Az örökség továbbadódik
Jenci 2008.10.30. 19:22
15. fejezet - Az éjszakai edzés
Már volt vagy 9 óra, amikor Heniko visszament a szálláshoz. Ahogy belépet bezárta az ajtót és neki dőlt majd leült a földre.
Megjöttem... mondta
- Üdvözöllek itthon! mondta vigyorogva Sora De hol vagy? tett fel egy elég hülye kérdést
- A földön... mondta
- Ja.. de mit csinálsz a földön? kérdezte nagyon értelmes arccal
- Ha hiszed ha nem éppen ülök... mondta
- Mit nem mondasz.. rá nem jöttem volna.. mondta Sora
- Jól van na bocsi.. nem akartam undok lenni csak már annyira ideg vagyok hogy kész...
- És még azt mondták, hogy én vonzom a bajt... mesélj!
- Képzeld.. főszerepet kaptam...
- Na ez nagyszerű! Akkor meg mi a baj?
- Igen ez téleg nagyszerű csak, hogy.. ott van életem megkeserítője..
- És nem Fantom az? Hát ez érdekes... akkor csak nem?
- De igen Leon OOOswald mondta elég nevetséges hangsúllyal
- Hát igen... van stílusa...
- Igen.. de mér pont ilyen... addig nincs vele nagy gond, amid meg nem szólal..
- Hát mondják, hogy az ellentétek vonzzák egymást... milyen igaz...
- Te csak ne célozgass.. semmire... és főleg ne kombinálj.. különben is ki kell találnom a mutatványomat... mondta nagy sóhajjal a végén. Téleg érdekel a forgatókönyv? Kaptam egyet Miától.
- Aha még szép hogy érdekel. . majd odalebegett és olvasni kezdte. Ez nagyon tetszik! mondta közben repkedni kezdett a szobában majd átment néhány tárgyon
- A most nem szellem lennél egy kisebb természeti katasztrófa lenne a szoba..
- Hehe mondta Sora közben, fogta a fejét. Ez egy elég nehéz szerep lesz...
- Igen tudom...de majd összeszedem magam..
- Arra azért készül fel, hogy a Leon féle edzés kemény lesz..
- Igen tudom... lásd előttem álló túlélő...
- Hmm.. túl? Igen.. élő? Hát nem jellemző.. mondta vigyorogva
- Te mennyi az idő??
- 9 óra múlt... mert?
- Megyek edzeni... úgy se vagyok fáradt...
- És még én voltam a maximalista... öregem.. te új jelentést adsz a szónak.
- De most mért ne? Hát jobb dolgom úgy sincs...meg ilyenkor tömeg sincs..
- Ez is igaz...hát akkor jó edzést. mondta mosolyogva
- Mért nem jössz velem? Segíthetnél is akár..
- Komoly? nézett Sora csodálkozva az előtte állóra.
- Igen teljesen. Na akkor nyomás.. mondta és kinyitotta az ajtót. Majd Sora társságában lelopakodott az edző teremhez. Majd felkapcsolta a villanyt.
- Régi emlékek mi? kérdezte Heniko
- Mondhatni... mondta Sora.. na akkor lássunk hozzá..
- Aha egyet értek. Na nézzük az elején valami egyéni számot kellene csinálnom ami kifejezi Angóra ellenállhatatlanságát.
- Elég, ha felsétálsz valami jó cuccban... erre Heniko lángoló pillantásával találkozott Jó csak egy ötlet volt...
- Kizárt hogy te ilyen tanácsot kaptál volna valaha is... monda egy sóhaj közepedte., aztán kisebb bemelegítésbe kezdett Ha már egyszer te vagy az ex. Kaleido sztár.. elláthatnál néhány tippféleséggel..
- Igen.. de a szellemeknek nem az a dolguk hogy értelmesen segítsék az embert.. lásd Fantom... ő is csak ködösen fogalmaz. De a lényeget csak mindig utána tudtam levonni. Különben is.. ha azt a célt tartod magad előtt, hogy senki nem áll az utadba akkor az úgy is lesz.
- Ez nem volt azért olyan ködös... nagyjából meg van a lényeg.. Amire a mindent bele a legmegfelelőbb... na akkor mondta majd felugrott az asztalra. Tegyük azt, amit a szív diktál... mondta s közben elkezdett egy mozdulatsort. Még nem ugrált, hanem csak táncolt... nagyon kecsesek és kidolgozottak voltak a mozdulatai, majd hamarosan már egy két ugrást is beletett. Sora csak nézet. Tetszett neki, amit, lát, de a szíve legmélyén szomorú volt hogy ő nem tehette ugyanezt. Míg Heniko az edző teremben találta ki a mutatványokat, addig Mia a számítógép előtt ülve gondolkodott.
- Már megint nagy fába vágtam a fejszém.. gondolkodott. na jó egyszerűsítsük le. Írjuk le a párokat úgy könnyebb lesz gyakorlatot kitalálni. Na szóval az első Angóra és Jarton páros jelenete. Meg a háttérben a nép... remélem Heniko holnap, kitalálja az ő kezdő részét. sóhajtott , na akkor Angóra és Jarton.. a kölcsönös szerelem.. ide ugró asztalos szám kéne.. ez az... igen ez jó lesz. gondolta majd vadul gépelni kezdett. Már majdnem a fél oldalt tele írta. Igen ez így jó lesz.. aztán a következő jelentet Daurin féltékenysége.. és a szolgák. Daurin.. pont, mint Leon.. ez a szere neki való.. az erős, a magabiztos, erőteljes, kemény egyéniség. Ezt a részt meghagyom neki.. majd ide kitalál valamit.. aztán amikor el akarják rabolni Angórát. Ide egyértelműen trapéz és ugróasztal kell. Aztán asztal mert Angóra és Poéna találkozása. Ide kéne tőlük valami másik mutatvány.. és amit láttam, az lenne Jartonnal való találkozásnál. Igen ez az. Aztán a háború... itt a földön és levegőben egyszerre kéne, mert az nagyon látványos, lenne. És akkor ár kötélen + asztalon + trapézon... Mi lenne, ha Angóra csatázna a Halál istennel? Aztán erre a halál isten meg akarná ölni azokat, akik fontosak számára? Igen ez jó lesz, és itt lenne majd a feltámadás.. egyszerre gondolkodott és gépelt közben bár néha nem egészen azt írta le amire gondolt hanem egész mást. Mia és Heniko lázasan a műsoron dolgozott, úgy tünik ők voltak a legenergikusabbak a színpadnál. Bár az is lehet hogy a többek a másnappal akartak teljes gőzzel dolgozni. De nem mindenki aludt.. lásd a kiváló artistaságáról híres, Leon aki most alvási nehézségeivel küszködik.
- Ez nem lehet igaz.. csak az a liba, jár az eszemben. Nem is tudok róla semmit, és mégis.. nevetséges vagy Leon.. csak nem? Nem az nem lehet... lehetetlen.. majd gyorsan felült gondolkodni kezdett. A világ leghíresebb artistái közé tartozom.. a legtöbb nő a lábaim előtt hever.. akármelyiket megkaphatnám.. erre jön ez a kis fruska.. és teljesen elmegy az egyem.. mint egy szerencsétlen éretlen kölyök. Sok páratlanul szép nővel találkoztam.. de azok.. átlagosak tűnnek hozzá képest. Igen be kell vallanom, még ha nehezemre is esik.. hogy téleg páratlan. De az a stílus.. amit velem szemben megenged.. idegesebb leszek, mint amikor Sora idegesített. Furcsa, de izgatott vagyok, hogy majd vele kell szerepelnem.. De nem akarok ezekre gondolni, és mégis.. Na jó elég... megyek, kiszellőztetem a fejem.. mondta majd gyorsan felöltözött és elindult a part felé. Volt már 11 óra de Henikot ez cseppet se zavarta. Úgy ugrált, olyan energiával mintha most kezdte volna. De haladt is elég sokat. Extra teljesítményként jegyzetelte is hogy mit csinál.
- Heniko nem vagy fáradt, 5 kor keltél és most van 11 az annyi mint...
- Jaj Sora ne erőltesd.. a fejszámolás nem az erősséged... mondta Heniko közben épp jegyzetelt.
- Jól van na csak kíváncsi vagyok...mert én már bealudtam volna.. szóval 5..6...7
- Jaj azt jelenti, hogy 19 órája egyfolytában pörgök... majd visszaugrott és kezdte elölről a felírtakat..
- Egek... ez szörnyen hangzik.. ha ezt valaki megtudja...
- És ki tudná meg? És ki mondaná el? Te? Mert én nem az biztos.. te meg mondhatod csak nem, hallanak. Különben Mia számít rám. mert ha már felajánlottam hogy segítek neki, akkor az úgy is lesz.. Közben a sétálgató Leon maga se tudja miért, de a színpad felé sétált. Nézte a kivilágított színpadot és a múltja járt a fejében. Eszébe jutott a húga, majd Sora, és végül Heniko ami aztán megint jól összezavarta. Nem tudta Henikot hova tenni.. furcsa hogy a színpadot nézte ez a három női alak jelent meg képzeletében. Majd amikor már megunta visszafelé indult. Akkor feltűnt neki a világosság az edző teremben. Természetesen egyből arra indult, hogy megnézze vajon miért is ég a lámpa. Amikor odaért, halkan résnyíre nyitotta az ajtót. Hát az a látvány, ami a szeme elé tárult teljesen ledöbbentette. Heniko épp a szerepét játszotta. Mozdulataiban ott voltak Angóra érzelmei teljesen eggyé vált a szerepével. Közben olyan mutatványokat csinált, amire még egy profi is megemeli a kalapját.
- Na jó meg kell hagyni, hogy, téleg tud valamit.. és amit tud nem is csinálja rosszul. gondolta Leon. Igen el kellet ismernie, hogy a lány téleg nem a száját jártatta, amikor mondta, hogy nem valami jött ment szerencsétlen. De nem alacsonyodott le odáig hogy dicsérgetésbe kezdjen. Aztán Heniko áttért más mozdulatokra. Látványosak voltak de nem olyan nehézségűek, mint az előző ugrások.
- Ez biztosan a háttértáncosok koreográfiája gondolta még mindig az ajtóban álló Leon. Közben Henikonak sem, kedve sem energiája nem volt nézelődéssel töltei az idejét. Tudta hogy Mia számít rá és ezért nem lazsált. Közben Sora figyelemmel kiséért minden mozdulatot, de amikor már sokszor csinálta ugyan azt akkor már kicsit unatkozni kezdett. Ezért elkezdett bámészkodni a teremben. Majd észrevette az ajtóban álló Leont aki csak nézet. Erre Sora szeme megcsillant és ördögi vigyor jelent meg az arcán és az ajtó felé lebegett. Majd egy laza mozdulattal, (természetesen véletlenül (Képzelheted mennyire volt ez véletlen)) a nagyjából már bent álló Leon mögött bevágta az ajtótót. Leon pedig nem nagyon volt felkészülve erre, és majdnem pofára esett. Heniko meg ép ugrás közbe volt, aki annyira megijedt ettől a hitelen zajtól, hogy majdnem leesett, de tudott szépíteni az esésén így hanyatt fekve volt kiterült az ugró asztalon
- Sora most meghalsz! Megint gondolta magában majd mérgesen az ajtó felé pillantott, ahol nem éppen azt látta, amire számított.
|