3.fejezet
Hikari Tenshi 2008.09.14. 01:15
A msodik s harmadik rn nem trtnt semmi emltsre mlt, csak annyi, hogy Sophie-val egyms mell ltnk. m az ebdsznetben magval rngatott, hogy ebdeljek vele s a btyjval, aki lltsa szerint nagyon j fej.
- Hova ljnk? – krdeztem a lnytl.
- A btyuskm, gy is csak ksbb jn, gyhogy mindegy. – mosolygott Sophie, s lehzott egy asztalhoz. El kotortam a tskmbl az ebdes dobozomat s kitettem az asztalra. Majd bartnmre pillantottam.
- Te mirt nem eszel? – krdeztem.
- A btymnl van az ebdem. Reggel vletlenl az tskjba raktam. – pirult el.
- rtem. – mosolyogtam, mikor kinyitottam az telhordmat s belenztem. Ennek hatsra azonban rgtn lehervadt a mosolyom. Amit Sophie is szrevett.
- Mi baj van?
- Azt hiszem, n inkbb kihagyom az ebdet. – mosolyogtam r knyszerszedetten.
- Mirt? – rtetlenkedett a lny.
- Mert az ebdem slt nyl, prolt zldsggel. – mutattam a dobozomra, s kzben fintort vgtam.
- Ez olyan, mintha tterembl hozattk volna. s te nem akarod megenni. – dbbent le a lny.
- Nem bizony, mivel tlom a nyulat. – vlaszolta. – Ha megrkezik a te ebded, nem cserlnk?
- De nekem, csak egy szendvicsem van. – kzlte.
- Nem baj, de ezt semmikppen sem eszem meg. – jelentettem ki.
- Akkor j. – blintott Sophie, majd a bejrat fel nzett. – Remek, vgre megjtt Leon. – mosolygott.
- Hogy ki?? – krdeztem, mire visszafordult felm.
- Leon. – ismtelte meg.
- Leon a btyd? – krdeztem ledbbenve.
- Igen, taln zavar? – krdezte flve Sophie.
- Amg nem kezd a foci s kosr eredmnyeirl reglni, addig rendben van. – vlaszoltam. Ebben a percben pedig megrkezett Leon kt, uzsonns dobozzal, a kezben. Mikor azonban tallkozott a tekintetnk, felvonta a szemldkt, majd krdn nzett hgra. Aki szles mosollyal dvzlte testvrt.
- itt Sora. – mutatott be. – pedig a btym Leon.
- Azt hittem, csak az ablakbl kukkolsz? – szegeztem neki a krdst mosolyogva.
- n azt hittem, sose fejezed be a krket.– vlaszolta rezzenstelen arccal, majd lelt Sophie msik oldalra. Aki rtetlen arcot vgva felm fordult.
- Hossz, majd ksbb elmondom. – feleltem, a fel nem tett krdsre. Amire blintott s kikapta btyja kezbl a sajt uzsonns dobozt, majd tnyjtotta nekem.
- Kszi. – mondta s n is, odaadtam neki a sajtomat. Ennl a jelenetnl, a fitestvr nzett rtetlenl, de mi nem mondtunk semmit. Szerencsnkre az ebdsznet egy teljes ra. Nekem nem kellett 10 perc s mr meg is ettem a szendvicset. Majd mr indultam volna a dolgomra, mikor Sophie megfogta a kezemet.
- Nem vrsz meg? – nzett rm knyrg szemekkel.
- Ha vgeztl, akkor gyere a zeneterembe, mutatok valamit. – mosolyogtam r.
- J. – mosolygott vissza, majd n elindultam kifel. De mg hallottam, amint a testvrt is nyaggatja, hogy mennyen vele.
|