11. fejezet
A szobába néma csend költözött. Amit egy erős férfihang tört meg.
- Sora, jól vagy?? - kiabálta Leon, miközben utat tört magának két rendőr között. A japán lány, csak ekkor nyitotta ki könnytől csillogó szemeit. Tony előtte feküdt, egy lőtt sebbel a mellkasán. Az eddig álló lány, most összerogyott a szekrényben. A rendőrök közreműködésének hála, a nagy vaskapu, már nyitva volt, és előtte várta őket a mentőautó és a többi rendőr. Mire kiértek, Sora kezdett magához térni. Mikor kinyitotta a szemét, elsőre egy magas férfit pillantott meg, aki a karjaiban cipeli.
- Le... Leon. - nyöszörögte erőtlenül.
- Nyugodj meg, mostmár vége. - suttogta kedvesen a férfi, majd kisvártatva odaértek a mentősökhöz, akik azonnal kezelésbe vették a két sérültet.
- A szállásokon az utolsó szobába, meglőttek egy férfit, ő az aki, megpróbált megölni minket, neki is orvosra van szüksége. - mondta Sora verejtékben úszva az őt ágyba fektető orvosnak.
- Értem kisasszony, máris küldök oda valakit, de nyugodjon meg. - mondta neki a mentős, majd elindultak a kórház felé. Sora az utazásból, szinte semmit sem érzékelt. Azt sem tudta, mennyi ideig tartott. Leon-t egy másik mentőautóval szállították a kórházba, ő viszont még, úgy ahogy magánál volt. Ám mire beért a kórházba, ő is eszméletlen volt.
Kalos, Sarah és az időközben megérkező Katy, Layla és Mia, már halálra idegeskedték magukat a váróban. Már több mint 9 órája nem mondanak nekik semmit.
- Az a tetű, hogy a fenébe szökhetett meg? - dühöngött Layla.
- Fogalmuk sincs, saját elmondásuk szerint, valaki segíthetett neki. De semmi biztosat nem tudnak. - mondta Kalos. Ezalatt, Katy Mia-t próbálta vigasztalni, aki halott barátnője miatt zokogott.
Ekkor hirtelen még egy mentőcsapat rontott be, az ajtón, és a hordágyon nem más, mint Yuri Killian feküdt!
- Nővér!! - kiáltott egy mentős. - A Kaleido színpadon volt, még él, de siessenek!
- Azonnal. - mondta a nővér, majd a szőke férfit is eltűntették az egyik műtőben. Ekkor May sétált ki az egyik szobából. Szörnyen nyúzott arccal sétált oda Layla-hoz, aki segített neki leülni.
- Tudtok már valamit róluk? - kérdezte aggódva.
- Nem, még semmit sem mondtak. - válaszolta Kalos, mikor kijött egy nővér és egyenesen feléjük vette az irányt. Majd megállt előttük.
- Ön Kalos Eido a Kaleido színpad igazgatója? - kérdezte a nővér.
- Igen, hogy vannak? - kérdezte aggódva, amire a társulat többi tagja is odalépett.
- A fiatalembernek a vállát érte a golyó, amit kivettünk, de most legalább 1 hónapig nem léphet fel. A kisasszonynál viszont kicsit komolyabb a helyzet. Nála a felkarját érte a golyó, és néhány eret is eltalált, azért nagy volt a vérveszteség. Neki legalább 2 hónapig nem szabad edzenie semmilyen módon. - közölte a nővér, majd távozott. De Kalos még utána kiabált.
- Mi van Yuri-val??
De választ nem kapott, ezért arra jutottak, hogy még biztos a műtőben van. Layla rögvest bement Sora szobájába, de ott meglepetés érte. A szobában, két ágy volt egymás mellett. Az egyikben Sora, a másikban Leon aludt. ,,Életben vannak, és most csak ez a fontos!" gondolta magában a főnix, majd leült barátnője ágya mellé és várta, hogy felébredjen.
2 évvel később.
Sora és Leon együtt élnek és boldogok. Már teljesen felépültek a sérülésből, és újra szerepelnek. Kalos és Sarah közös esküvőt tartott Yuri-val és Layla-val. Akik visszatértek a Brodway-ra és sikereket halmoztak fel. A főnix élő legenda lett a Brodway-n párjával. Pont, mint az Angyal a Kaleido-n, kedvesével. Kalos az igazgató továbbra is vadássza a válogatáson a tehetséges artista palántákat, akik színesítik, majd az előadásokat.
Sora és Leon 1 évvel később összeházasodtak.
Vége