Az esetet csod�val hat�ros m�don �ltem t�l. Kezden�m r�gt�n ezzel, hogy mindenkit megnyugtassak.

Egy sz�rke, siv�r elmos�dott vil�gba ker�ltem. A rabja voltam, �s egyre jobban mag�ba akart szippantani. �n, pedig mindenn�l jobban szabadulni akartam. A k�m�ban t�lt�tt id�szakban n�mileg �rz�keltem a k�r�l�ttem l�v� vil�got. Vannak hom�lyos eml�keim, amik n�ha felr�mlenek. P�ld�ul, mikor Mia elmes�lte nekem, �bred�sem ut�n, hogy mir�l sz�l az �j darab, olyan �rz�sem t�madt, hogy m�r hallottam. Mikor ezt megeml�tettem neki, elmondta, hogy egyik l�togat�sa alatt elmes�lte m�r, de csak rem�lte, hogy hallom, amit mond. Ilyen �s hasonl� dolgokra gondolok, teh�t, amikor ezt mondom. Ezekkel az eml�kekkel ellent�tben viszont van k�t dolog, amire tiszt�n eml�kszem, m�g akkor is ott voltak, amikor egyre hom�lyosabb� v�lt minden. Az els�, egy igaz�n ideges�t�, folytonos hang. Valami s�pol� zaj. Magamban �v�lt�ttem, hogy valaki kapcsolja m�r ki, azt a monoton csipog�st. �bred�sem ut�n szembes�ltem a hang forr�s�val, jobb nem is belegondolni, mi lett volna, ha teljes�l k�r�sem, hisz az, az engem mindenn�l jobban ideges�t� zaj jelezte a k�lvil�g fel�, hogy m�g �lek. A m�sik dolog enn�l sokkal kellemesebb volt. Egy illat, amit minden nap �reztem. Nem �lland� jelleggel, de �reztem. Nem tudtam hova tenni, de azokban a percekben nyugodt voltam, �s az a hely sem t�nt olyan ridegnek, mint amilyen val�ban volt. M�g �bred�sem ut�n sem j�ttem r� igen hossz� ideig, mi is volt az, amit akkor �reztem. Hasonl� lepel fedte �bred�sem ok�t. Tudtam, hogy volt valami ami, arra k�sztetett, hogy kinyissam a szemeim.

Az �bred�s sz�rny� volt. Legal�bb is nekem cseppet sem volt kellemes. Ahogy szemeim pr�b�ltam kinyitni, er�s f�ny vak�tott el. Pr�b�ltam kezeim megemelni, de valami visszatartotta �ket. �jabb pr�b�lkoz�som alkalm�val pillantottam meg az egyik kezem, amit egy er�s gipsz v�dett, a m�sikat, pedig a v�llamon l�v� k�t�s marasztalta. A h�feh�r steril szob�ban milli�nyi vir�g helyezkedett el, melyek kellemes illattal t�lt�tt�k meg, az am�gy k�rh�z szag� helyis�get. A n�v�r, aki a vir�gokat pakolgatta �ppen, mikor megpillantotta, hogy szemeim �t p�szt�zz�k r�gt�n kirohant a folyos�ra. Csak egy kicsit kellett v�rnom, �s Kate l�pett be az el�bb elrohan� h�lgyem�nnyel az oldal�n.

- K...- pr�b�ltam megsz�lalni, de a sz�m, �s az eg�sz torkom ki volt sz�radva.

- Ne besz�lj m�g - �ll�tott le. - Igy�l egy korty vizet, att�l jobb lesz - �s egy kis poharat tartott el�m. A s�rga sz�v�sz�l seg�ts�g�vel n�mi v�z jutott ajkaim m�g�, majd sz�pen lassan le a torkomon. F�jt mikor nyeltem. A dr�ga doktorn�, azonnal magyar�zattal szolg�lt, eme kellemetlen jelens�gre.

- Az intub�ci� miatt f�j. De el fog m�lni - mosolygott.

- Mi t�rt�nt? - pr�seltem ki magamb�l neh�zkesen ezt az igencsak hossz� mondatot.

- Mindent csak sz�p sorj�ban. El�sz�r megvizsg�llak, ut�na mindent elmondok, amire k�v�ncsi vagy - b�lintottam, majd a vizsg�latok sor�n, parancsai szerint cselekedtem. K�zben kicsit szemeim is pihentettem. Dolga v�gezt�vel egy megk�nnyebb�lt s�haj hagyta el sz�j�t.

- Mennyi ideig? - n�ztem k�rd�n r�, mik�zben �gyam mell� h�zott egy sz�ket.

- Kicsivel t�bb, mint h�rom hete t�rt�nt. A m�t�t ut�n volt egy rohamod. K�m�ba est�l, �s �gy t�nt egyre m�lyebb� v�lik. M�r kezdt�k azt hinni, hogy nem �bredsz fel - l�tja, hogy sokkolnak a hallottak, kicsit sz�netet tart a besz�mol�j�ba �s hagyja, hogy em�sszem a dolgokat. - Eml�kszel a balesetre?

- Megcs�sztam - �ltem �t k�pzeletemben �jra az esem�nyeket -, de elkaptam egy trap�zt nagy nehezen. Azut�n a v�llam. A bel�m has�t� f�jdalom - p�r korty v�z ut�n, m�r sokkal k�nnyebben ment a besz�d, de a k�vetkez� mondatot nem volt er�m kimondani. Leon. Ugrott be az arca, a tekintete abban a pillanatban, amikor felord�tok, �s �jra zuhanni kezdek. Leon? Teszem fel a k�rd�st magamban.

- Igen. Amikor megkapaszkodt�l a r�dba kiment a v�llad. Tov�bb zuhant�l �s val�sz�n�leg a f�jdalom �s a sokk hat�s�ra el�jult�l - l�tom az arc�n m�g �gy is a r�m�letet. - Az egyik ugr�asztal sz�l�re est�l, az tomp�tott az es�sem. Onnan m�r kisebb lend�lettel csap�dt�l a f�ldnek. Piszok nagy m�zlid van kisl�ny. A gerinced nem s�r�lt. A fejedet �rt tompa �t�s nem okozott semmi maradand� k�rosod�st a jelek szerint. Volt egy kis bels� v�rz�sed, de megm�t�tt�nk, �s �gy t�nik, sz�pen gy�gyul.

- �s mik a rossz h�rek? - n�zek v�gig magamon.

- Tudnod kell, hogy a m�t�t k�zben le�llt a sz�ved. T�bb mint k�t percre elvesztett�nk - hangja remeg -, alig tudtunk visszahozni - �jra elhallgat.

- Mi van m�g?

- A jobb v�llad rendbe j�n, de sokat kell m�g pihennie. A bal alkarod elt�rt. Ha minden j�l megy, p�r h�t m�lva leker�l r�la a gipsz. A bal bok�d megrepedt. �s az egyik bord�d is. Sajn�lom, de val�sz�n�, hogy a karrierednek itt v�ge - �n azon nyomban felpattantam volna az �gyb�l ellenvet�semet kifejezve legutols� kijelent�s�vel kapcsolatban. Valami azonban visszatartott. �s sajnos nem a gipsz �s a k�t�sek voltak azok. Kate nem �rtette k�ts�gbeesett pillant�somat.

- Nem...- l�badtak k�nnybe szemeim, s lassan folytattam - nem tudom... - a gipsz n�lk�li kezem-arcom el� kaptam, nem t�r�dve, hogy mennyire f�j a v�llam, akkor ez cseppet sem �rdekelt. - Nem �rzem a l�baim - ny�gtem ki v�g�l. Kate arca is eltorzult.

- De? Hogy? - dadogott. - Hisz a reflexeid. Az nem lehet. El kell v�gezn�nk p�r vizsg�latot, most r�gt�n.

M�g egyszer alaposan megvizsg�lta Kate, hogy t�nyleg nincs baja a gerincemnek, �s miut�n bebizonyosodott igaza, m�r egy tol�sz�kben tologatott az egyik vizsg�l�b�l a m�sikba. A gerincem teljesen �pp, minden vizsg�lat szerin, �s semmilyen m�s testi bajom nincs, ami okozhatn� l�baim t�tlens�g�t. Dr�ga k�s�r�met egy s�rg�s eset sz�l�totta el mell�lem, �gy egy �pol�n� tolt vissza a szob�mba. A folyos�n bekanyarodva, meglep�dve tapasztaltam, hogy szob�mb�l kiab�l�s hallatsz�dik ki.

- Hol van? - zengte be az am�gy csendes korh�zi szob�t az �rdes hang.

- Sajn�lom, de nem tudom, mi t�rt�nt. Nem tudom, merre van - a n�v�rke hangj�n hallatsz�dott b�rmelyik pillanatban elb�gheti mag�t.

- Leon? - �rt�nk oda a szoba ajtaj�hoz.

- Sora - szinte megk�v�lt, mikor megl�tott a tol�sz�kben.

Az kis �pol�n�, akit Leon majdnem s�rva fakasztott felbukkan�sunkkor azonnal elt�nt. K�s�r�m az �gyhoz tolt, majd megpr�b�lt visszaseg�teni az �gyamba. Hozz� kell f�zn�m, hogy hasonl� testfel�p�t�s� volt, mint �n magam. Ebb�l kifoly�lag n�mi probl�m�ba �tk�zt�nk.

- Hagyja - sz�lalt meg v�gre Leon is, majd egy k�nnyed mozdulattal felemelt a sz�kb�l �s az �gyra helyezett. T�tov�n tekintett fel r�m, mikor l�tta, hogy meg sem pr�b�lom l�baim k�nyelmesebb poz�ci�ba emelni. Mintha mondani vagy k�rdezni pr�b�lt volna valamit akkor. Ajkai mozg�s�b�l erre k�vetkeztettem. �n csak elford�tottam a fejem. Az �pol�n� megk�sz�nte a seg�ts�get, majd elrendezett engem �s k�r�l�ttem mindent.

- K�sz�n�m a seg�ts�get - n�zett a m�g mindig dermedten �ll� f�rfi fel�. - A kisasszonynak pihen�sre van sz�ks�ge, �gyhogy meg kell k�rnem, hogy most hagyja mag�ra.

- Csak egy percet k�rn�k - az �pol�n� magunkra hagyott minket. Egyik�nk sem sz�lt semmit. �n a plafont b�multam, � engem. V�g�l r�n�ztem. L�ttam rajta, hogy keresi a szavakat, hogy azon agyal, hogy mit mondjon.

- �r�l�k, hogy bej�tt�l, de f�radt vagyok - sz� n�lk�l l�pett ki az ajt�n. Amikor meghallottam a z�r kattan�s�t olyan szint� s�r�g�rcs j�tt r�m, hogy az hihetetlen. Tudtam, hogy ott �llt az ajt� el�tt m�g egy darabig, �s pr�b�ltam abbahagyni, hogy ne hallja, de nem ment. Egy hangos csattan�st hallottam, ami felt�telezhet�en az �kle �s a fal tal�lkoz�s�t jelezte. Nem tudom, hogy mennyi ideig voltam olyan �llapotban, de sz�rny� �rz�s volt. Csak Kate tudott megnyugtatni egy injekci� seg�ts�g�vel.

M�snap reggel a sz�leim �rkez�s�re �bredtem. Amint megtudt�k, hogy mi t�rt�nt velem egyb�l g�pre sz�lltak. Haza akartak vinni, de az �llapotom ezt nem tette lehet�v�. Egy h�t ut�n azonban haza kellett utazniuk. Anyu, amint tudott visszaj�tt, de p�r nappal �bred�sem el�tt megint haza kellett utaznia.

- Dr�g�m - szipogott nevel�any�m -, �gy agg�dtunk.

- Sajn�lom.

- Merre van a Doktorn�?

- Kate? Nem tudom. M�g nem besz�ltetek vele.

- Nem, egyb�l hozz�d j�tt�nk.

- �rtem - hajtottam le a fejem. Akkor m�g nem tudj�k, mondtam magamban. Kate p�r perc m�lva, ahogy az meg van �rva, bel�pett az ajt�n.

- J� reggelt - k�sz�nt�tte sz�leimet, majd hozz�m l�pett. - Hogy �rzed magad?

- Lenyugodtam - sz�leim nem �rtettek semmit. - Milyen h�reid vannak?

- K�rem, �ljenek le - mutatott a szob�ban l�v� kanap� fel�, saj�t mag�t pedig a sz�ken helyezte k�nyelembe.

- Valami baj van a mi kis Sor�nkkal? - k�rdezte agg�dva any�m, mik�zben ap�m kez�t szorongatta.

- Sajn�lom, de Sora der�kt�l lefel� megb�nult - kezdte a legnagyobb probl�m�val.

- Micsoda? - pattant fel mindk�t nevel�m.

- Anyu, apu - n�ztem r�juk, majd le�ltek. Kate folytatta.

- A gerince �pp, �s a fejs�r�l�se sem okozhatja ezt. A b�nul�s pszichol�giai jelleg�. A l�bai m�k�d�k�pesek a reflexei j�l m�k�dnek, de valami�rt m�gsem k�pes mozgatni �ket.

- Ez azt jelenti, hogy �jra j�rhat?

- Igen. Testileg semmi akad�lya annak, hogy b�rmikor l�bra �lljon. Az �llapotodr�l m�g besz�ln�nk kell - n�zett r�m �s �n b�lintottam. - A bok�ja �s a karjai helyre fognak j�nni.

- Doktorn� - sz�lalt meg ap�m. - Amint az �llapota engedi, szeretn�nk Sor�t hazavinni Jap�nba. - a szavak hallat�n megk�v�ltem.

- M�g p�r h�tig szeretn�m itt tartani, m�g t�l gyenge egy ilyen �thoz - h�l�s voltam Kate szavai�rt. Nem tudom mi�rt, de nem akartam hazat�rni.

- Rendben - m�g p�r, az �llapotommal kapcsolatos dolgot megvitattunk, majd sz�leim Kate tan�cs�ra magamra hagytak. Hamar elaludtam.