Sora �tadta az �zenetet �s v�gre elindulhattak a v�rosba. Most nem abba a bar�ts�gtalan, mocskos kik�t�v�rosba tartottak, ahol Ken-�kkel hozta �t �ssze a sors. Ennek a v�rosnak m�r messzir�l l�tszott a hat�ra. A takaros, d�szes h�zak k�z�l egy hatalmas �p�let magasodott ki. Ahogy be�rtek a v�roskapun, emberek boldog forgatag�ba cs�ppentek. Mindenki mosolygott �s sz�v�lyes volt. R�zs�kat �rul� kisl�nyok �s gy�m�lcs�ket m�r� gazd�k �lltak egym�s mellett kisebb kocsikkal. A hint�juk viszont meg sem �llt. Sophi is egyre biztosabb volt benne, hogy Sora nem tartozhat ehhez a r�teghez, hiszen a szemei �gy csillogtak az utc�t f�rk�szve, mint egy gyermek a kivil�g�tott kar�csonyf�t szenteste. A lovak hirtelen meg�lltak, a l�nyok pedig kapaszkod��rt ny�ltak. A kocsis egy lovaggal vitatkozott, �s a legfurcs�bb az volt Sophi sz�m�ra, hogy lovagok nem jellemz�ek errefel�, Sora viszont egyre szapor�bban veszi a leveg�t a sz� hallat�n.
- Valami baj van? - tette apr� kezeit a l�ny�ra nyugtat�an.
- Nem... igaz�n semmi gond. - mosolygott, de szeme folyamatosan a hint� kis ablak�n tekintett kifel�, hogy legal�bb megpillanthassa a lovagot
A kocsi v�gre �jra elindult. Sora szemei ism�t megremegtek �s szobork�nt �lt a neki sz�nt helyen. Mozdulatlanul meredt maga el�, �s mikor a lovaghoz �rtek, kiss� kilesett.
- H�l' Istennek... - s�hajtott.
Ez a lovag ugyanis nem volt sz�m�ra ismer�s, ez�rt tov�bbra is biztons�gban �rezte mag�t a k�rny�ken. Egy valamit viszont nem gondolt �t el�gg�. Ugyanis a h�r hallat�n, miszerint a hercegn� �s k�t csel�dje elt�ntek, eg�sz Anglia �ket kutatta, nem besz�lve arr�l a titokzatos idegenr�l, aki Sora j�vend�belije lenne.
Az a magas, z�ldszem�, fekete haj� f�rfi �pp a dolgoz�szob�j�ban �lt idegesen, mikor valaki bejelentkezett hozz�. Egy siets�gt�l rendetlen lovag t�rt be szob�j�ba.
- Mi j�ratban van? - k�rdezte ridegen, m�gis h�reket rem�lve.
- Lord Battlefield! H�reim vannak a menyasszony�r�l! - hajolt meg kiss�, mire az eml�tett szeme megvillant kiss� a hallottak ut�n
- Mond!
- Lady Naegino-t egy francia kisv�rosban l�tt�k, amint egy nemesi hint�ban utazik.
- Hogy n�zett ki? - sz�k�lt �ssze kiss� a szeme
- A kisasszony �ll�t�lag csel�druh�ban, kiss� �sszet�rve �lt a kocsiban �s m�g csak fel sem tekintett az �ton�ll�ra. Nyilv�n teljesen megr�m�tett�k.
- �rtem! - �llt fel hat�rozottan sz�k�b�l - M�ris int�zkedem!
Engedelm�vel! - hajolt meg a lovag.
- Egy pillanat! Bizony�ra �n is meg�rti, hogy a legjobb, ha ez a dolog nem hagyja el ezt a szob�t. Gondolom nem akar felesleges aggodalmat okozni a kir�lyi p�rnak. - h�zta sejtelmes mosolyra ajkait
A t�voz� b�r tudom�sul vette a parancsnak hangz� javaslatot, nem igaz�n �rtette a titkol�z�s ok�t.
- V�gre. V�gre megtal�ltam, Sora. B�r nem tudom, mi k�sztette erre, sz�k�s, vagy k�nyszer, biztos�thatom, hogy a feles�gem lesz. - d�rm�gte mag�nak fenyeget�en, majd �tj�t kifel� vette
Ek�zben egy kis francia v�rosban, Merveille-ben, egy csod�s ruhaszalonban k�t n� izgatott keresg�l�sbe kezdett.
Sophi szebbn�l szebb ruh�kba b�jt bele, Sora pedig pr�b�lta mag�ban tartani mindazt a titkot, amit anyja b�zott r�, mikor gyermekk�nt ugyan�gy s�v�rgott a ruh�k ut�n.
- Sora! Mondj m�r valamit! - l�pett el� szomork�san a kisl�ny
- Sajn�lom, de ez nem tartozik a hivat�som k�r�be. �nnek minden j�l �ll, kisasszony. - mosolygott, mik�zben monoton hangon felelt
- Nem tudlak meggy�zni arr�l, hogy bevallj mindent, nem igaz? - t�rta sz�t a karjait
- Sajn�lom, de nem tudom, mir�l besz�l. - felelt kiss� leverten � is
Nem akart hazudni neki. Alig p�r napja ismeri, de m�ris h�gak�nt szereti �t, akinek mindent elmondhat, akivel �jszak�kon �t a kisebb-nagyobb probl�m�kr�l lehetne besz�lni. V�g�l egy kir�lyk�k selyemruha mellett d�nt�ttek, melyet �gy Leon fizetett ki neki a sz�ml�j�ra �ratva.
Az �ton visszafel� nagyon csendben voltak. Sophi-nak be kellett l�tnia, hogy Sora semmit sem fog neki mondani a m�ltj�r�l, hi�ba is er�sk�dik.
Az eb�dr�l ugyan lek�stek, a kisasszony gyomra viszont f�lre�rthetetlen jeleket k�ld�tt a szak�cs fel�, melyek cselekv�sre k�sztett�k.
Sora-nak semmi ereje nem maradt. �lomk�nt a f�ldh�z h�z� v�gtagjai l�zas teherk�nt nehezedtek gyenge test�n. Alig jutott el a szob�ja ajtaj�ig, mikor valaki megsz�l�totta.
- M�gis mi a fen�t k�pzelsz te magadr�l? - l�pett m�g� egy m�sik csel�dl�ny, May
- Nem �rtem, mire gondolsz... - s�gta er�tlen�l
- Ugyan m�r! Ne nevettess! Tudod nagyon j�l, hogy mi�rt hozatott ide t�ged Leon!
- Tal�n Leon �rfi. - sziszegte neki
- �desem! - nevetett rajta - Nehogy azt hidd, hogy ki�thetsz a nyeregb�l! Nagyobb falat vagyok �n ann�l, nekem elhiheted!
- K�rlek! - pr�b�lt talpon maradni, de egyre ink�bb csak sz�d�lt - Hagyj engem b�k�n. Dolgozni j�ttem ide �s semmi m�s�rt!
- �s mond csak! Arra a r�szre nem eml�kszel, hogy egy csel�d olykor "egy�b" szolg�ltat�ssal is tartozik az ura fel�?
- Mir�l besz�lsz? - pislogott nehezen
- Pontosan tudod, mire gondolok. - l�pett teljesen k�zel hozz� �s a f�l�be s�gta
Sora elm�j�ben �jra �s �jra felhangzottak a kis Sophi besz�mol�i, az olykor �r�kig tart� bez�rk�z�s, a gyan� legapr�bb jel�nek elrejt�se. M�r mindent �rtett... m�gsem hitte el. K�ptelen volt r�. Hogy tehet ilyet egy nemes egy csel�ddel? Hogy tehet ilyet... �.
�gy �rezte, v�gleg elhagyja az ereje.
T�ntorogva indult meg kicsiny szob�ja fel� �s belevetette mag�t kem�ny �gy�ba. Alig �rintette a durva anyagot, m�ris elnyomta az �lom. Egy �lom, melyben egy�tt lehetett egy f�rfival m�lt �s rang n�lk�l. �des k�pzelg�s�b�l �temes d�b�rg�s �s �ktelen hang r�ntotta vissza a jelenbe. Ahogy lassan kinyitotta a szem�t �s tekintet�t az ablakon kereszt�l az �gre vetette meg�llap�totta, hogy alig aludt valamit. M�gis sokkal jobban �rezte mag�t, mint mikor lefek�dt. �jra �lettel teli �s tettre k�szen pattant ki �gy�b�l, megigazgatta ruh�j�t, haj�t �s kisietett szob�j�b�l. M�g messzir�l visszhangzott May hangja, ami a konyh�ba parancsolja �t, ahol Jerry, Pier a szak�cs �s maga May is belevetett�k magukat a vacsora k�sz�t�sbe.
- Bocs�nat a k�s�s�rt. - hajolt meg gyorsan �s igyekezett hasznos dolgot csin�lni
- Semmi gond. M�r majdnem k�szen vagyunk! - v�laszolt mindenki helyett Pierre
- Akkor had k�sz�tsem el �n a desszertet! - csapta �ssze a kezeit, mire a leveg� megfagyott k�r�l�tte
Senki sem tudta, hogy Sora egy�ltal�n k�pes-e a f�z�s tudom�ny�ra. Jerry, az egy�bk�nt is sz�tlan �s merev f�rfi arc�ra is ki�lt valamif�le aggodalom, vagy a k�vetkezm�nyekt�l val� f�lelem. Pierre szinte minden mozdulat�t v�gigk�s�rte a l�nynak, nehogy elt�rj�n, vagy le�gessen valamit. May egyszer�en csak irigy volt a l�ny n�pszer�s�g�re �s csin�lhatott b�rmit, senki sem figyelt r�.
Hamarosan hallani lehetett, hogy Sophi apr� cip�csk�j�nek kopog�sa t�lti be a szomsz�dos, �tkez� termet. Mindenki siet�sen porci�zta ki az �telt porcel�nt�ny�rokba, �s egy kicsiny, ez�st�sen csillog� kocsira pakolt�k, amit a felszolg�l�shoz szoktak kitolni. �ltal�ban Sora szolg�lja fel az �telt, �m ezt most egy szokatlan t�ny megv�ltoztatta.
Ugyanis Leon-nal egy m�sik f�rfi is �rkezett az �tkez�be, ami a l�nyt megr�m�tette. Nem akart leleplez�dni, m�rpedig ennek nagyobb lehetett az es�lye, ha egy nemes asztalt�rsas�g�t �lvezheti. Megk�rte h�t Jerry-t, hogy � t�lalja fel a vacsor�t, ami egy k�nnyed sal�t�b�l �s Burgundi marhas�ltb�l �llt.
A vend�g nagyon kim�rt, kiss� pimasz, Leon t�k�letes m�sa �s egyben ellent�te. Egy �zleti �gyet bonyol�tottak, melyben lovakkal �s f�ldekkel kapcsolatos cser�k illetve felv�s�rl�sok mer�ltek fel, melyeket szeg�ny Sophi nem igaz�n �rtett m�g. Jerry jelenl�te kis zavart okozott a besz�lget�sben.
- Hol van Sora? - d�rrent fesz�lten Leon hangja
- Milyen Sora? - kapta fel a vend�g a fej�t.
A ruh�ja minden nemesi ranggal ell�tott szalaggal �s kit�z�vel d�sz�tett volt. Leon m�r az els� pillanatt�l fogva ismer�snek tartotta, de semmire sem jutott tal�lgat�saival. Szeme kiss� megrebbent, mikor a f�rfi Sora fel�l �rdekl�d�tt. Gondolkod�sa olyan messzire kalandozott, hogy h�ga volt k�nytelen v�laszolni, m�gis meglep�en.
- A csel�d�nk, Sora Delon. - hazudta, mivel gyors �szj�r�s�nak k�sz�nhet�en k�nnyed�n kital�lta a l�ny t�voll�t�nek ok�t.
- Delon.... �rtem... - lankadt a f�rfi figyelme �s visszat�rt az �telhez
Leon egy pillanatra h�g�ra pillantott, aki viszont fel sem n�zett t�ny�rj�b�l. Miut�n befejezte az ev�st, illedelmesen meghajolt �s t�vozott. Egyenesen a konyh�ba sietett, ahol m�r csak Pier szorgoskodott.
- Sora? - kukkantott be az ajt�n
- M�r elment! - felelt neki
- K�r... �s mi az ott? - utalt a kis asztalon �ll� kelyhekre, amiben csokol�d� g�z�lg�tt
- �h, az Sora desszertje!
- Sora-�? Tud f�zni?
- Engem is meglepett! - vakarta meg a fej�t a f�rfi - �s be kell valljam, kiss� agg�dom az �ze miatt.
- Majd �n megk�stolom! - ny�lt r�gt�n az �dess�g ut�n, megm�rtotta benne ez�st kiskanal�t �s megk�stolta.
- Hmm... ez isteni. Mi van benne?
- Mentol... - felelte agg�dva
- Tess�k? - nyelte le gyorsan a kisl�ny
- Igen. �ll�t�lag ez eredeti angol �dess�g, amit vacsora ut�n t�lalnak fel. B�r bevallom, nekem kiss� szokatlan volt.
- T�k�letes �sszhang. Hihetetlen. - kanalazta egyre gyorsabban a csokol�d�t, majd v�gezt�vel t�vozott
Ism�t Jerry-n volt a sor, hogy felszolg�lja a vacsora utols� pontj�t. Leon k�telkedve sz�vta mag�ba a csokol�d� �s az ismeretlen illat egyveleg�t, de mikor vend�ge arc�ra pillantott, szeme elkerekedett.
- Mentolos csokol�d�? - csillogott a f�rfi szeme, mint egy gyermek�, majd megk�stolta - Ez fens�ges.
Leon is r�vette mag�t a k�stol�sra. Nem tudta eld�nteni, hogy az ismeretlens�g vagy az �zl�s�nek m�ss�ga mondatja vele az �tel kihagy�s�t, de �jabb pr�b�t tett. Minden egyes kan�l ut�n �j �z�lm�nnyel tal�lkozott, �s mikorra kezdte megszeretni, kanala a kehely alj�t �rintette csilingel� hanggal. Csod�lkozva tekintett maga el�, vend�ge pedig szinte teljesen kikanalazta a desszertet.
- Tudod, meg kell mondjam �szint�n, eddig nem igaz�n hajoltam a t�rsul�sunk fel�. De mikor a komornyikod el�nk tette ezt a fens�ges, mellesleg az �n haz�mb�l sz�rmaz�, angol �dess�get, megadtam neked az es�lyt. Mikor megk�stoltam, m�r szinte biztos voltam benne, hogy megegyez�nk valahogy. - nevetett
- T�nyleg a desszert miatt? - k�rdezte, sokkal ink�bb mag�t�l, mint vend�g�t�l
- Akkor megbesz�lt�k. Holnap m�g elj�v�k a r�szleteket megbesz�lni, de ma m�r nem lesz r� id�nk, �gy engedelmeddel t�vozn�k.
- Persze. - kapott a fej�hez �s kik�s�rte a f�rfit
A kast�ly el�tt a hint�ra v�rva a naplemente aranyra festett t�j�t f�rk�szt�k sz�tlanul. A k�nnyed ny�r v�gi szell� finom illatot hordott el�j�k a kast�ly mell�l. Engedelmeskedve �szt�neiknek, mindketten arra vetett�k tekintet�ket.
Sora-t pillantott�k meg, amint barna csel�druh�j�ban �llt meg el�tt�k, aminek szokny�ja a t�rdr�sz�n�l f�ldt�l volt koszos. Hossz�, orgonazuhatag�val pajkosan j�tszott a sz�l, �s az illat forr�sa pedig a kez�ben tartott liliom volt. Amint megpillantotta a k�t f�rfit, sz�ve egy pillanatra kihagyott egy �temet.
Szemei elkerekedtek, megremegtek kiss� �s megfagyott minden mozdulata. Ak�rcsak az idegen f�rfi�. � is sz�tlanul figyelte az el�tte p�r m�terre �ll� l�nyt. A f�rfi magasabb volt n�la, haja kicsit s�t�tebb, mint a l�ny� �s az �g fel� tekint�, szeme pedig fekete volt. Leon alig tudott betelni a l�ny l�tv�ny�val, �m egy pillanatra megingott magabiztoss�ga. Ahogy ott �lltak h�rman, �gy �rezte, most nem � van k�z�ppontban. Sora �s ez a f�rfi valami�rt mozdulatlanul merednek egym�sra.
A hint� v�gre meg�rkezett el�j�k, kiz�kkentve mindenkit a pillanatnyi r�v�letb�l. Sora kezei megremegtek, ahogy a f�rfi a val�s�gba visszat�rve lassan �l be a kocsiba. M�r �ppen sz�lt volna, de az utols� pillanatban visszafogta mag�t.
- Dante...