Az örökség továbbadódik
Jenci 2008.12.09. 14:03
22. fejezet - Nem várt egyén
-Az Londonból- Los Angelsbe tartó járatuk, 1 perc múlva felszáll- hallatszott a hangosbemondón. Ugyanezt a gépen is bejelentették.
-Épp ideje!- gúnyolódót az első osztály egyik utasa.
- Elnézést Miss. Vain, de sajnos csak most tudunk elindulni.- ment oda hozzá egy utas kísérő.
- nem érdekelnek az olcsó kifogások. Egy fontos találkozóra sietnék, de hála maguknak el fogok késni.. Remélem, örülnek.
- dehogy is.. nekünk az utasok a legfontosabbak! - magyarázkodott szegény lány.
- ja persze veszem észre.. Most kérem, távozzon.- mondta olyan stílusban, mintha valami csövest küldött volna el. Szegény lány majdnem elsírta magát. A többi utaskísérő legszívesebben karóra húzta volna a csajt. Majd miután elmentek az osztályról az egyik már nem tudta elfolyatni a haragját
- Mi a francot képzel magáról ez az elkényezett liba?! Csessze meg nem, beszélhet ilyen lekezelően. Legszívesebben úgy leütném..- dühöngött
-én is úgy érzek, ahogy te. De el kell viselnünk. Nemsokára leszállunk és aztán pápá csitrikém.. különben nem értem mire játssza az agyát,
-agyát? Na olyan biztos nincs neki. Ezeknek az agyuk helyén is pénz vagy valami kozmetikai cucc van.
- azért ez nem teljesen igaz mert emelet valami artistaféle is..
Artista? Ez? Na képzelem.. Szerintem csak arra képes, hogy szórja apuci pénzét..
- Azért arra ügyelj, hogy ne csinálj semmi hülyeséget, mert ebből simán kinézem, hogy kirúgat.
- jó majd megemberelem magam..- az út hátralévő felében nem mentek Alica közelébe. De ez nem érdekelte őt mivel azzal volt elfoglalva, hogy, hogy néz ki. Miután kész lett a majd 1 órás munkával előkereste mobilját és tárcsázni kezdett. Egy nő vette fel a telefont.
- miben segíthetek? -kérdezte a recepciós
- Mr. Ridicule-val (ejts: Ridikjul) kell beszélnem.
-bejelentkezett hozzá?
- ide figyeljen én Alica Vain vagyok. Ismerős magának a Vain név? Tudja a híres Vain vállalat.. Szóval tőlem ne kérdezgesse, hogy bejelentkeztem-e vagy nem, hanem kapcsolja!- visítozta a telefonba.
- te én ezt kivágom, mint macskát.. Mit visítozik itt? Tőle hangos az egész gép.- mérgelődőt tovább az utaskisérő.
- Nyugi. -nyugtatgatta a másik. Közben a recepciós megunta Alica visítozását és átkapcsolt. Will már vagy 5 perce hallgatta Alica monológját majd megszólalt.
- Levegőt is vegyél közben, mert még megfulladsz!
- Will? Na végre átkapcsolt az a kis liba..
- Ne beszélj így az alkalmazottamról. Csak a munkáját végzi..
- Ja jó rosszul.. -mondta tovább
- Na inkább azt meséld, hogy mi ez a hírtelen telefonálás?
- Éppen úton vagyok Los Angelesbe. -mondta- örülsz úgye?
- De még mennyire...-mondta valódi érzéseit leplezve.- A fracba! -gondolta- nem hittem volna, hogy ilyen hamar akar jönni...
- Ennek örülök.. küldhetnél értem egy kocsit-, mondta nyavékolva
- Inkább kimegyek eléd úgy lesz a legjobb. -mondta- Életem eddigi legrosszabb döntése volt, hogy ezzel a nővel szövetkeztem..-gondolta
- Ma már úgy gondoltam el is mehetnénk a színpadra és beszélünk a Kaleido igazgatójával.
- Mehetnénk? Mármint mennyek veled? -kérdezett vissza
- Mégis mit gondoltál te butus? Még jó hogy velem jössz.. -mondta nagyon idegesítő hangon- Legalább személyesen, láthatod a nődet..- mondta fintorogva.
- Nem is olyan rossz ötlet. (ahhoz képest, hogy a tied)-gondolta hozzá az utolsó mondatott.
- Nekem csak jó ötleteim vannak..
- Mikor jön meg a gép?- terelte el a témát.
- Délután négyöt körül.
- Jéé tudta? -gondolta- oké akkor majd a reptéren megkereslek. Most mennem kell dolgozni. Majd találkozunk.
- Okéka... Puszika.- mondta, majd letette a telefont. Az utaskísérők szemüket forgatták erre a búcsúzásra.
- Okéka? Puszika? -nézte a telefon kijelzőjét Will- Úristen.. -gondolta, majd visszaült az asztalához, ahol egy újság hevert. A „Kaleido új csillaga?" olvasható a szalagcímen. Már vagy 5-szőr elolvasta. Arról nem is beszélve, hogy külön elkérte az eredeti képet. A színpadon már mindenki az ebédlőben volt. Heniko már nagyon éhes volt mivel az edzés miatt nem evett semmit. Közben a többiek a Heniko állttal bemutatott gyakorlatot vesézték ki.
- Hát ez valami fantasztikus volt! -mondta Anna
- Ez nagyon kemény mutatvány ritkán látni ilyet.
- És elsőre! Tegyük hozzá azt is. -mondta Yuri
- Heniko ez nagyon király volt-mondta Mia majd Henikora nézett, aki rátette a fejtét és a két kezével a pad elejét, fogta, elégé úgy nézett ki, mint egy haldokló. -Heniko jól vagy?- kérdezte aggódva mire mindenki oda nézett. Heniko nagy nehezen egyenesbe rakta magát és Miára nézett.
- Éhes vagyok!! -panaszkodott, mint valami kis ovis.- egész nap nem ettem semmit! Nekem kell az üzemanyag vagy nem működöm!!- mindenki csak pislogót a kis hisztire majd rendesen ki is röhögték.
- Mia át kell írni a darabot! Itt mindenki gonoszat játszik!! -mondta
- Srácok!! -mondta Mia- embereljétek magatokat! Tudom nehéz lesz, de próbálkozni lehet! -mondta Mia vigyorogva. Erre mindenki elkezdett szövegeli majd egy mély hang törte meg a csendet.
- Ebéd! -mondta a szakács. Erre Heniko egy szaltóval átugrott az asztalon és beállt elsőnek..
- Még hogy nem működik....-mondta Yuri vigyorogva. Erre mindenki nevetni kezdett. Heniko erre beadott egy bájos fintort. Miután megebédeltek. Táncórára mentek. Leon ezen az órán természetesen csak nézőként vett részt.
- Egyszemélyes szurkoló és nézőközönség.. -súgta oda Henikonak Anna mire Heniko elvigyorodott. -Nem szokott ezen az órán részt venni csak néz..
- Mit Róóózzzzi a moziba...-húzta meg a mondatban a z betűt.
- -Miss. Heart és Miss. Madcarp, középre Most!
- Bocs Heniko...-mondta Anna
- Ne is törődj vele.. megszoktam, hogy mindig kiállítanak.. -vigyorgott, majd középre sétáltak. Miután közelebb mentek Henikonak csak most esett le hogy a tanár férfi. Hát igen ebben a cuccban, ami rajta van nem valami egyértelmű a dolog.
- Többiek Leülni! -mondta a tanár mire a többiek a padokhoz, telepedtek.
- Na mivel hogy ennyire figyeltek biztosan már nagyon tudják, hogy mit is kell csinálni! Szóval hibátlanul és precízen csináljátok utánam a mozdulatokat.
- Ohh hogy az, ah...-mérgelődött Anna
- Természetesen.. -mondta Heniko, mire mindenki a tanárt is beleértve nagyot nézett. -Azért kezdtem el beszélgetni mert megtanultam a mozdulatokat.- ez által sikerült azt elérni-e hogy Annára már egyáltalán nem rá viszont nagyon bepipilt a tanár.
- Heart! Te is ülj le a padra! -mondta nagyon mérgesen- Na lássuk mit tudsz Heniko! Azzal a tanár elkezdte csinálni a mozdulatokat. Heniko még az első pár lépésnél nem csinált semmit, majd onnantól kezdve tökéltessen végre hajtott minden mozdulatot.
- Az igen! -mondta Anna és a többiek csak nagyban bólogattak.
- Ez a lány téleg tehetséges -gondolta a tanár, aki közben nézte, hogy Heniko mit is csinál. Aztán elérkeztek, odáig ahol abbamaradt a begyakorlás, mert a lányok megzavarták.
- Tovább uram? -kérdezte Heniko az utolsó forgás közben
- M..Meget tovább. -mondta, de már ő is abbahagyta, mert a két szemével se hitte el, amit látott. Mert a teljes gyakorlatot azt pár napja mutatta be, erre ez a lány pikk-pakk megcsinálja fejből. Éppen a terem előtt ment el egy kellékes, aki zenét hallgatott jó hangosan. Benézett a terembe és látta a lányt egyedül dolgozni.
- Héé Heniko kis zenei aláfestést esetleg? -kérdezte
- Jöhet! -mondta, de egy percre nem állt volna meg
- Téleg?-lepödött meg. -De erre a mozdulat sorra nem igazán van megfelelő.. ez nem illik rá.
- Fogadunk hogy jó lesz rá? -kérdezte Heniko
- Ha téleg veszteni akarsz..
- Ccc.. nagy a szád... Na rakd már be!
- Jó.. mondta majd kb. 2 perc alatt összerakta a cuccot. Majd elindította. Hát igen.. téleg nem a legmegfelelőbb zene de jól lehetett rá mozogni. Heniko megállt és kicsit hallgatta.
- Még hogy ez nem jó? Na akkor figyuzz! -mondta, majd elkezdte rá csinálni az előzőt.
- Na ilyen nincs! -mondta a srác. Tökéletesen kijött rá. És még ütemes is volt a dolog.
- Anna gyere ide. -kérdte Heniko
- Én? Minek? Nem is tudom..
- Na hát akkor most megtanítom..
- De zenére? Nem is lehet..
- Akkor csak ámulj! Ugyan azt kell csinálni mint a tanárnál csak nézz engem .-mondta Majd lassabban kezdte a mozdulatokat. Anna követe. A többiek néztek. Pár perc múlva Heniko már visszaállt a rendes tempóra és már Annának is ment.
- Héé Anna ..csak nem sikerült? -kérdezte Heniko
- Wow.. tudom...de király vagyok.. -azzal már együtt csinálták. Aztán hozzájuk csapódott May, Rosetta és Marion is majd egyre többen. Már nagyon látványos volt a dolog. Ken benyitott és nagyot nézett. Majdnem mindenki már beállt a kis társságba.
- Ezt meg mikor találtátok ki ezt a koreográfiát?- kérdezte, Ken
- Ezt kérlek, Ken kb. 30 perccel ezelőtt. Jó lett mi?- válaszolt Rosetta
- Döbbenet. nem ez volt az, ami nagyon nehézséget okozott?
- De valamikor igen ez volt. Különben mit szerettél?
- Igen.. majd el is felejtettem.. gyertek a főnök irodájába.. nem fogjátok elhinni. -mondta, Ken komoly arccal.
- Mi történt?- kérdezte Heniko
- Öltözettek át és gyertek. -mondta majd kiviharzott.
- Hallottátok. Mindenki az öltözőkbe. -mondta a tanár. Erre mindenki rohant átöltözni. Heniko kicsit később ment be mert mikor már beért mindenki fel volt öltözve.
- Hol piszmogtál ennyi ideig?
- Nyugi.. ti csak mennyetek.. ha kész vagyok, megyek én is.. ennyire egyszerű. Mindenki kiment ezért Heniko egyedül maradt benn de nem is bánta.
- Heniko -jelent meg Fantom
- Ahh a frászt hozod rám ilyenkor.. kopogj vagy valami..
- Van egy-két fontos dolog, amit el kell mondanom. Közben míg Heniko Fantomot halgatta. A többiek megérkeztek Kalos irodájához. Anna bekopogott.
- Gyertek be.- hallatszott bentről, mire a kis társaság benyitott és belépett. Amikor bemetnek egy férfit és egy nőt láttak ülni a kanapén. A férfi elég helyes volt, igazi nőcsábászfajta. Leon egyből felismerte benne Willt, aki mosolyra húzta a száját és felé nézett.
- Te meg mit keresel itt, -támadt neki Leon
- Nyugalom..hát így kell fogadni egy régi barátot?
- Tudod, mikor voltál te a barátom.. -mondta idegesen Leon. Erre a Will mellet ülő nő egyből felpattant.
- Maga a Híres Leon Oswald? A cirkusz hercege? A halál isten? Örülök, hogy személyesen találkoztunk. -mondta Mézes-mázas hangon.- A nevem Alica Vain.
- Alica...-kezdte, a mondtatott Marion
- ...Vain? - és fejezte be Rosetta
- Vain? Mármint az a Halalmas üzletlánc, aminek a világ minden pontján van központja, -kérdezte Mia
- Igen pontosan. Ugyan is a Vain üzletlánc tulajdonosa az apám.
- Már ne is haragudjon meg kisasszony, de ön miért jött ide a színpadhoz? -kérdezte Ken
- Azt hittem ez egyértelmű.. ugyanis artista voltam Angliában, de ott már nem találtam kihívást, ezért átjöttem ide. -majd végigmérte Leont -meg nem akarom elszalasztani a lehetőséget, hogy együtt dolgozzam Leonnal.
- Csak ezért jött ide? -kérdezte Anna
- Nem csak azért.. mert úgy tudom ide sztár is, kell, és mivel én elég tehetséges vagyok.. úgy gondolom mindenképpen, itt leszek sztár.
- Na a szerénység mintaképe -suttogta Marion
- De nekünk nincs szükségünk magára. -mondta Rosetta.- már megtaláltuk azt, akire nekünk szükségünk van.
- Ezt te sem gondolod komolyan? Mit tudtok egyáltalán erről az új sztár jelöltről? Ráadásul én nem vagyok kezdő.
- Csak hogy tudd én sem! -halatszot egy hang az ajtó felöl mire mindenki, odakapta a tekintetét. Igen bizony Heniko volt.
|