" K�rh�z... Egy nagy �res, �s sz�ntelen terem, benne egy feh�r �ggyal, s n�gy szem�llyel. Az �gyban egy hossz� lila haj�, k�z�pkor� n� fek�dt. Bal oldal�n egy ugyan olyan kisl�ny t�rdelt. Arca k�nnyekt�l �zott. Jobb oldal�n egy szint�n k�z�pkor� f�rfi �lt, tekintete k�nnyes. Kez�ben egy k�t �ves kisl�ny pihent.

- Anya! Anya! Gyere haza! Hi�nyzol! - k�rlelte a k�r�lbel�l t�z �ves kisl�ny.
- Te... is...nekem... - mondta er�tlen�l.
- Anya, anya! Nem j�tt�l el a versenyre, pedig els� lettem! - szipogta. - Meg�g�rted, hogy mindig mellettem leszel! Most m�rt vagy itt? Anya!
- Mert...
- Sora! K�rlek kisl�nyom! Hagyd az �desany�dat pihenni!
- De anya! - majd er�sen megszor�totta anyja gy�ng�d kez�t.
- Kisl�nyom... �n mindig... melletted... leszek... mindig... - majd lehunyta szem�t. �r�kk�... Az ablakon es�cseppek kopogtak. Ekkor egy hatalmas vill�m szelte �t az eg�sz v�rost, melyet egy mennyd�rg�s k�s�rt.
- Anya! Anya! - r�zta meg a kez�t. - ANYA!!! - �v�lt�tte."


- Anya NE!! - riadtam f�l �lmomb�l zih�lva. - Mi�rt? Mi�rt kell... �jra... �s �jra... �t�lnem? - zokogtam.
- Sora! N�v�rk�m, minden rendben? M�r megint s�rt�l! - futott be 10 �ves h�gom.
- Yume! Igen, minden rendben! Csak... Megint...
- Any�val �lmodt�l, igaz? - k�rdezte szomor�an.
- Igen... - h�pp�gtem. - Mindig ugyan azt �lmodom, ak�rh�nyszor egy ilyen vihar lecsap r�nk. M�rt?
- Semmi baj n�v�rk�m! Itt maradok veled!
- Rendben! - majd megt�r�ltem szemeimet, s h�gomat �t�lelve, ism�t elaludtam. De f�l �ra m�lva f�l is keltem... Az �ra f�l 6-ot mutatott.

Nagy nehezen kik�sz�l�dtam az �gyb�l, s a f�rd�szob�ba s�t�ltam. Gyorsan letusoltam, s megmostam a fogaimat.

- F�l 6 van? - k�rdezte h�gom szem�t d�rzs�lve.
- Igen.
- Akkor sietek.
- Yume! Nem, musz�j minden nap bej�nn�d velem a munk�ba!
- De! Nem maradok itthon egyed�l!
- H�t j�!
- Mindj�rt k�sz vagyok! - felelte a kisl�ny.

10-15 perc m�lva mind a ketten k�szen voltunk. Rajtam egy sima farmer nadr�g, s egy k�k egyszer� p�l� volt. Yum�n pedig szint�n egy farmer, s egy p�l� t�nd�k�lt.

- Mehet�nk? - k�rdezte.
- Igen!

Pontosan 6 �rakor a gyors kaj�ld�n�l voltunk. A sz�keket rakosgattam le... Yume d�dolgatott, mik�zben boldogan tekintett a vil�gba.
Az �tterem st�lusosan volt berendezve. Az ajt� barna sz�n� volt, s jobb oldalt volt elhelyezve. H�tul, s k�z�pen volt egy nagy pult, m�g�tte az italok, �s az ennival�k, meg egy ajt�, mely a konyh�ba vezetett. A pulton a kassza, �s poharak pihentek. El�tte sok-sok asztal, s sz�kek voltak. Jobb oldalt volt egy kis folyos�, az illemhelyekkel ell�tva. Sok-sok k�p, �s n�v�ny is helyet foglalt a helys�gben. Az eg�sz piros sz�nben t�nd�k�lt, de a narancss�rga sz�nt is f�l lehetett fedezni. �s ami a legjobb: nagyon is j�l ment az �tterem sorsa.

- J� reggelt, Sora!
- J� reggelt, f�n�k! Hogy van?
- K�sz�n�m j�l! Szerencse, hogy holnap m�r szombat, �s nem kell bej�nni ilyen kor�n!
- H�t igen! - feleltem, majd letettem a sz�ket.

F�n�k, nevezz�k Simonnak (S�jmon-nak) egy barna szem�, barna haj� - b�r kicsit m�r �sz�lt -, �s duci f�rfi volt. Nagyon kedves, s megb�zhat� ember.

- Sora! Szeretn�m �tadni ezt a bor�t�kot! - ny�jtott oda egy s�rga levelet.
- Mi ez? - k�rdeztem k�v�ncsian, majd �tvettem. - a... a fizet�sem? De m�rt ilyen hamar kapom meg?
- Mert nagyobb sz�ks�ged van r�, mint a t�bbieknek! - v�laszolta.
- De f�n�k...
- J�l mondod, f�n�k... �n vagyok a f�n�k, teh�t az van, amit �n mondok! �s most menjetek, mert el fogtok k�sni a sulib�l!
- K�sz�nj�k! - majd �t�leltem, s h�gom kez�t fogv�n kis�t�ltunk az �tteremb�l.

- Nagyon aranyos a f�n�k b�csi, hogy odaadta a p�nzt... - mondta mosolyogva Yume.
- H�t igen! De gyere, siess�nk! - a bor�t�kot belecs�sztattam t�sk�mba, majd az iskola fel� vett�k az ir�nyt.
- J� tanul�st, �s vigy�zz magadra, Yume! - adtam egy testv�ri puszit arc�ra, amikor meg�rkezt�nk.
- Rendben! Te is! �ra ut�n itt v�rlak a port�n!
- Ok�! Szia! - integettem, majd a l�pcs� fel� vettem az ir�nyt.

Az oszt�lyomhoz �rve nagy leveg�t vettem, �s benyitottam. M�r el�g sokan ott voltak... Nem csoda: az �ra 7: 47 percet mutatott. Az oszt�ly egyszer�en volt berendezve. K�z�pen a tan�ri asztal, egy f�ldg�mbbel, egy ceruza tart�val, melyben sok-sok sz�nes ceruza, illetve toll hevert. �s volt m�g ott valamilyen feh�res vir�g is. M�g�tte a nagy, z�ldes sz�n� t�bla, mely sz�p tiszt�ra volt lemosva. Az asztallal szemben voltak az egyszem�lyes padok. Az eny�m a legutols� rsorbanr1;, az ablak mellett volt. Elindultam a c�lom fel�.

- Nocsak-nocsak! Sora Naegino is meg�rkezett. N�zz�tek azt a szakadt ruh�t. Ch! Milyen sz�nalmas egy l�ny ez! - sz�lt oda egy magas sz�ke haj� l�ny, Shina. Egy t�rdig �r� r�zsasz�n gatya, �s egy szint�n olyan sz�n� topp volt rajta. El�gg� bek�pzelt volt. Az � padj�n mindenf�le r�zsasz�n cuccok hevertek... Dr�ga nyakl�ncok, smink, t�ska... Egysz�val olyan, amir�l �n csak �lmodni tudn�k... Vagy nem...
- Ja, hol vetted a ruh�dat? A rCs�r� vagyok, de nagyon, ez�rt a szakadt, �s haszn�lt ruh�k is megfelelnekr1; piacon? - sz�l oda egy szint�n sz�ke haj� l�ny, Sharlot.
- J� reggelt. - k�sz�ntem oda sz�kszav�an.
- Na mi az, ball�bbal kelt fel a kisasszony?
- Nem, nem keltem fel ball�bbal, csak valahogy nem szeretek olyanokkal t�rsalogni, akiknek hajfest�k van az agyuk hely�n!
- M... Mit mondt�l? - k�rdezte v�r�s, d�h�dt arccal.
- �n semmit! De szerintem menj sminket ellen�rizni... Valahogy nagyon v�r�s lett az arcod! Nem vagy net�n l�zas? - k�rdeztem nyugalommal, de g�nnyal a hangomban.
- L�nyok! Menj�nk! - majd elrisz�lt�k magukat, �n, pedig le�ltem a helyemre.
- Hjaj! - s�hajtottam.
- Ez sz�p volt, Sora! - j�tt oda egy kedves l�ny.
- Mona! Szia! Hogy vagy?
- K�sz�n�m j�l! M�r csak ez az egy nap, �s mehet�nk a hossz� h�tv�g�re! - mosolygott. Mona volt az egyetlen norm�lis l�ny ebben az oszt�lyban. V�llig �r�, barna haja volt, s z�ldes szeme. Arca a boldogs�gt�l vir�tott. Egy egyszer� farmernadr�g, �s egy k�k topp volt rajta.
- Igen, �n is nagyon v�rom! - mosolyogtam.
- Te hova m�sz? - k�rdezte.
- ��... Nem tudom... Most lesz majd, vas�rnap a Boh�c fesztiv�l. �s lehet, hogy oda elviszem a h�gomat is! - feleltem.
- Az nagyon j�! �n elutazom a nagysz�leimhez, m�r r�g l�ttam �ket. Tudod, egy ilyen sima csal�di �sszej�vetel... Meg lehet, hogy megyek lovagolni! - mondta f�lig �r� sz�jjal.
- H�t igen! Te meg a lovagl�s... Mintha csak neked tal�lt�k volna ki.
- K�sz�n�m! �s hogy haladsz az artistal�ttel?
- Az artistal�ttel? Hmm... Igazs�g szerint megvagyok... De mostan�ban nincs nagyon sok id�m r�... Sajnos... Tudod, munka, tanul�s stb.
- Oh, igen, �rtem.

Most l�pett be Mrs. Hercegn� az oszt�lyba.

- Jaj, �s k�pzelj�tek: May Wonggal tegnap tal�lkoztunk. �s majd elmegy�nk valahova kaj�lni! - mondta olyan nagy bek�pzelts�ggel, hogy azt hittem elmer�l benne. B�r mondjuk az eg�sz csak egy nagy bek�pzelts�g...
- May Wonggal? Leon Oswald bar�tn�j�vel? - k�rdezte Sharpey aki egy sz�k�sbarna l�ny volt.
- Igen! Lehet, hogy holnap megy�nk el valahova, nem tudom. - felelte.

Ekkor becs�ngettek. Soha nem �r�ltem m�g ennyire a cs�ng�nek. Legal�bb nem kellet az S-eknek a nyiv�kol� hangj�t hallgatnom. (S = Shina, Sharlot �s Sharpey).
Nem sokat kellett v�runk, bej�tt a biol�gia tan�rn�.

- J� reggelt, oszt�ly.
- J� reggelt, Mrs. Ahnol. - b�gta az oszt�ly.
- Akkor, besz�lj�nk g�nekr�l, meg az emberi fejl�d�sr�l! Lapozzatok a k�nyv 37. oldal�ra, �s olvass�tok el, majd jegyzetelj�tek ki a l�nyeget. - mi k�vett�k a tan�r utas�t�s�t.

10 perc m�lva, egy kopog�st hallottunk.

- Hah... hah... - lihegett egy l�ny. - Bocs�nat a k�s�s�rt Mrs. Ahnol! Csak a...
- Semmi baj, Nora. M�r megszoktuk... sipirc a hely�re, majd l�sson neki! - mondta a Mrs. Ahnol a v�r�ses szem�vege m�g�l. Illett is a haj�hoz, mely szint�n m�lyv�r�s sz�nben pomp�zott.
- K�sz�n�m! - majd le�lt.

P�r perc m�lva egy nyiv�kol�s vis�t�st hallhattunk.

- ���! �risten! Egy pattan�s! - �v�lt�tte Shina.
- Jaj, Shina! Adjak valami p�dert, amivel elt�ntetheted? - k�rdezte agg�dva Sharpey.
- Shina! Befogn�, k�rem! �r�n �l�nk!Mellesleg megjegyzem, hogyha m�r a pattan�sokn�l tartunk, az r�sze az emberi fejl�d�snek! Benne van az anyagban! Olvassa el! Ha meg nem, akkor be�rhatom az egyest az �rai munk�ra.
- Egy pillanat, mindj�rt k�sz vagyok! Rendben!
- Ez a csaj tot�l k�sz! - s�gta oda Mona.
- Nekem mondod? - k�rdeztem vissza.

Az �ra tov�bbi r�sze nyugalmasan telt el.
M�r azon kaptam magamat, hogy Yum�t v�rom a port�n�l. P�r perc m�lva m�r l�ttam is kish�gomat.

- Szia Yume! Na, milyen napod volt?
- F�raszt�! De viszont 5-�s lett a matekom! 2 hib�m volt!
- Nagyon �gyes vagy!
- �s neked? - k�v�ncsiskodott.
- Szint�n f�raszt� napom volt... H�t igen... Neh�z egy 18 �ves l�ny �lete... - mosolyogtam.
- �h, igen! Neh�z?
- Neh�z! - b�logattam. - Neh�z, ha a k�zeledben van Sharpey, Sharlot, �s Shina �fels�ge!
- Jaj, m�r megint azok? - l�pett ki az ajt�n.
- Nem, m�g mindig! - v�laszoltam. - De gyere, menj�nk a bankba... Leadom a fizet�semet!
- Oksa. - majd elindultunk a bank fel�.

�t k�zben sokat nevetg�lt�nk, besz�lgett�nk. Azt�n bel�pt�nk a hatalmas, feh�r �p�letbe. Amint ezt megtett�nk, a red�ny�k leh�z�dtak, s mindenki a f�ld�n fek�dt.

- Mindenki maradjon ott, ahol van! Senki ne mozogjon! Ha �rtes�teni merik a rend�rs�get az lesz az utols� hib�juk! - majd el�vette a fegyver�t Az alakon egy fekete kalap, �s egy hossz� kab�t volt. S�t�t szeme, s egy kisebb bajsza. - Hmm... Sz�p sokan �sszegy�ltek. - mosolygott gonoszan, majd k�rben�zett. - No l�m, no l�m! Itt van Leon Oswald is! - majd elnevette mag�t. - T�sznak t�k�letes lesz! - mondta, s a fegyver�t a fej�hez emelte, amikor mell� �rt. A leveg� izzott a r�m�lett�l, �s a f�lelemt�l. - Pakolja bele a p�nzt! - parancsolt a bank�rnak, aki a r�m�let miatt meg is tette, amit mondott. - Ha azt teszik, amit mondok, tal�n nem esik senkinek semmi b�nt�d�sa.
- Sora! F�lek!
- Semmi baj nem lesz, Yume! - pr�b�ltam mosolyogni, majd f�l�lltam.
- Sora! Mit csin�lsz?
- H� Te! Maradj ott! - ord�tott r�m a rabl�. Nem tettem meg, amit mondott. - Azt mondtam, maradj ott!
- Sora, az Isten�rt maradj m�r ott! - �v�lt�tte Yume k�nnyes szemmel.
- K�rem, nyugodjon meg, �s ne hadon�sszon azon a fegyverrel. - a pisztoly r�m szegez�d�tt, s sokan kisebb sik�t�st engedtek meg maguknak. - K�rem! Nem akarok semmi gondot... - sz�vem a torkomban dobogott. - M�rt... M�rt j� ez, hogy kirabolja ezt a bankot? M�rtr30; M�rt teszi ezt?
- Hogy m�rt? - k�rdezte g�nyosan. - Tudod, van egy olyan nap, amikor a szerencse r�d tal�l... Lesz munk�d, dolgozhatsz, �s m�g a szerelem is megtal�l... - majd f�ls�hajtott. - De azt�n a k�vetkez� napmeg mindent elvesztesz.... �s elhagy mindenki, mert egy szerencs�tlen vagy!
- �rtem... De ez akkor sem megold�s! Ez�rt kell kirabolnia ezt a bankot??
- Igen! J� gazdag leszek, �s ut�na elt�nhetek ebb�l a mocskos orsz�gb�l.
- Ebb�l a mocskos orsz�gb�l? K�rem, ne tegye! Semmi j� nem sz�rmazik ebb�l! Mire j� ez?!
- Mi k�z�d van hozz�? - majd a fegyvert Mr. Oswald-hoz emelte. - L�tod ezt a sz�pfi�t? Neki mindene megvan... P�nz, h�rn�v, siker...
- Att�l m�g ugyan olyan ember, mint �n, vagy �n... - feleltem. - Att�l, hogy neki siker�lt valami, m�g egy ember! � is valahonnan valahov� jutott! Ezt maga is el�rheti!
- Ch! Te nem vagy Leon Oswald rajong�? - k�rdezte g�nyosan.
- Minden elismer�sem az �v�, mert igen, egy elismert, s f�lelmetesen j� artista. De att�l m�g csak egy ember... Nem kell minden eldobnunk, ha egy h�ress�gr�l van sz�...
- Ink�bb fogd be, �s menj haza apucihoz, aki majd ell�t t�ged sok-sok csecsebecs�vel, �s anyucihoz, aki majd vasal, mos, f�z, �s takar�t r�d!
- FOGJA BE! M�GIS MIT TUD R�LUNK? AZ �G ADTA VIL�GON SEMMIT! - �v�lt�tte Yume, majd odafutott hozz�m k�nnyes szemmel.
- Yume, Yume! Csss! Maradj cs�ndben!
- M�gis mit tud r�lunk? M�rt mond ilyet? Maga nem tudja mi az igazi szenved�s. Mag�nak csak p�nz a fontos! De a p�nzre m�soknak is sz�ks�ge van... Ilyenek p�ld�ul a szeg�nyek, az �rv�k, a betegek, az otthontalanok, a nyomorultak...
- Yume! Csss! - majd let�rdeltem, s magamhoz �leltem.
- M�rt mondta, hogy m�rt mondtam ilyet? N�latok nem az van, hogy anyuci apuci �gy t�ncol, ahogyan f�ty�lt�k?
- Nem...
- Nocsak, egy kiv�tel! - mondta g�nyosan a rabl�, �n, pedig k�nnyes szemeimmel r�n�ztem.
- A sz�leink 8 �ve meghaltak... - feleltem halkan.
- 8... 8 �ve? Ezt... Ezt nem tudtam. - a g�nyos mosoly arc�ra fagyott. H�gom s�rt.
- Any�m egy betegs�gben halt meg 10 �ves koromban... Ap�m, pedig r� egy �vre egy aut�balesetben... Egy viharban... Kisiklott az aut�ja, elvesztette felette az uralm�t, �s az �rokba zuhant... a helysz�nen �let�t vesztette... Pedig... Pedig meg�g�rt�k, hogy nem hagynak el minket... M�gis megtett�k...
- Akkor m�gis... Hogyhogy itt vagytok? Ilyenkor nem �rvah�z, vagy gy�m, vagy...
- �rvah�z? Gy�m? - k�rdeztem g�nyosan. - Amikor megtudtuk, hogy ap�nk meghalt, r� egy napra elvett�k t�l�nk a h�zunkat, �gy elvett�k t�l�nk az egyetlen olyan helyet, ahol biztons�gban �rezhett�k magunkat. Csak egy f�nyk�p... - t�r�ltem meg szemeimet. - csak egy f�nyk�p maradt meg, melyen mind a n�gyen rajta vagyunk... Ennyi maradt a hatalmas vill�b�l, az �lomb�l, melyben akkor �lt�nk... Azt�n term�szetesen j�ttek a gy�mok, a nagyn�n�nk, akit�l rettegt�nk, mert nagyon szigor� volt... Szinte �desany�mnak az ellent�te volt... Vert, b�ntott, �s ugr�ltatott benn�nket... �k voltak azok, akik elvett�k a h�zunkat, mondv�n, nekik nagyobb sz�ks�g�k van r�... mi pedig a szolg�i lett�nk... nem volt, vagyis ink�bb nem lehetett belesz�l�sunk... amikor j�tt hozz�nk valaki, akkor j�tszott�k a szeretett csal�dot, aki agg�dott �rt�nk... a l�nya, pedig mindig k�zbe tett nek�nk... de 1 �v ut�n m�r nem volt sz�ks�g�k r�nk, elvittek minket egy �p�letbe... az �rvah�zba. F�l �vig voltunk ott, abban a pokolbanr30; De megsz�kt�nk... Az utc�n �lt�nk... T�len f�ztunk, �hezt�nk, �s pr�b�ltunk valami p�nzt keresni... Ny�ron... - itt elmosolyodtam. - Ny�ron, pedig kezd�d�tt az �let... Legal�bb is a sz�munkra... Az egyik nap a j�tsz�t�ren voltunk... Yume hint�zott, �n, pedig a korl�tn�l �lltam... Azt�n hirtelen �tlett�l f�lugrottam a korl�tra, �s elkezdtem egyens�lyozni... Az emberek odagy�ltek, �s n�zt�k a kisebb rel�ad�somat... �gy kerestem a p�nzemet. P�r h�napon m�lva, egy f�rfi j�tt oda hozz�m. A neve Carlos volt, egy cirkusznak az igazgat�ja. Megk�rt, hogy szerepeljek ott. Elfogadtam. 12 �ves voltam akkor. Nagyon boldog voltam, pedig ott is volt egy-k�t olyan szem�ly, akiket nem sz�vleltem... 4 �vre r� Carlos, �s a cirkusza elk�lt�z�tt... �n, pedig itt maradtam... De szerencs�mre addigra siker�lt annyi p�nzt szereznem, hogy egy h�zat tudjunk venni... Nem egy vill�ra gondolok, hanem egy kis k�nyelmes h�zra, amiben ketten �lhet�nk... - n�ztem h�gomra. - Ezut�n nem sokkal munk�t v�llaltam... Kora reggel keltem, ut�na iskol�ba mentem, majd d�lut�n megint dolgoztam... - itt ism�t elmosolyodtam. - �s most itt vagyok... Pedig higgye el, nek�nk sokkal, de sokkal nagyobb sz�ks�g�nk volt a p�nzre... M�gsem j�ttem ide, �s raboltam ki egy bankot, hogy rH�! K�pzelj�tek, nekem nincsenek sz�leim, meg �rva vagyok, �s van egy kish�gom, sz�val k�rlek, hadd raboljam ki a bankot! Haha... H�ly�n is hangzott volna... - k�r�ln�ztem. - Remek... Egy kis �n�letrajz. - vakartam meg a fejemet.
- De... De m�gis... Hogy b�rtad vagy b�rt�tok ki?
- Amikor a sz�leim meghaltak, teljesen �sszet�rtem... S�rtam... Naphosszakat... �s higgye el, nem voltak bar�taim... Nem volt egy olyan �l� rokonom, akiben megb�zhatok, persze a h�gomon k�v�l... �s senki nem szeretett... Senki nem adta meg azt a szeretet, melyet minden csal�d, minden gyerek megkap. Azt�n ahogy l�ttam Yume szomor� tekintet�t, r�j�ttem, hogyha m�s nem seg�t nek�nk, akkor majd mi seg�t�nk egym�snak... �s l�tja? Nem adtuk f�l, de m�gis itt vagyunk! Meg voltak �lmaink, amiknek a mai napig �l�nk...
- �s mik az �lmaitok? - k�rdezte.
- H�t, nekem az, hogy Yume norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt f�l tudjon n�ni, hogy minden probl�m�nk megold�djon, �s a harmadik, hogy artista lehessek. - itt Leon tekintete f�lcsillant. - De persze ez majd akkor, hogyha az els� kett� teljes�lt... - mosolyodtam el.
- Artista? - itt Mr. Oswaldra n�zett. - Akkor mutass nek�nk valamit!
- Rendben... De igazs�g szerint zen�re jobban menner30; - gondolkodtam el.
- Nekem van zen�m... M�rmint a telefonomon... - �llt fel egy huszon�ves fi�.
- Megn�zhetem?
- Persze. - majd �tny�jtotta a k�v�nt t�rgyat, s �n meg elkezdtem keresg�lni.
- Ayumi Hamasaki? (Szerk.: � egy jap�n Jpop �nekesn�. Akinek nem lenne ismer�s, �s aki szereti az Inuyash�t, akkor annak az egyik openingj�t �nekelte. )
- ��... Igen...
- Ez t�k�letes lesz! Akkor egy kis �rz�st�nc, keverve az akrobatikust�nccal. Hmm... - majd a rabl�hoz s�t�ltam. - Ezt a k�telet k�lcs�nk�rhetem?
- Tess�k!
- K�sz�n�m! - majd egy hurkot k�t�ttem bel�le, �s a plafonon l�v� kamp�hoz er�s�tettem. - Akkor kezd�dj�k az el�ad�s! Ind�thatod. A zene c�me: Ayumi Hamasaki - Evolution.
- (Szerk.: Sz�m: http://www.youtube.com/watch?v=wxqEXubyT_k&feature=related )

Elkezdtem t�ncolni, k�zben akrobatikus elemeket tettem bele... Szalt�, el�re is meg h�tra is... Forg�sok, ugr�sok... Lecs�sztam sp�rg�ba, a k�t kezemet el�re tettem, majd behajl�tottam �ket, �s f�ldobtam magamat k�zen�ll�sba. Megp�rgettem magamat, ezut�n a k�t�lhez ugrottam. F�lm�sztam r�, majd valahogy a derekamra er�s�tettem azt. Elengedtem, s lefele forogtam. Sokan elsik�tott�k magukat. �n, pedig elmosolyodtam. M�g idej�ben le�ll�tottam. Ezut�n a korl�thoz s�t�ltam, s egy szalt� k�s�ret�ben f�lugrottam r�. Elkezdtem forogni, mintha csak a f�ld�n lettem volna. Megf�szereztem egy-k�t szalt�val. Ut�na lementem sp�rg�ba, ott a korl�ton. Megfogtam a k�telet, majd f�lh�ztam r� magamat, a l�baim m�g mindig sp�rg�ban �lltak. Gyorsan p�r�gtem, majd a rabl�hoz lend�tettem magamat. Egy k�zzel tartottam a k�telet, mik�zben levettem a fej�n l�v� kalapj�t, s a falr�l visszaugorva, forogva a h�gom fej�re tettem.

- H��! - nevetett, majd �temre tapsolni kezdett.


A k�vetkez� lend�l�skor levettem, majd a fejemre tettem. A k�telet elengedtem, s a leveg�ben szalt�ztam, majd a f�ldre �rkeztem, s tov�bb t�ncoltam. Amikor a sz�m v�ge fele �rt, odafutottam, s visszaadtam neki a kalapj�t. Kicsit lihegtem, majd mindenki elkezdett tapsolni, a f�ld�n t�rdelve.

- Ho... Hol tanult�l meg ilyen j�l...
- Hmm... 5 �ves korom �ta artista akartam lenni... Rengeteg versenyt nyertem... De 10 �ves koromban abbahagytam... Mondjuk, ha egyszer az alapokat megtanulod, azt m�r nem tudod elfelejteni! - mosolyogtam.
- K�sz�n�m!
- M�rmint mit?
- Azt, hogy f�lnyitottad a szememet...
- Sz�vesen.
- Akkor �n most f�ladom magamat... - erre szomor�an n�ztem r�. - Semmi baj! F�l�llhatnak. - fordult a t�szok fel�, majd a red�ny�k f�lnyit�dtak, �n, pedig Leonhoz s�t�ltam.
- Minden rendben, Mr. Oswald?
- Igen. - felelte sz�kszav�an. Tekintete egybeforrt az eny�mmel. Sok�ig n�zt�k egym�st, �m egy gy�ng�d kezet �reztem az eny�mben.
- Sora! Gyere, menj�nk! 3 �ra is elm�lt m�r...
- 3 �ra... Tudom... - elmer�ltem Leon sz�rk�s tekintet�ben. - 3 �RA? - esett le. (nagyot koppant! XD)
- Hahaha!
- H�� ne nevess Yume! Neked egy halott n�v�red lesz, hogyha nem �rek be! - h�ztam mosolyra a sz�mat, majd visszan�ztem Leonra. - Akkor... viszl�t. - majd rohanni kezdtem.
- H�, Sora... Nem adjuk... le... a p�nzt? - halkult el Yume hangja, ugyan is �n m�r nem voltam ott, mert eszeveszetten rohantam az �tterem fel�...
- Viszl�t. - mosolygott Yume, majd elindult kifele az ajt�n.
- Szia... - k�sz�nt � is.
- Leon! Hjaj, Leon! Minden rendben?
- Igen, May, minden...
~ Sora... Gy�ny�r�, er�s l�ny, �s fantasztikus... Azok a szemek... �s mennyit szenvedett..
- ... ok� Leon?
- Mi? Mit mondt�l?
- Csak azt, hogy menj�nk haza...
- Ja, rendben...
~ Meg kell tudnom, hogy hol lakik! Meg akarok r�la mindent tudni! Vajon... vajon honnan ennyire ismer�s? Mintha m�r tal�lkoztunk volna... de hol? �s mikor?

Folytat�sa k�vetkezik...