- �h, Leon Oswald, Blackheath veszedelmes hercege. - dorombolta egy rekedtes, k�z�pm�ly hang, ami igen izgat� lett volna ak�rmelyik f�rfinak. - Micsoda meglepet�s �jra l�tni �nt, kedves herceg…

Leon �s Sora megfordult, hogy tal�lkozzanak a hang tulajdonos�val. A hercegn� �gy gondolta, hogy m�g soha �let�ben nem l�tott ilyen sz�p n�t. Lesz�m�tva az anyj�t, Isabella hercegn�t �s Sophiet. Lassan m�rte v�gig. H�v�s eleganci�val. A n� magas volt, kicsivel magasabb, mint Sora. S�padt, k�k szemei buj�n csillantak. Sz�ke haja volt, szinte m�r feh�r. H�tk�z�pig �rt, �s loknikban hullott al�. Arca sz�p, nagyon sz�p von�sokat hordott. A m�lyv�r�s, p�nt n�lk�li ruha, amit viselt, kihangs�lyozta a vonalait. Kicsi, kerek melleit. Karcs� derek�t. M�ly dekolt�zsa volt. Fekete keszty�t viselt, s neh�z gy�m�nt nyak�ket. Ajkai v�rv�r�sre voltak festve, s kac�ran mosolygott az el�tt �ll� hercegre. �m � is igencsak megn�zte mag�nak a hercegn�t. S eszement f�lt�kenys�g ker�tette a hatalm�ba. Rengeteg sz�p n�vel l�tta m�r a herceget, �m ez most k�l�nlegesebb volt. Szebb, mint akit valaha l�tott. Soha nem tapasztalt szenved�ly �s t�z �gett benne, �s Leon olyan moh� v�ggyal �lelte, ahogy m�g senkit. Lass� mozdulattal k�zelebb l�pett, majd r�juk emelte buj�n csillog� szemeit.

- M�r nem tart�zkodik Londonban, kegyelmes �r? - k�rdezte b�g� hangon.

- �h mylady - n�zett r� zavartan Leon, majd feles�g�re mosolygott. - Hadd, mutassam be �nnek a…

- Nem sz�ks�ges dr�g�m - mosolyodott el Sora. - Boldogulunk a h�lggyel.

- Pontosan - mosolygott a m�sik n� �s a kez�t ny�jtotta. - Lady Darla Fellows de Morgan, Dover gr�fn�je.

- Igaz�n leny�g�z� a neve - mondta Sora mosolyogva, mire a n� el�gedetten fels�hajtott. - Az eny�m enn�l egyszer�bb, de sokkal t�bbet is jelent - majd megfogta a n� kez�t. - Lady Sora Oswald, Blackheath hercegn�je.

- Hogy mi…? - n�zett d�bbenten a gr�fn�.

- Igen, j�l �rtelmezte lady Darla - �lelte �t feles�ge derek�t a herceg. - Sora a feles�gem.

- �s m�gis, hogy jutott od�ig, kegyelmes uram, hogy megn�s�lj�n? - t�rt vissza Darla hangja. - Eddig tal�n nem vett�k k�rbe sz�p n�k?

- Mylady! Most az egyszer nem veszem s�rt�snek a g�nyos hangnem�t, de csak a feles�gem miatt - mondta Leon el�gedett mosollyal. - De igen, k�rbe vettek a sz�p n�k. De k�rem, gr�fn�, csak r� kell n�znie a feles�gemre. Minden t�ren t�k�letes, �s nekem teremtett�k, csak nekem - suttogta, majd k�nnyed�n sz�jon cs�kolta a l�nyt. - �s, hogy van lord de Morgan?

- Hal�l�n - mondta, majd felnevetett.

- Sajn�lom - mondta Leon.

- �n nem - majd kuncogva biccentett, kac�ran Leonra mosolygott �s bel�pett az �p�letbe.

- J� �g - n�zett ut�na sz�rny�lk�dve Sora. - Ez a n� egyszer�en gy�l�letes. Micsoda egy persz�na. �r�lni a saj�t f�rje hal�l�nak - majd a f�rj�re n�zett. - Mi van veled… - a hercegn� ez egyszer habozni l�tszott - dr�g�m?

- Semmi - mondta r�v�lt tekintettel a f�rfi, majd m�lyen a feles�ge szem�be n�zett. - Rem�lem, a te sz�dat soha nem hagyja el ilyen mondat, amikor a hal�lomon leszek.

- Az istenit Leon! - szitkoz�dott a hercegn�, s �nk�ntlen�l a keresztnev�n sz�l�totta a f�rj�t. - M�gis mit gondolsz te r�lam? Az�rt annyira gonosz nem vagyok. De m�sr�szt, h�ny �ves is vagy te? - n�zett r� g�nyosan. - Huszonn�gy? H�t er�sen k�tlem, hogy egyhamar meghaln�l.

- Nem tudhatod, Sora - v�laszolt a herceg komor tekintettel. - A kir�ly ut�n, a m�sodik leggazdagabb �s legbefoly�sosabb ember vagyok Angli�ban. Sz�val biztos, hogy a franci�k is tudnak r�la.

- Tudom - majd hogy oldja a hangulatot, Sora j�t�kosan elmosolyodott. - Majd ha meg akarnak t�madni, megv�delek, �g�rem.

- Mihez is kezden�k az �n b�tor feles�gem n�lk�l - majd lehajolt egy leheletfinom cs�kra. - Sz�m�tok r�d, ha elj�n az ideje. - mosolygott r�. - De most m�r ideje bemenn�nk, a t�rsas�g kr�mje csak r�nk v�r.

Sora megforgatta a szem�t, de nem tudta meg�llni, hogy ne mosolyodjon el. �k is bel�ptek az �p�letbe. Ahogy v�gigmentek a folyos�kon, az emberek �z�ne v�gig megb�multa �ket. Leon azonban m�r ezt megszokta. Csup�n Sora miatt agg�dott, hogy mennyire b�rja ezt. �m nem volt sz�ks�g r�, ugyanis a hercegn� b�szk�n, felemelt fejjel, kecsesen l�pkedett mellette. Mintha egy vil�ggal is k�pes lett volna szembesz�llni. �s Leon figyelm�t nem ker�lte el, hogy a feles�ge mennyivel felszabadultabban mozog mellette, mint reggel. B�r a v�ltoz�s m�g egy kis id�be fog telni, hisz Sora nem lehet r�gt�n kedves m�sf�l �v gy�l�let ut�n. De pr�b�lkozott, �s nagyon is j�l. Hamarosan meg�rkeztek a p�holyukba. Leon kih�zott Sor�nak egy sz�ket, majd � maga is helyet foglalt. Brandon �s Sophie m�r r�g bent �ltek, �s mosolyogva figyelt�k a p�rt. A herceg a feles�ge kez��rt ny�lt, s a l�ny ez�ttal nem h�zta vissza.

- Mi t�rt�nik veled, Sora Oswald? - hajolt oda a f�rfi.

- Nem tudom, mire gondolsz - s�gta vissza Sora, de nem n�zett a f�rj�re. - �lvezd az el�ad�st, dr�g�m! - mondta kedveskedve.

- Tudod, hogy err�l besz�ln�nk kell, Sora - mondta a f�rfi komolyan. - �s nem lehet sok�ig halogatni. Err�l musz�j besz�lni. Hogy mi t�rt�nik vel�nk, �s mi fog t�rt�nni, ha a dolgok megmaradnak olyannak, amilyen ebben a pillanatban.

- Tal�n f�lek r�la besz�lni - suttogta Sora �s v�gre a herceg szem�be n�zett. - Tal�n magam sem tudom, mi megy v�gbe itt - tette a sz�v�re a kez�t. - Biztos, hogy ez a legmegfelel�bb hely, hogy megbesz�lj�k?

- Musz�j - v�laszolt Leon. - Most, am�g nem figyel r�nk senki. K�rlek! Ezen m�lhat minden. Ne kezdj f�lni, hisz sosem f�lt�l t�lem.

- Soha nem f�ltem - b�lintott Sora, majd nagyot s�hajtott. - B�ztam benned, �s ak�r az �letemet is a kezedbe adtam volna. Az �bred�sem pillanat�ban, minden megv�ltozott, �s nekem nem volt er�m harcolni a v�ltoz�s ellen, mert nem volt, akinek az erej�re t�maszkodhattam volna - �s elford�totta a fej�t. - Gyenge voltam, t�l gyenge. K�s�bb pedig m�r nem �reztem sz�ks�g�t, hogy ut�nan�zzek bizonyos dolgoknak. Gy�l�ltelek. Minden er�mmel. Most viszont - n�zett �jra a f�rfira -, most fogalmam sincs, mit �rzek. �sszezavarod a sz�vem, herceg - mosolygott r� t�tov�n.

- �h�, remek gondolat hercegn�m - cs�kolt kezet mosolyogva a feles�g�nek. - J� �ton haladunk, kiscic�m. Ezt m�g ma este bebizony�tom neked - majd feln�zett, �s l�tta, ahogy Brandon �s Sophie kivonul. - Hova az �rd�gbe mentek?

- Sz�net van, s�gor- vigyorgott Brandon. - Maradjatok csak, mi el�lt�k magunkat. Azonnal j�v�nk - majd t�voztak.

- A b�ty�m soha nem volt diszkr�t - s�hajtott Sora. - Nem is fog m�r megv�ltozni.

- Nem err�l besz�lt�nk - mosolygott a l�nyra. - Rendben Sora. Nem s�rgetlek. Tiszt�zd magadban az �rz�seket! Hidd el, �n meg�rzem, ha elj�tt az id� - majd amikor megl�tta, hogy sokan fel�j�k fordultak, jegesen biccentett, �s mag�hoz r�ntotta Sor�t.

- Te nem vagy �szn�l! - nevetett fel a hercegn�. - Itt mindenki el�tt ennyire… abszurd viselked�st produk�lni. Hol van a finom modorod, herceg? - mosolygott g�nyosan. - Most olyan a st�lusod, mint egy faragtalan �sembernek.

- �sember? - h�rd�lt fel Leon, �s s�t�t mosollyal fordult a l�ny fel�. - Te m�g nem l�tt�l engem igaz�n barb�rnak, de ha akarod, megmutatom neked - cs�kolta hal�nt�kon.

- Remek - ny�g�tt fel a l�ny. - Azon igyekezz, kedves f�rjem, hogy ne itt, a p�holyban t�gy a magad�v�! - mondta fels�bbrend� mosollyal.

- �rtettem - majd elt�volodott. - Te vagy a f�n�k - emelte v�dekez�sre a kez�t. Tetszett neki, ahogy a feles�ge velesz�letett b�szkes�ggel �s nemess�ggel veszi �t az ir�ny�t�st.

- Helyes - b�lintott el�gedetten Sora. - Ezt j�, ha �szben tartod.

- Sora! - hallatszott egy f�rfi hangja, mire mind a ketten arra fordultak. - Sora Naegino? - l�pett egy f�rfi a p�holyukba, �s Sora dermedten �llt fel. - Micsoda v�letlen ez.

A hercegn� szinte t�tott sz�jjal n�zett v�gig az el�tte �ll� f�rfin. Eleg�ns ruh�ba volt �lt�zve, de �lt�z�ke nem volt olyan dr�ga, mint Leon� vagy valamelyik nemes�. Egyszer� fekete nadr�g, feh�r inggel, �s s�t�t zak�val. �s neki is megvolt az a rossz szok�sa, mint a hercegnek, hogy f�l�l nem gombolt be n�h�ny gombot.� Alakja er�teljes volt, kisportolt, de v�lla valamivel keskenyebb lehetett, mint Leonnak. Izmai sem olyan er�teljesek, de igencsak remek �llapotnak �rvendett. Arca f�rfiasan sz�p volt, m�r - m�r t�retlen�l egyenes arccsontj�val egy nemes k�p�t kelthette. Ak�rcsak barna, sz�lk�sra v�gott haj�val, �s bronzsz�n� szemeivel Karizmatikus alkat volt, de Sora most m�r nem hagyta ilyen alacsonyan a m�rc�t. A f�rfi�rt bomlottak a n�k mindig is. De nem �gy, mint Leon Oswald�rt. V�g�l a f�rj�re n�zett, aki fel�llt, hogy megtisztelje �t. �h igen, enn�l csod�latosabb f�rfit, m�g kital�lni sem lehetne. A herceg jelenl�te miatt visszanyerte �nuralm�t, b�r igen meg kellett k�zdenie �rte. Kedvesked� mosolyra h�zta az ajkait. M�g megsz�lalni sem volt ideje, m�ris az idegen f�rfi er�s karjaiban tal�lta mag�t. Szinte megfulladt az �lel�st�l. M�gsem t�lt�tte el sem v�ggyal, sem biztons�g�rzettel, sem k�nyelemmel. Ink�bb szabadulni akart, �m minden pr�b�lkoz�s�ra a f�rj�vel egy magas f�rfi, csak ann�l ink�bb szor�totta mag�hoz. Sora k�ts�gbeesve el akart t�volodni a f�rfit�l. �s hozz� akart b�jni Leonhoz, most. B�r az idegennek friss, enyhe citromos illata volt, � egy keser�des, v�gybahoz� szant�lfa illatot akart �rezni, mely a mentol frissess�g�vel volt f�szerezve. Leon el�sz�r d�bbenten �llt, �s figyelte a jelenetet. �m, amikor a f�rfi mag�hoz �lelte a feles�g�t soha nem �rzett d�h �s… f�lt�kenys�g? Val�ban az volt. F�lt�keny volt. Ez az �rz�s mindig t�vol �llt t�le. Ha aktu�lis szeret�je valaki m�s karjaiba b�jt, akkor egyszer�en v�get vetett a kapcsolatnak. Nem csin�lt bel�le �gyet. �m itt ez az ember Blackheath hercegn�j�t, az � feles�g�t �lelgeti. Azt a n�t, aki a legfontosabb neki a vil�gon, aki kellett neki m�g a lelke �r�n is. Azt a n�t, aki csakis az �v� volt, �s soha senki m�s� nem lehetett. A pokolba a b�szkes�ggel! Odal�pett �s egyetlen er�teljes mozdulattal lefejtette az idegen f�rfi ujjait a hercegn�r�l. Sora azonnal elt�volodott a k�zel�b�l, s odal�pett f�rje mell�. Leon, ha �szre is vette a l�ny t�tova mozg�s�t, nem jelezte. Csak ezt a f�rfit l�tta maga el�tt, aki �t�lelte az � feles�g�t. Iszonyatos d�h �s f�lt�kenys�g munk�lkodott benne �s nagyon nehez�re esett visszafogni. Legsz�vesebben most azonnal neki esett volna a vele szemben �ll�nak. �m a f�rfi csak d�bbenten pislogott hol az egyik, hol a m�sik f�lre. Sora �szrev�ve ezt, l�pett. Egy csillap�t� mozdulattal odasimult a f�rj�hez. Leon, mintha fel�bredt volna, lepillantott a hercegn�re, aki k�ts�gbeesve n�zett r�. A herceg lusta mosolyt k�ld�tt fel�, amit feles�ge viszonzott. A f�rfi �t�lelte Sora derek�t, nyomat�kos�tva, hogy a l�ny az �v�. A fesz�lt csendet v�g�l a hercegn� t�rte meg.

- R�g tal�lkoztunk - biccentett az idegen fel�. - �des, hadd mutassam be, Sir Garreth Reynolds -t. Sir Garreth haj�skapit�ny - magyar�zta a l�ny, majd �jra a f�rfi fel� fordult. - Sir Garreth, bemutatom �nnek Lord Leon Oswaldot, Blackheath herceg�t - mondta el�gedetten.

- Sir Garreth! - vette �t a sz�t Leon, jegesen zeng�, �jb�rsony hangj�n. - Megmondan� nekem, hogy mi�rt �lelgette az akarata ellen�re a feles�gemet? - k�rdezte nyugodtan, de fenyeget� �llel a hangj�ban.

- A feles�g�t? - nyerte vissza a hangj�t a kapit�ny. - Hogyhogy a feles�g�t? - k�rdezte d�bbenten.

- � teh�t nem hallotta? - k�rdezte Leon tetetett d�bbentettel. - Sora �s �n �sszeh�zasodtunk.

- M�gis mikor? - h�ledezett tov�bb a f�rfi.

- Tegnap. Esetleg a templom nev�t �ruljam el? - k�rdezte Leon g�nyol�dva. - Vagy a pap�t, aki �sszeadott minket?

- K�rlek, kedves! - csit�totta a feles�ge. - Val�ban �gy t�rt�nt. Nem �rtem, mi�rt nem tudsz r�la.

- Mert tegnap �jjel �rkeztem Spanyolorsz�gb�l - n�zett jelent�s�gteljesen a l�nyra.

- N�gy �vig volt�l Spanyolorsz�gban? - k�rdezte Sora, de a v�lasz nem �rdekelte.

- Ezt olyan h�v�sen k�rdezted, Sor�cska, mintha n�gy �vvel ezel�tt, nem magad is odav�gyt�l volna - mosolyodott el g�nyosan.

- Na j� most m�r… - kezdte d�h�sen Sora, �m Leon nyugodt hangja k�zbe v�gott.

- N�gy �v hossz� id�, Sir Garreth - mondta jegesen a herceg.

- De nem el�g hossz� arra, hogy az ember elfelejtsen egy nagy szerelmet - v�gott vissza Garreth. - Az �n feles�ge ugyanis el akart sz�kni velem Spanyolorsz�gba. Csakis a b�tyja akad�lyozta meg. Ha Brandon Naegino nem j�n, a kis h�gocsk�ja megsz�kik velem. Bizony mylord - mosolygott �nel�g�lten. - �r�l�k, hogy r�j�tt; pontosan, Sora a szeret�m volt. �s igencsak �lveztem vele a napjaimat. Nagyon t�zes kisl�ny volt. �m most… most m�r egy igazi n� lett. P�ratlan, �s ellen�llhatatlan. Egy igazi vadmacska lehet az �gyban - majd bizalmaskodva k�zelebb l�pett a herceghez. - Mondja csak, adta m�r a sz�j�ba?

Leon visszatartotta mag�t. Egyr�szt j�t tett neki a test�nek simul� feles�ge. Megnyugv�st tal�lt a lelke, b�r a fick�t legsz�vesebben meg�t�tte volna. F�kezte mag�t. �m amikor meghallotta az utols� mondatokat, szeme r�snyire sz�k�lt. Az ez�st tekintet ac�l sz�rk�v� v�lt, �s hihetetlen harag kezdett tombolni benne. A feje l�ktetni kezdett, �s gondolatait elhom�lyos�totta valami primit�v k�d. Soha nem adta meg mag�t egy nem �ltala ir�ny�tott dolognak. Ezen a hat�ron azonban Sora �tl�pett, �s a sz�ps�ges D�mon ir�nti v�gy�t m�r nem tudta korl�tozni. Ugyanakkor semmilyen �rz�st nem tudott kezelni, ami a l�nnyal volt kapcsolatban. De most a d�h is ide tartozott. Gondolkod�s n�lk�l lend�lt a keze. S mikor �jra �szbe kapott, Garreth Reynolds m�r v�rz� orral �s sz�jjal d�lt a falnak. Leon m�g mag�t is meglepte, hogy ilyen er�sre siker�lt az �t�s. H�t ennyire d�h�s lenne? �s hol a j�zan�sz? Pokolba vele! Akkor elvesztette, amikor megl�tta �jra Sor�t. �s most ez a f�rfi s�rtegette a feles�g�t, �s �t is. Iszonyatos f�lt�kenys�g, s�rtetts�g, v�delmez�si �szt�n, �s birtokl�si v�gy ker�tette hatalm�ba. Sora kis sikkant�ssal Leon el� l�pett, mert Garreth �pp visszanyerte az erej�t, hogy vissza�ss�n. A hercegn�, b�r tudta, hogy a f�rje el�ny�sebb helyzetben van r�ad�sul pokolian d�h�s, ami m�g csak tet�zi is az erej�t, de nem tudta volna elt�rni, hogy b�rki meg�sse. Felvetette az �ll�t, �s a daccal villan� csokol�d� szemek meg�ll�tott�k a kapit�nyt. D�h�sen, de elismer�en n�zett az el�tte �ll� hercegn�re. Soha nem l�tta, hogy valakit ilyen h�vvel v�dett volna. Erre j�n ez a herceg �s… Nem, nem hagyhatta. Sora az �v� volt, �s nem lehetett m�s�. Leon, kicsit kitisztult fejjel n�zett le a nekifesz�l� l�nyra. �t akarja v�deni, vagy azt a m�sikat?

- El�g volt! - mondta hat�rozottan Sora - Ne mer�szelj kezet emelni r�, Garreth!

- Mi az, csak nem neked kell megv�deni a nagy herceget? - g�nyol�dott a f�rfi. - Ej kicsi Sora! Szerinted, t�ged nem mern�lek meg�tni? H�t ebben t�vedsz, bab�m.

- Ugyan m�r k�rlek, gy�va vagy te ahhoz, hogy egy ujjal is hozz�m �rj - v�gott vissza a hercegn�. - Soha sem volt�l hozz� el�g b�tor, akkor mi�rt pont most lenn�l?

- Te… - majd a keze m�r lend�lt volna.

- Meg ne pr�b�lja! - l�pett Leon a feles�ge el�. - Ez m�r mindennek a teteje. Idej�n, s�rtegeti a feles�gemet, �s engem, �s m�g k�pes lenne kezet emelni r�?

- Amint mondtam, a feles�ge a szeret�m volt - vett el� egy zsebkend�t m�r higgadtabban. - �s a kicsi Sora szereti, ha durv�n j�tssz�k - vigyorgott Garreth.

- Maga… - l�pett �jra fel� a herceg, mire a kapit�ny h�tr�lni kezdett.

- Ne! - �lelte �t h�tulr�l Sora. - Nem kell a botr�ny. Ne figyelj r�!

- Nem �rdekel a botr�ny - vetette h�tra feles�gnek. - Nem engedem meg, hogy ez az ember �gy besz�ljen r�lad. Tudnia kell, Reynolds, van, aki megv�dje Sor�t. �s ha a haja sz�la is megg�rb�l, mag�nak v�ge. Meg�rtette?! - lett �jra fagyos a hangja.

- Mi van itt? - l�pett be Brandon. - Leon, m�g szerencse, hogy az emberek nem hallj�k, ahogy kiab�lsz. M�gis mi az �rd�g… - majd szemei d�bbenten kerekedtek el, majd ugyan olyan gyorsas�ggal sz�k�ltek �ssze. - Te? Mi a fen�t keresel itt? - ragadta meg Garreth ing�t �s a falnak tasz�totta. - Megmondtam neked n�gy �vvel ezel�tt is; ne l�ssalak a h�gom k�zel�ben! Mit keresel itt?

- Brandon! - sz�l�totta meg �vatosan Leon a s�gor�t. - Ezt a f�rfit m�r n�gy �ve ismered?

- Igen - v�laszolt oda sem n�zve. - B�r az ismerets�g kicsit t�g fogalom, ugyanis egyszer tal�lkoztunk. Amikor �ppen el akarta vinni a h�gomat Spanyolorsz�gba. De sajn�lat�ra id�ben �rkeztem, nem? - pr�selte m�g jobban a falhoz.

- El�g! - l�pett testv�r�hez Sora. - Brandon, engedd el! M�r nem �ri meg tudod - suttogta. - Egyszer m�r megkapta a b�ntet�s�t. Nem akarom, hogy most a f�rjem kezdjen verekedni.

- Rendben Sora - b�lintott megad�an a f�rfi. - Csakhogy a f�rjed meg fogja ismerni az eg�sz hist�ri�t, �s �n magam fogom elmes�lni neki.

- K�rlek… - ny�gte a l�ny, de tudta, hogy fiv�r�n�l ebben az esetben nem tal�l seg�ts�gre, �gy csak b�lintott �s h�tr�bb l�pett.

Sora m�g egyszer r�n�zett Garrethre. Leon pedig �szrevette a szem�ben a megvet�st, �s az undort. A hercegn� elfordult, majd belekarolt a d�bbenten �ll� Sophieba. Brandon �s Leon egyszerre fordult meg �s indult kifel�. El�g furcsa l�tv�ny voltak �k n�gyen, ugyanis az oper�nak m�g nem volt v�ge. Leon v�rt. B�r nagyon ideges volt, m�g ink�bb k�v�ncsi, de tudta, hogy az ilyenek nem tartoznak senki m�sra, �s itt akaratlanul - de ink�bb akarva- f�ltan�ja lehet valaki. �s ez, ahogy eln�zte, igencsak k�nyes t�ma volt. M�g mindig l�ktetett a keze att�l, hogy beverte annak az idi�t�nak a k�p�t, de nem b�nta. Egy percig sem b�nta. M�g jobban meg akarta verni, �s csakis Sora jelenl�te tartotta vissza. De ideje volt, hogy minden kider�lj�n, amit a feles�ge titkolt, minden. Besz�lltak a hint�ba. Sora azonban nem k�rte egyik f�rfi seg�ts�g�t sem. Mag�t�l sz�llt fel, �s milyen eleg�nsan. A herceg lehetett ak�rmilyen d�h�s, de megmosolyogtatta feles�ge makacs �n�ll�s�ga. Amikor mind a n�gyen besz�lltak s�ri cs�nd borult a hint�ra. Senki nem sz�lt, �s ez a cs�nd m�r egyre fesz�ltebb volt. Leon szerette volna �t�lelni Sor�t, �s �rezni, hogy ott van. �rezni az illat�t, az �z�t. De most annak j�tt el az ideje, hogy m�lyen elrejtett titkokat halljon. A feles�ge azonban sz�tlanul b�mult kifel�, �gy biztos lehetett benne, hogy a magyar�zatokat, Brandont�l fogja megkapni. A f�rfi v�rt egy kis ideig, majd nagyot s�hajtott, �s h�g�ra n�zett.

- Sora, te mondod, vagy �n? - k�rdezte h�v�sen a h�g�t�l.

- Mond csak nyugodtan - b�lintott a hercegn�. - Te akarod annyira - majd kifel� ford�totta a tekintet�t, amint a hint� elindult.

- Rendben - majd a s�gora fel� fordult. - Nos ez az eg�sz t�rt�net n�gy �vvel ezel�tt kezd�d�tt. Sora naiv volt, �s k�nnyen befoly�solhat�. �s, ami fontosabb; ak�rmit megtett volna, hogy elmehessen Clarissa k�zel�b�l - majd m�ly leveg�t vett. - Clarissa akkor �lte f�nykor�t, �s ak�rmit megtehetett Sor�val, amikor apa nem volt otthon. Amikor tudtam, megv�dtem, de egyszer elutaztunk ap�mmal Londonba. Nem tudom, �s nem is akarom megtudni, mit tett a mostohaany�nk. De Sora megismerkedett egy f�rfival. � kedves volt, elb�v�l� �s kicsit kiemelte a h�tk�znapokb�l.

- Garreth Reynolds - �llap�totta meg Leon.

- Igen - b�lintott Brandon. - Garreth Reynolds tizenegy �vvel id�sebb, mint Sora - a bejelent�st fesz�lt cs�nd k�vette. - Teljesen elk�pr�ztatta az akkori kisl�nyt. Felaj�nlott neki mindent. Hogy megszabad�tja, hogy boldogg� teszi. �s a buta l�ny el is hitte - n�zett a h�g�ra, aki lehajtotta a fej�t. - Tal�n az els� szerelem �r�lete. Tal�n a szabads�g v�gya. Vagy tal�n egy egyszer� k�v�ncsis�g. Nem tudom. Ezt csak Sora tudhatja. De t�ny az, hogy Reynolds el akarta vinni Sor�t Spanyolorsz�gba.

- Elvinni? - d�bbent meg Leon.

- Igen. A bolond kish�gom a vil�g v�g�re is elment volna, hogy megszabaduljon att�l a n�szem�lyt�l. �s meg�rtem - s�hajtott a f�rfi. - De rossz helyre, �s rossz emberrel akart menni. Mikor visszaj�tt�nk Londonb�l, a lov�sz k�ts�gbeesve j�tt oda hozz�m, hogy Sor�t elvitte egy f�rfi - ism�t Sor�ra n�zett. - A kik�t�ben voltak. �s a szem�t gazember haj�ja �ppen indulni k�sz�lt. Csup�n m�sodpercek k�rd�se volt, hogy el�rtem. Azonnal megkerestem Sor�t. Csakhogy egy olyan jelenetre m�g �n magam sem sz�m�tottam - villant meg a szeme. - Amikor bementem….

- Berontott�l - jegyezte meg Sora.

- J�, amikor berontottam, az a patk�ny, �ppen… - majd m�ly, er�s�t� leveg�t vett. - Az az utols� szem�tl�da meger�szakolni k�sz�lt a h�gomat. Az �n h�gomat - majd ideges mozdulattal a haj�ba t�rt. - Egy pillanatra lefagytam. Sz�tszaggatta Sor�n a ruh�t. M�r csaknem meztelen volt. De hi�ba szedtem le r�la, nem is �rdekelte csak az, hogy a mag��v� tegye. Sora meg volt ijedve, zokogott. De nem �rdekelte az sem. �s csak �gy tudtam �szhez t�r�teni, hogy kicsit kem�nyebben meg�t�ttem.

- Majdnem agyonverted - jav�totta ki Sora.

- Figyelj, az �n h�gomhoz ne ny�ljon egy ilyen �llat! - csattant fel, majd nyugodtabban fojtatta. - Sz�val nemes egyszer�s�ggel le�t�ttem. Akkor elment Spanyolorsz�gba, Sor�t pedig hazahoztam. Az�ta sz�n�t sem l�ttuk. De megmondtam neki, ha m�g egyszer Sora k�zel�be megy, nem �ssza meg ennyivel.

- Garant�lom, hogy nem - mondta Leon komoly hangon, mik�zben a szemei ac�lsz�rk�v� s�t�t�ltek az indulatt�l. - Ha m�g egyszer, csak a k�zel�be is megy, az �let�vel j�tszik.

- L�gy olyan kedves, Oswald, �s ne fenyegess meg minden f�rfit, aki a k�zelembe mer�szkedik - mondta Sora inger�lten.

- Nem �rdekel - d�rrent a herceg hangja. - Az �n feles�gem vagy. Az eny�m vagy �s ez �gy is marad.

- Igen, addig, am�g a kir�ly nem �rv�nytelen�ti a h�zass�got - vetette oda g�nyosan.

- El�g lesz, dr�g�m - sz�rte a fogain. - Majd ezt otthon megbesz�lj�k. K�sz�n�m, Brandon.

A hercegn� d�h�sen fordult az ablak fel�, �s a kinti s�t�ts�get kezdte tanulm�nyozni. Az �g egyetlen b�rsonyfekete lepell� olvadt �ssze. Egyetlen csillag sem ragyogott. Viszont a Hold halv�ny ez�stje felsejlett, ezzel egy kis szel�ds�get adva a komor �jnek. Vajon � is meg tudn� szel�d�teni Leon Oswaldot? Mi a fen��rt j�rnak ilyen gondolatok a fej�ben? Nem, nem akarja megszel�d�teni. Egy �ntelt, fafej� tusk�t, aki teljesen birtokolni akarta �t. Korl�tot szabni neki, holott meg�g�rte, hogy nem fogja tenni. De m�gis, ez a v�gy, ez a birtokl� v�gy egy�ltal�n nem volt k�nyelmetlen sz�m�ra. S�t. �s ez megr�m�tette. �s �sszezavarta…

Leon f�rk�sz� tekintettel n�zte a feles�g�t. Tudta, hogy bosszantja, amit mondott, a b�szkes�ge m�gsem engedte visszavonni. �s nem is sz�nd�kozott. �s most? Hogyan tov�bb Leon Oswald? Elvesztette volna a feles�ge minden bizalm�t, amit k�pes volt �sszeszedni ir�nta? � nem, nem fog megint olyann� v�lni. Nem tehette. De m�gis az a h�v�s tart�zkod�s, amit �jra produk�lt, az megr�misztette. Gy�ny�r� volt. D�h�s, �rezte, hogy forr benne az indulat. �s tetszett neki, nagyon is. Sora Oswald k�pes volt ugyan�gy visszafogni az indulatait, mint �. Okos. Akaratlanul is elmosolyodott, de amilyen gyorsan j�tt, olyan gyorsan el is t�nt az a mosoly. T�retlen�l nemes arca komoly kifejez�st �lt�tt. Ez�st szemei �sszesz�k�ltek. �rz�ki �v� sz�ja elv�konyodott, ahogy �jra esz�be jutott Brandon minden szava. Az a szem�t alak megpr�b�lta meger�szakolni a feles�g�t. Az � feles�g�t. B�r akkor m�g nem is ismerte, de… Hirtelen azonban elkerekedett a szeme. Ahogy n�zte Sor�t, egy eml�kfoszl�ny k�szott a szeme el�. Egy b�l… egy b�l Winter- hallban. Tal�n h�t �ves lehetett. Ott volt Brandon. Besz�lgettek, nevetg�ltek. A f�rfi is annyi id�s volt, mint �. Ott voltak a sz�lei. �s Brandon sz�lei. Majd mindenki meg�llt, a zene is elhallgatott, �s az emberek a l�pcs� fel� n�ztek Egy kisl�ny �llt ott. Tal�n �t �ves lehetett. �s csodasz�p volt. Lil�s haja a h�ta k�zep�ig �rt, csokol�d� sz�n� szemei vid�man csillogtak. Egy sz�p, vajsz�n� ruh�t viselt. �ll�t dacosan felemelte. � milyen ismer�s mozdulat. A l�ny olyan volt, mint egy Angyal, egy kis porcel�nbaba. Gy�ny�r� �s t�r�keny. Annyira csod�latos. �s amikor elment mellette a kis boszork�ny elb�v�l�en r�mosolygott. Mintha nem var�zsolta volna m�g el el�gg�. Azt�n az �desanyja odal�pett hozz�, dehogy mit mondott, m�r nem �rtette. �jra ott volt a hint�ban, m�g mindig r�v�lt tekintettel n�zte a feles�g�t. �m Sora csokol�d� szemei, m�r az �v�be f�r�dtak. K�rd�n, bizakod�n, rem�nykedve, v�gyakozva n�zett r�. Nem volt olyan biztos benne, hogy mit akar. �m, �, Leon nagyon is tudta. Ezt a n�t akarta testest�l - lelkest�l. �s ez�rt ak�rmilyen �rat megfizetett volna. M�g a lelk�t is odaadta volna. Az ac�lsz�rke szemek sokat sejtet�en villantak fel. V�gyott r�… Hogy meg�rintse, hogy az �v� legyen. Teljesen. Mag��v� akarta tenni. �lelni, cs�kolni, �zlelni. Lassan m�r kezdett hozz�szokni. Az �rd�gbe, dehogy is kezdett hozz�szokni. Hogy lehet olyasmit kiismerni, vagy megszokni, amit�l olyan szomj�s�got �s �hs�get �rez, hogy szinte belehal. �s, amikor megkapta, m�g ink�bb �hezik, szomjazik r�. Nem, ez nem emberi m�r. De a pokolba vele! Hisz �lvezi. Annyira, hogy azt elk�pzelni sem lehet. Nem tudta hib�ztatni azt a szerencs�tlent, hogy v�gyott a feles�g�re. De ez k�zel sem jelentette azt, hogy hagyni fogja, hogy ak�r a k�zel�be is menjen. Ez a hist�ria zavaros volt. Ak�rhogy is pr�b�lta felfogni a l�nyeg�t. �s ennek a bizonytalans�gnak egyed�l Sora tudott v�get vetni…

�t k�zben kitett�k Brandont Winter- hallban. A f�rfi el akart k�sz�nni a h�g�t�l, de a hercegn� csak h�v�sen b�lintott �s azt mondta neki, majd besz�lnek. Hamarosan meg�rkeztek Blackheathbe. Sora ism�telten seg�ts�g n�lk�l l�pett le a hint�r�l. Majd bes�t�lt a kast�lyba. Sophie �s Leon n�ma csendben k�vette. �s ez a csend m�r nyomaszt� volt. Fojt�, az igazs�g ut�ni v�gy. Sophie halkan j� �jszak�t k�v�nt �s felsietett a szob�j�ba. A p�ros pedig a nappaliba ment. Sora az eg�szfalas ablakhoz s�t�lt, �s a gyenge Holdf�nyt n�zte, amint pr�b�l kit�rni a s�t�ts�g b�rt�n�b�l. Leon le�lt az egyik kanap�ra, majd t�lt�tt mag�nak egy poh�r brandyt. Kez�ben forgatta az italt, s n�zte annak tisztas�g�t, amint megcsillant a f�nyben. Majd feln�zett a feles�g�re, mik�zben a sz�j�hoz emelte a poharat. Nagy er�fesz�t�s�be ker�lt, hogy ne �lljon fel, �s tegye ott a mag��v� Sor�t a kanap�n, vagy egyenest a kem�ny f�ld�n. De uralkodott mag�n. Hab�r nem volt k�ts�ges, hogy a brandy k�pes lesz teljesen elvenni az esz�t. A feles�g�vel egy�tt. V�rt. V�rt, hogy Sora mikor kezdi el, s ez nem is t�rt�nt meg olyan sok�.

- Gondolom, most t�lem v�rod, hogy eg�sz�tsem ki a hi�nyz� �rt a t�rt�netben - sz�lalt meg az ablak fel� fordulva.

- Pontosan - v�laszolt a herceg.

- Rendben. Jogod van hozz� - majd megfordult. - Mit akarsz tudni?

Folytat�sa k�vetzik…