- �t �v ut�n �jra tal�lkozunk? Milyen r�g volt. Nem igaz, D�monhercegn�? - fordult fel�, �m abban a pillanatban kihagyott egy �temet a sz�ve.



Val�ban r�gen l�tta Sor�t. �m m�g maga sem sz�m�tott ilyen v�ltoz�sra. A l�ny r�gen is nagyon sz�p volt, egy igazi D�mon. �s nagyon sokan akart�k �t. �m Sora ink�bb visszah�z�d� volt, szer�ny. M�gis, amikor a trap�zokon t�ncolt kib�jt bel�le az igazi D�mon. Ez�rt is nevezt�k �t; D�monhercegn�nek. De soha nem akart a t�rsas�g k�z�ppontj�v� v�lni. Tal�n ez is volt az, ami mindenki figyelm�t felkeltette. Az a titokzatos, rejt�lyes viselked�s. M�ra azonban ez megv�ltozott. Nem volt olyan t�rsas�gi esem�ny, melyre nem h�vt�k meg Sora Naeginot. Csod�latos kisug�rz�s�val, minden est�ly �s �sszej�vetel k�z�ppontj�v� v�lt. �s kifejl�d�tt benne a D�mon. Igazi n�v� �rett. Nem az a tizenhat �ves kisl�ny volt m�r, mint �t �vvel ezel�tt. Akkor v�llig �r� haja, mostanra megn�tt, �s a derek�t s�rolta. Lil�s sz�ne szinte ragyogott. Arca n�ies, �mulatba ejt� von�sokat hordott. Finom volt, m�gis hat�rozott. Ajkai zamatosak voltak. Mint egy �rett eper. �s Leon megd�bbenve tapasztalta, hogy olyan sz�vesen cs�kolta volna meg �ket. Sora alakja is j�csk�n megv�ltozott. Teljesen kialakult. Feszes, d�s mellek. Karcs� der�k. Form�s l�bak. �s feszes fen�k. Minden n� megirigyelhette. �s � nem rejtette v�ka al�; �lvezi. Az egyetlen, ami ugyan olyan maradt benne; az a tekintete volt. M�ly, gesztenyebarna szemei hat�rozottan, ny�ltan, �s d�moni vads�ggal tekintettek r�. Ez a szemp�r mindig is megdobogtatta a sz�v�t. A teste pedig az �r�letbe hajszolta a v�gy�t. De � volt a Hal�listen. Nem inoghatott meg. Egy pillanatra sem, ak�rmilyen gy�trelmet is okozott ez neki. Sor�n egy fekete nadr�gkoszt�m volt, mi j�l kihangs�lyozta a vonalait, �s igencsak m�ly dekolt�zzsal b�rt.



- Val�ban r�g volt. - b�lintott finoman. - Nem mondom, hogy j� t�ged l�tni, mert nem erre sz�m�tottam.

- H�t akkor? - k�rdezte hidegen. - Mire sz�m�tott a kisasszony? - k�rdezte g�nyol�dva. - Tal�n, hogy egy szobacic�t tal�l?

- Azt aj�nlom, felejtsd el ezt a hangot velem szemben. - emelte meg a hangj�t.

-- Miss Naegino! - emelkedett fel Kalos. - K�rem, foglaljon helyet. - mutatott az el�tte l�v� sz�kre.

- K�sz�n�m. - mosolygott az igazgat�ra �s le�lt.

- Hozatok valami italt. - sz�lalt meg �jb�l Kalos. - Az idegek megnyugtat�s�ra.

- Whiskyt. - sz�lalt meg egyszerre Sora �s Leon, mindenki legnagyobb d�bbenet�re.

- Rendben. Ken, k�rlek, hozz k�t whiskyt! - adta ki a parancsot az igazgat�, majd a sz�ke fi� elrohant. - Miss Naegino…

- Sora! - szak�totta f�lbe a l�ny. - �gy mindenkinek k�nnyebb.

- Rendben. - mosolyodott el a f�rfi. - Sora! �gy besz�lt�k meg, hogy ma este m�r te l�psz fel sikersz�mk�nt. Ez m�g �ll?

- Term�szetesen. - kortyolt egyet az er�s italt�l. - De azt k�rem, hogy tegy�l be egy m�sik artist�t is.

- Veled egyszerre? - �rdekl�d�tt May.

- Nem, kisl�ny. - n�zett r� nyugodtan. - Ut�nam.

- �sszehasonl�t�sk�nt? - h�zta �ssze a szem�t a l�ny.

- V�gkifejletk�nt. - mosolyodott el a poh�r felett. - Nem hiszem, hogy eg�sz este lefoglalom a n�z�ket. De ann�l �lvezetesebb lesz a mutatv�ny. - majd Leon szem�be n�zett. - Milyen magasra lehet a trap�zokat �ll�tani?

- Att�l f�gg. - motyogta Kalos. - Ha kinyitjuk a falakat…

- Hetven m�terre. - v�gott k�zbe Leon hidegen. - Esetleg nyolcvanra. Csak nem olyan magasra akarsz felmenni? - k�rdezte g�nyosan. - Nem fogsz ott fent f�lni?

- Te fogsz f�lni. - jelentette ki hat�rozottan, �s fel�llt. - A hetven�t m�ter megoldhat�? - n�zett Kalosra.

- Igen, az. - mondta a megszeppent f�rfi. - M�g valami?

- Egy �vegbur�t lehet a porond f�l� helyezni? - majd mikor a f�rfi b�lintott, r�k�rdezett. - �s egy medenc�t?

- �gy hiszem megoldhat�. - v�laszolt zavartan. - De minek?

- Majd kider�l. - majd letette a poharat az �r�asztalra. - Egy �ra m�lva tal�lkozunk. - majd sarkon fordult �s kis�t�lt a teremb�l.



Olyan furcsa �rz�s volt �jra l�tnia Leont. A sz�ve hevesen dobogott. S minden pillanatban elveszthette volna az �nuralm�t. �m ez nem siker�lt, h�l’ istennek. A f�rfi m�g s�rmosabb lett, mint �t �ve volt. Igazi f�rfi lett bel�le. �m az a jeges hang, a hidegen villan� szemek, �s a h�rek nem �ppen tettek a kedv�re. Hal�listen… �gy emlegett�k. �s ezek szerint helyes volt a meg�t�l�s. Leon, egy �rzelemmentes, hideg �s k�ny�rtelen szem�ly lett. A saj�t b�rt�n�ben raboskodik, �s nem tud szabadulni… tal�n nem is akar. �s ez az eg�sz � hib�ja. Illetve nem teljesen… de az, aki ezt okozta, m�r megfizetett. M�r a Pokolban �gett. Lassan l�pkedett a s�t�t folyas�kon, mik�zben a gondolatai csak egy olyan f�rfin j�rtak, akit oly r�gen l�tott. Tudta, hogy miatta v�lt ilyenn�… m�gis szerette volna m�g egyszer l�tni… a francia D�mont… Utolj�ra…

�jszaka volt. A k�z�ns�g gy�lekezett a Bleu Dhalia sz�npadn�l. A t�bb ezer f�r�helyes n�z�t�r tele volt. Mindenki tudta, hogy Sora Naegino lesz a vend�g el�ad�. �s k�v�ncsiak voltak, milyen �t �l�ben l�tni. �l�ben, amint egy v�rfagyaszt� mutatv�nyt ad el�. V�rfagyaszt�? Ugyan m�r, mi lehetne ennyire v�rfagyaszt�? Minden esetre, a magasra felh�zott trap�zok, az �vegfal �s a medence j� kis felt�n�s. Leon a halv�nyan megvil�g�tott folyas�n s�t�lt. Valamit, musz�j volt megtudnia. M�g, ha ezzel fel is kell adnia a b�szkes�g�t. A Hal�listen v�dte ett�l, meg�lljt akart parancsolni, de Leon Oswald igenis k�v�ncsi volt r�. Meg�llt egy kr�msz�n� ajt� el�tt, majd m�ly leveg�t vett. Mi a fene tartja vissza? Hisz �, a Hal�listen, soha nem f�lt semmit�l. Most m�gis az aggasztotta, milyen v�laszt fog a k�rd�seire hallani. Nem kopogott, k�l�nben lett volna ideje meggondolni mag�t. Hat�rozottan nyitott be az �lt�z�be. Odabent kellemes l�gk�r fogadta. A falak kr�msz�n�ek voltak. �s a szoba vir�gok tenger�ben f�rd�tt. Az �lt�z�h�z tartoz� f�rd�b�l Sora l�pett el�. �s ha Leon olyan lett volna, mint �t �vvel ezel�tt, tal�n m�g a sz�j�t is elt�tja… de m�r nem volt olyan. �gy a Hal�listen nyugodt, kim�rt tekintet�vel n�zte a fel� s�t�l� D�mont, pedig a v�gy majd’ sz�tvetette. Lassan m�rte v�gig, �s mag�ban elismerte; val�ban gy�ny�r� �s k�v�natos. T�ls�gosan is. Egy hossz�, combk�z�pig �r�, s�t�tk�k csizma volt rajta, a ruh�ja anyag�b�l. A fell�p�ruh�ja szint�n s�t�tk�k volt. A feneke al� �rt, �s rendk�v�lien kiemelte a vonalait. R�vid ujjai voltak. Valamint egy s�t�tk�k, k�ny�kig �r� keszty�t viselt. Haj�t egyenesre alak�tott�k. Gesztenye tekintete hidegen csillant, majd biccentett, �s le�lt a f�s�lk�d� asztala el�.



- Mit szeretn�l, Leon? - k�rdezte, mik�zben a sminkj�t igaz�totta.

- V�laszokat. - mondta halkan, de �lesen. - V�laszokat arra, ami �t �vvel ezel�tt t�rt�nt. Ami�rt elment�l, �s ami�rt ilyenn� tett�l.

- Nem �n tettelek ilyenn� t�ged. - ki�ltott fel, �s nagy lend�lettel kil�kte a sz�ket. - Nem miattam v�lt�l azz�, aki most vagy. Ne engem hib�ztass!

- H�t kit? - k�rdezte hal�los nyugalommal. - Kit hib�ztassak, Sora? Hisz ki�lt�l bel�lem minden �rz�st. A sz�vem, mintha egy j�gb�rt�nbe �lne. �s m�r nem �rezne semmit. M�g dobog, igen dobog. De m�r nincs �rtelme. Csak egy vacak h�s, ami m�r nem �r semmit azok n�lk�l az �rz�sek n�lk�l, amik benne �ltek. Amikor te elment�l, akkor v�lt ilyenn�. �s azt mondod, nem te vagy a hib�s? - emelte meg a hangj�t.

- Nem �rtesz semmit! - sziszegte Sora.

- Mit nem �rtek? - l�pett oda Leon. �gy magasodott Sora f�l�, mint egy �hes nagymacska, pedig nem volt olyan sokkal magasabb. - Mond, mi az, amit nem �rtek?

- Nem sz�m�t Leon. M�r nem sz�m�t. - suttogta Sora, �s lehajtotta a fej�t.

- Mi�rt j�tt�l? - ragadta meg a l�ny karjait. - Mi�rt j�tt�l ide? �t �vre elm�sz, azt�n k�pes vagy �jra a k�zelembe j�nni, mikor hallottad, h�ny partneremet tettem t�nkre. Te nem f�lsz ett�l?

- Nem tudsz t�nkre tenni. - s�gta Sora szomork�s mosollyal. - Hidd el Leon, mindent meg fogsz tudni a kell� id�ben. �s akkor r�j�ssz, nem �nsz�ntamb�l mentem el. �s te volt�l az utols� ember, akit b�ntani akartam. - majd felemelte a fej�t. - De m�g mindig jobb, hogy �gy elvontad magad az emberekt�l, �s Hal�listenn� v�lt�l. M�g mindig jobb, hogy az �rzelmeidet nem hagyod a felsz�nre j�nni. M�g mindig jobb, hogy a sz�vedet j�gb�rt�nbe z�rtad.

- Mit�l? - r�zta meg er�teljesen. - Mit�l jobb, Sora?

- Hogy meghalj! - ki�ltott fel k�ts�gbeesve. - Jobb, mintha meghalt�l volna. Azt soha nem tudtam volna megbocs�tani magamnak, �s nem b�rtam volna elviselni. De annak �r�l�k, hogy legal�bb Sophiet a k�zeledbe engeded m�g. Ha m�st nem. - suttogta.

- Tudod, mit szeretn�k most? - hajolt k�zelebb Leon. - Saj�t kez�leg megfojtani t�ged. - sziszegte.

- Val�ban? - nevetett fel Sora. - Ne agg�dj, nem lesz r� sz�ks�g. M�r nem. - suttogta.

- Mi�rt? - k�rdezte Leon.

- Nem �rdekes. Legyen annyi el�g, hogy hamarosan megszabadulsz t�lem is, Hal�listen. - mondta g�nyosan Sora, majd kil�pett az ajt�n.

- Hal�listen… - ism�telte Leon. - Te vagy az egyetlen, aki meg tudna v�ltoztatni. De tal�n m�r t�l k�s�. �s csak b�ntani foglak Sora. �gy, ahogy te is �t �vvel ezel�tt. - majd a saj�t �lt�z�j�be s�t�lt.



A h�tra l�v� f�l �ra csigalass�s�ggal telt el. Leon m�r felvette a feh�r fell�p�ruh�j�t. Majd amikor belen�zett a t�k�rbe halv�ny mosoly jelent meg az ajkain. Szinte teljesen ellent�te volt most Sor�nak. De k�v�ncsi volt, mit is tal�lt ki a l�ny, ami alig t�z perc�be ker�l majd. �s Kalos �gy d�nt�tt, hogy ez�ttal nem egy�tt, hanem egym�s ut�n szerepelteti �ket. K�t nagy szt�rt egym�s ut�n. A k�z�ns�g szinte el fog al�lni. Sora, b�jos sz�ps�g�b�l, egy igazi n� lett. Pedig m�r r�gebben is �gy emlegett�k; a D�monhercegn�. �m most, most lett igaz�n az, akinek sz�nt�k. P�ratlanul sz�p, ellen�llhatatlanul k�v�natos, �s �t szinte meg�lte a v�gy. Vajon Sora odaadta m�r mag�t m�snak? Hevesen megr�zta a fej�t, majd elfordult a t�k�rt�l �s kis�t�lt. Lassan, kim�rt mozdulatokkal s�t�lt a s�t�t folyas�kon. Hamarosan a porond m�g�tt �llt meg, Sophie mellett. Mivel ez�ttal csak a k�t szt�r szerepelt, minden artista a sz�npad m�g�tt volt. �s �rdekl�dve figyelte az esem�nyeket. Sophie a b�tyj�ra ford�totta k�kez�st pillant�s�t, majd finoman elmosolyodott.



- Nem lehet most k�nny� neked, Leon. - jegyezte meg. - Egy ekkora szt�r mellett fell�pni… ki tudja, tal�n m�g le is gy�z.

- Ez nem verseny, Sophie. - mondta a f�rfi k�z�mb�sen, de hangj�ban egy kis melegs�g bujk�lt.

- De az. �s maga Sora Naegino tervezte Neked. - mondta dacosan.

- Akkor legyen neked igazad. - s�hajtott fel. - Hol van?

- Ott. - mutatott Sophie a sz�npad felett f�gg� trap�zokra.

- Mi a fen�t akar ott? - sz�rte a fogai k�z�tt Leon. - Ha onnan leesik, m�g kiskan�llal sem kaparjuk �ssze. Lehetetlens�g onnan ak�rmelyik trap�zt is elkapni, mert olyan erej� az �raml�s, �s a magass�g miatt neh�z besz�m�tani.

- Szerintem Sora nem akar egy trap�zt sem elkapni. - mosolygott r� Sophie, majd visszan�zett.



A l�mp�k leolt�dtak. A falakat kinyitott�k, �gy �jszakai leveg� j�rta �t a f�lledt sz�npadot. A Hold f�nye vil�g�tott be. Az egyik fal hely�n pedig megjelent egy �ri�si kivet�t�. Mi a fen�t akar csin�lni az a l�ny, gondolkodott Leon. Felszikr�ztak a f�nyek. S�t�tk�k f�nyek. �s a Hold ragyog�sa. �temes, k�s�rteties, vesz�lyes zene indult. A reflektor Sor�ra ir�nyult. A sz�l l�gyan kezdte f�jni a haj�t. Leon �sszesz�k�tette a szem�t. Mit akar csin�lni? A kivet�t�n megjelent Sora. A l�ny teljesen nyugodt volt, �s hihetetlen�l sz�p. Hallotta, amint a n�z�k k�z�l t�bb f�rfi is f�ty�lni kezd. Bens�j�t el�nt�tte valami kellemetlen szor�t�s. Azonban a k�vetkez� pillanatban v�ratlan dolog t�rt�nt; Sora ell�kte mag�t a hetven�t m�ter magasan f�gg� trap�zr�l…



Folytat�sa k�vetkezik…