Sora belefek�dt a k�dba, miut�n teleengedte forr� v�zzel. Ellaz�totta mag�t. El�g sokat g�rcs�lt a mai el�ad�s miatt. Mikor kisz�llt a k�db�l, megt�r�lk�z�tt, �s fel�lt�z�tt. Maga is el�mult, hogy milyen j�l �ll neki a ruha. Mintha csak r��nt�tt�k volna. Felvette a hozz� val� kark�t�t, nyakl�ncot, �s az egy�b csecsebecs�ket, �s f�jt mag�ra egy kis parf�m�t. �lvezettel n�zett v�gig mag�n, �s l�that�an meg volt el�gedve az eredm�nnyel. De m�g kellet valakinek a v�lem�nye. Nem volt kit megk�rdeznie, teh�t…

Kikaparta Fantomot a fi�kb�l, ahov�, m�g f�rd�s el�tt dobta be a perverz szellemet. Mikor kicsomagolta, a szellem nem is tudott megsz�lalni. Ez el�g volt a l�nynak.

Fantom:So-so-so… Sora?
Sora:Igen, Fantom?
Fantom:Mi�rt nem hordasz mindig ilyen ruh�kat?
Sora:Nehogy azt k�v�nd t�lem, hogy minden nap est�lyiben lejtsek itthon?
Fantom:De h�t mi�rt nem?! Nekem is kij�r egy kis sz�rakoz�s, nem �r…
Sora:Neked legyen el�g, hogy n�zheted a TV-ben a „F�rd�ruh�s Csajok”-at.
Fantom:Hogy mit n�zek �n?
Sora:Att�l, hogy nem sz�lok, m�g �szre vettem…
Fantom:A francba! Ez akkor sem igazs�gos!
Sora:Ki mondta neked, hogy az �let az? – Fantom erre a Sz�npad Szomor� Szellem�v� v�ltozott.

Mikor kopogtattak az ajt�n, Sora �ppen a sminkj�n v�gezte az utols� sim�t�sokat. Ki�ltott egy gyors „R�gt�n megyek”-et, majd fel�llt. M�g egyszer ellen�rizte mag�t a t�k�rben, majd kinyitotta az ajt�t.

Leonnak el�llt a l�legzete. Sora, mikor megl�tta a f�rfi meglepett arc�t, nem tudta meg�llni, nevetni kezdett. Leon csak nagy nehezen t�rt vissza a F�ldre, de amikor �szre vette, hogy a l�ny kineveti, tettetett haraggal sz�lt hozz�.

Leon:Te most rajtam nevetsz?
Sora:Bo-bo-bocs�nat, de az arcod o-olyan v-volt…
Leon:Na ne f�lj, ezt m�g visszakapod.
Sora:Ne m�r! De t�nyleg �gy n�zt�l… - �s megint elkapta a nevet�s.
Leon:Ezzel csak azt akartam kifejezni, hogy nagyon csinos vagy. L�tom, eltal�ltam a ruham�retedet.
Sora:Leon, ez a ruha, az �kszerek, gy�ny�r�ek.
Leon:�r�l�k, hogy tetszenek.
Sora:H�t persze, hogy tetszenek! De mi�rt kaptam �ket?
Leon:Csak nem gondolod, hogy edz�ruh�ban �ll�tunk be a b�lra?
Sora:em, de nekem is van est�lyim.
Leon:De hozz�m kell �lt�zn�d. �s �n �gy tal�ltam j�nak.
Sora:OK. Fel�lem…
Leon:Na, gyere, indulnunk kell. A v�g�n m�g lek�ss�k az �nneps�get, �s akkor holnap az �ll az �js�gban a gy�szjelent�sek k�z�tt, hogy a nagy Sora Naegino, �s Leon Oswald lek�ste az � tisztelet�kre rendezett partit, �s ez�rt Kalos, a f�n�k�k lenyakazta �ket… - mondta mosolyogva a fi�.
Sora:Leon, ez nem vicces.
Leon:J�, j�, de akkor gyere m�r!

Mikor bel�ptek a sz�npadb�l �talak�tott b�lterembe, a nagy vakuvillog�st�l szinte semmit sem l�ttak. Mikor oda�rtek Kaloshoz k�rd�n n�ztek r�.

Leon:Ki volt az a h�lye, aki ideh�vta ezeket a v�rsz�v�kat?! – dohogta mag�ban.
Kalos:�n voltam, Leon. – Erre m�r nem tudott mit mondani a francia f�rfi.
Sora:De t�nyleg, mi�rt kellet ideh�vni �ket, Kalos?
Kalos:Az�rt, mert k�l�nben csak ide�ll�tanak, �s olyan helyzetben kapnak le titeket, ami nem szeretn�tek.
Sora:Ez igaz. De akkor meg j�tszhatjuk eg�sz v�gig a p�rocsk�t.
Leon:Sora, gyere egy kicsit…

Kimentek az �p�letb�l, �s Leon a tengerhez vezette a l�nyt. Sora nem �rtette, hogy mit akarhat t�le a f�rfi, de k�vette. Mikor m�r ott �lltak a parton, Sora a f�ldig �r� bord� est�lyiben, Leon pedig eleg�ns �lt�nyben. Hajukat f�jta a sz�l, a tenger l�ny hull�mai m�r majdnem l�bukat nyaldost�k.

Sora:Mit szeretn�l, Leon? – de a f�rfi nem v�laszolt, csak n�zte, hogy hull�mzik a v�z. Sora viszont m�r egyre idegesebb lett. – Mi az? Mi�rt kellett ider�ngatnod?
Leon:Most akkor mi van k�zt�nk? – tette fel a k�rd�st kem�nyen.
Sora:L�tod, ezt �n is k�rdezhetn�m.
Leon:Ne kertelj!
Sora:Deh�t…
Leon:Sz�val?
Sora:Ezt meg hogy �rted? Mit akarsz ezzel? Nem �rtem…
Leon:Ha nem vagy tiszt�ban a saj�t �rz�seiddel, akkor ne j�tssz m�s�ival.
Sora:Ezt most, hogy �rted?
Leon:Ugyanm�r, ne l�gy ilyen �rtetlen! Ne j�tszd meg magad! Csak sz�rakozol magadban, elj�tszol p�r szerepet, mint a sz�npadon, �s nem �rdekel semmi m�s! – fakadt ki az artista. A l�ny m�g sosem l�tta ilyennek Leont. Ahogyan a francia szem�be n�zett, azt hitte, gy�l�let t�kr�z�dik benne, de amikor megl�tta a f�rfi szem�ben a f�jdalom, �s a csal�dotts�g k�nnyf�tyl�t, m�r � sem tudta elrejteni k�nnyeit.
Sora:�n nem j�tszom semmif�le szerepet, Leon! – sz�lt s�rva. De a f�rfi m�g egy pillant�sra sem m�ltatta. – k�rlek, mondj valamit! �n… �n sze… - de csak eddig jutott, mivel a f�rfi elindult a sz�npad fel�. - �n szeretlek. – suttogta bele a cs�ndbe a l�ny. De ez m�r nem sz�m�tott. Egyed�l maradt a parton. Senki nem volt mellette. Nem tudta, hogy mit tegyen, teh�t elindult sz�pen csendben hazafel�…