal�n t�nyleg t�l messzire ment. A f�rfi diadalittasan �llt el�tte �s kiker�lve dermedt, t�r�keny test�t, az ajt� fel� indult. M�g visszafordult, hogy �jra k�zcs�kkal b�cs�zzon, de Sora most elr�ntotta a karj�t. Hevess�ge viszont kibillentette egyens�ly�b�l �s a padl�ra zuhant... ahol az el�bb a szil�nkok f�nyes j�t�kkal t�rtek darabokk�.

A f�rfi v�gign�zett a f�jdalomt�l kiss� torzult arc� l�nyon �s a l�tv�ny m�g nagyobb diadalmass�got keltett benne. Sora szemeib�l k�nnyek potyogtak, de abban a pillanatban nem tudta megmagyar�zni m�g mag�nak sem, hogy az �vegdarabok �les f�jdalma okozza e, vagy sz�v�nek hasad�sa, amit az im�dott elhagy�sa jelent. Tehetetlen volt. Csapd�ba esett... a saj�t csapd�j�ba... ha nem tal�lkozik Ken-nel a kik�t�ben... ha nem ejtik rabul �t Leon �szbont� szemei... ha nem ker�lt volna ebbe a kast�lyba... ha nem szeret bele... akkor tal�n... akkor...

- Sosem ismertem volna meg az igaz szerelmet �s boldogs�got... - s�gta mag�nak er�tlen�l �s pr�b�lt felkelni

Karja mer� v�r volt, de nem sz�m�tott. Csak vontatott l�ptekkel indult meg a konyha fel�, hogy hideg v�zzel nyugtassa �g� sebeit. Ez a helys�g is �res volt. Mintha mindenki elment volna �s egyed�l hagyt�k volna. Ismerte ezt az �rz�st. Otthon rengetegszer kellett egyed�l boldogulnia... ez a mag�ny m�gis m�s volt. Sokkal f�jdalmasabb. Karj�t lassan eresztette bele egy t�lban fodroz�d� hideg v�zbe, melynek �rint�s�t�l felszisszent.
Leon �jra mocorogni kezdett �gy�ban, �s ahogy kez�vel keresni kezdte Sora-t, hi�ny�t�l azonnal fel�bredt. Sz�rke szemei hom�lyosak voltak az �lom nyomait�l, melyek meg�des�tett�k a reggel�t. Vele �lmodott... a j�v�j�kr�l, mely egy mesek�nyvbe t�k�letesen illett volna. Vontatottan �lt fel �gy�ban �s kiss� megpaskolta arc�t, hogy mihamarabb fel�bredjen �s �sszeszedje mag�t. Kiss� billegve, �lmosan ballagott v�gig a hossz� folyos�n, le a l�pcs�n, majd... megpillantotta a m�rv�ny padl�n a v�rcseppeket. Szemeit azonnal elhagyta az �lmoss�g �s k�zelebbr�l is szem�gyre vette. Mindenfel� �vegszil�nkok hevertek, a v�rcseppek pedig egy ir�nyba sorakoztak fel. Mint azok a gyerekek a mes�ben a morzs�t, � is �gy k�vette a v�r�s cseppeket meg�ll�s n�lk�l. A konyh�ban megtorpant. L�tta Sora-t, ahogy karj�t egy kend�vel pr�b�lja bek�tni, de teste remeg. Sietve mell� l�pett.

- Mi t�rt�nt? - vette ki kez�b�l a rongyot
- Elestem... - felelte gyeng�n, szomor�s�ggal hangj�ban �s �l mosoly�ban, mely Leon-t is megr�misztette
- Majd �n bek�t�m. - ford�totta maga fel� a l�nyt �s �vatosan, �rz�kenyen b�nt a l�nnyal, annak karj�val
- K�sz�n�m... - csillant meg szem�ben egy �jabb k�nnycsepp
- Mi t�rt�nt? - k�rdezte ism�t, l�gyabban, mire Sora hangosan felzokogott

Belevetette mag�t a f�rfi karjaiba, annak �lel�s�be �s �gy markolta gy�r�tt ing�t, mintha most azonnal elszak�tan�k �t t�le. Nem akarta elhagyni. Sosem akart m�r m�st, csak ezt a b�k�t, amit az itt t�lt�tt napok ny�jtottak neki. A bar�tok, akikre szert tett. R�ad�sul ennek a kast�lynak k�sz�nhet�en meglelte elveszett b�tyj�t is, aki szint�n elmenek�lt otthonr�l. Milyen ironikus az �let. Mintha egy �r�k�s k�rforg�sban �ln�nek. Voltak�ppen k�sz�netet is mondhatna apja felel�tlen k�rtyaj�t�k�nak, amivel elaj�nd�kozta a kez�t. Mert ha akkor ez nem t�rt�nik meg, �k sosem tal�lkoztak volna. Messzi gondolataib�l Leon csit�t� szavai hozt�k vissza.

- Nyugodj meg �s mes�lj el nekem mindent...
- Nem... belehalok...
- Ne besz�lj �r�lts�geket. Semmi sem lehet el�g komoly ahhoz, hogy ne tudn�nk megoldani. - sim�totta meg k�nnyes arc�t
- T�vedsz... ugyanis nemr�g itt j�rt a jegyesem... - hajtotta le a fej�t, �gy nem l�thatta a f�rfi szem�ben tombol� riadalmat, f�lt�st �s ragaszkod�st
- Tess�k? - k�rdezte megk�v�lten
- Igen. Nyilv�n a b�lon is itt volt... �s ma elj�tt, hogy hazarendeljen...
- De hisz m�g itt vagy? - mosolygott kiss� k�nnyebben
- H�rom napot kaptam arra, hogy elk�sz�njek t�led. - emelte fel fej�t
- �s mi t�rt�nne, ha nem menn�l vissza? - k�rdezte hat�rozottan, meglepve a l�nyt
- A csal�dodra �s h�zadra b�rt�n v�rna azzal a v�ddal, hogy elrabolt�l...
- De hisz ez hazugs�g! - �lelte szorosan mag�hoz - Te vagy a hercegn�! A te szavad feljebb �ll, mint az �v�! Csak mond el ap�dnak a szerelm�nk! S�t! �n is veled tartok! - sorolta egyre hevesebben
- El�g! - szakadt ki az �lel�sb�l - Nem ismered ap�mat! Sosem szegn� szav�t! Sosem menne bele! - kiab�lta s�rva, g�rcs�s hangon
- Ne mond ezt! Nem hagyom, hogy ez az ember �gy t�nkretegyen! H�rom nap alatt kital�lunk valamit! Nem adhatjuk fel! Nem adhatod fel ilyen k�nnyen!
- De miattam van az eg�sz... - g�rnyedt a f�ldre - �n sodortalak bele ebbe...
- Ne but�skodj! - guggolt el� �s belefojtva a sz�t gyeng�den, b�tor�t�an cs�kolta meg

�s haszn�lt. Sora megk�nnyebb�lt kiss�, �s sz�v�be visszat�rt az a m�r j�l �rz�tt melegs�g, melyet abban a pillanatban megfogadott, hogy sosem fog hagyni kihunyni. T�bb� nem lesz az a gyenge �s sebezhet� kisl�ny, aki elsz�k�tt a probl�m�i el�l. Igenis szembe fog sz�llni az apj�val, a kir�lys�ggal, az orsz�ggal... Leon-�rt.
A kast�ly lassan �bredezett. A takar�t�k gyorsan v�geztek �s imm�r egy �j, teljesen tiszta kast�lyt k�sz�nthettek az �bred�k. Pierre birtokba vette a konyh�t, May l�gatta a l�b�t �s olykor Leon nyak�n l�gott, aki term�szetesen m�r nem tartott ig�nyt a szolg�lataira. Jerry tov�bbra is n�m�n, szinte ijeszt�en hangtalanul �s �szrev�tlen�l j�rt-kelt a kast�ly falain bel�l �s k�v�l, Olivier pedig eg�sz napj�t az ist�ll�ban t�lt�tte. Leon �s Sora egy asztaln�l reggeliztek csendben, kiss� boldogabban. Sophie ahogy benyitott a t�gas �tkez�be, azonnal Sora-hoz szaladt �s mag�hoz �lelte.

- Tudtam tudtam tudtam! - ki�ltotta
- M�gis mit? - pislogott Leon �rtetlen�l
- Hogy Sora nem csel�d �s hogy szereted! �s � is szeret t�ged! - hadarta, mibe mindketten belepirultak kiss�
- �lj le, Sophie. Mindj�rt hozom a reggelid! - terelte a t�m�t Sora �s tiltakoz�sra es�lyt sem adva t�nt el
- Mikor mondta el? - k�rdezte r�vid csend ut�n Leon-t
- Tegnap.
- �s ki � val�j�ban? Gr�fn�? Nemes?
- Hercegn�... - felelte egyszer�en, mintha ez semmit se jelenteni
- Mi? - r�k�ny�d�tt meg a kisl�ny
- Hercegn�...
- Hallottam, k�szi! - kapott a fej�hez
- Most meg mi van? - k�rdezte id�tlen�l motyog� h�g�t, mire Sora visszat�rt
- Jesszusom! Most mit kell csin�lni? T�rdre boruljak? Vagy el�g csak m�lyen meghajolni? Vagy milyen szok�sok vannak Angli�ban? - hadarta �s amilyen m�lyen csak tudott, meghajolt
- Sophie?! Mit m�velsz? - nevetett szeg�nyen Sora
- Ha m�r ott vagy! - csipkel�d�tt vele Leon - Nem venn�d fel a f�ldr�l az el�bb lel�k�tt vill�t? K�szi!
- �h! Leon! - b�jt el� bel�le a hisztis kisgyerek, amin mind j�t nevettek
- Most mi a baj? - kapkodott leveg��rt
- Na �lj le sz�pen! - terelgette �t Sora - Viselkedj term�szetesen, ahogy eddig. Szerinted mi�rt titkoltam a kil�tem? Pont az�rt, hogy az ilyen jelenetekt�l meg�vjam magam �s a k�rnyezetem, titeket.
- Ha Leon feles�g�l vesz, akkor � lesz herceg, vagy te leszel nemes? - szegezte nekik a k�rd�st, melynek ink�bb azon r�sz�n�l ragadt meg mindkett�j�k elm�je, hogy "ha feles�g�l vesz"

A t�m�t gyorsan kiker�lt�k egy �jat felvetve, de a k�rd�s l�nyege mindkett�j�kben visszahangzott. Leon titkon Sora reakci�it leste �s kiss� zavarba j�tt, mikor a l�ny arc�n gyerekes im�dat �s hat�rtalan szerelem volt tapasztalhat�. Nem tudta, hogy k�pes lenne e r�. Abban term�szetesen bizonyos volt, hogy szereti ezt a l�nyt... szerette csel�dk�nt is �s szereti hercegn�k�nt is... de hogy pont Leon Oswald n�s�lj�n meg, szinte felkacagott a k�ptelens�gt�l. Egyetlen emberrel k�pes megvitatni ezt a dolgot... aki egy csel�det vett el, �s �rin�v� tette. Igen... ezt kell tennie. Sietve nyelte le az el� porci�zott adagot �s hat�rozottan �llt fel hely�r�l, mellyel szinte megriasztotta a k�t l�nyt.

- El kell mennem! - jelentette ki
- M�gis hov�? - k�rdezte Sophie, Sora helyett is
- A Killian-birtokra...