Sora hajnalban ébredt. A nap még nem jött fel. Teljes homály uralkodott a szobában. Kissé megmozdult, és azonnal megérezte a kellemes zsibbadságot, ami átjárta egész testét. Kicsit oldalra fordulva, megérezte a jellegzetes szantálfa illatot. Érezte maga mellett a nagy, meleg testet. Elmosolyodott. Ha valaki kereste volna őket, akkor nem biztos, hogy megtalálták volna. Egész délután a lány szobájában voltak, és újra és újra egyesültek. Leon fantasztikus volt az ágyban. Megértette, hogy miért volt annyi nő odáig érte. Nem tudta elképzelni, hogy egy férfinak annyi energiája legyen, hogy annyiszor magáévá tegye. Lassan felállt. Ahogy lábai földet értek, azonnal belehasított egy furcsa, tompa zsibaddás, ami végigcikázott egész testét. Fáradtnak érezte magát, és nehéznek minden tagját. Lassan elindult a fürdő felé. Csak nehezen tudott minden lépést megtenni, mégis olyan jól esett neki, mint eddig soha semmi. Belépett és beállt a zuhany alá. Élvezte, ahogy a haja lassan átnedvesedik, és selymesen omlik le a hátán. Masszírozni kezdte a nyakát, és egész végig Leon ölelésére gondolt. Az érintésére. Már erre a gondolatra nedvesedni kezdett. Halkan felnevetett. Milyen érzéseket fog még kiváltani belőle ez a férfi? Elvette a tusfürdőt, és lassan elkezdte bekenni magát. Hirtelen azt érezte, hogy erős karok fonódtak a dereka köré, és egy test szorul az övének. Kis híján felugrott, de a férfi megfogta, és magához szorította. Sora a fenekénél érezte a kőkemény erekciót. A férfi megfordította. Sora megdöbbenve nézte a dévajul mosolygó Leont. A férfi szorosan átölelte. Sora észrevette, hogy Leon szemében démoni fény villant. Rosszat sejtett. A férfi mosolya még szélesebb lett, majd egy határozott mozdulattal felemelte a lányt, és falnak nyomta.

- Leon.- nyögte Sora, amikor a férfi birtokba vette az ajkait.- Ne... Most. Mennünk... kell.

- Nem érdekel.- válaszolta Leon.- Még csak nem régen egyesültünk, és én máris őrjítő vágyat érzek, hogy újra a magamévá tegyelek.

Majd egy kemény lökéssel a lányba hatolt. Sora felnyögött, majd a lábait átkulcsolta Leon derekán. A férfi keményen kezdett mozogni, miközben a karjaiban tartott lányt a zuhanyzó falának nyomta. Sora átölelte a férfi nyakát, és nagyokat nyögött.  Leon egyre gyorsabban mozgott benne, miközben a lány nyakát csókolgatta. Sora szinte már önkívületben volt, és sikongatni kezdett. Leon a lány nyakába temette arcát, és ott fojtotta el a nyögéseit. Néhány pillanat múlva Sora felsikított, Leon pedig felhördült. A férfi lerakta a lányt. Sora, amint talajt érzett a lába alatt, nekitámaszkodott a falnak, és lecsúszott a padlóra. Leon ott állt fölötte, és csak nézett le rá. Szemeiben olyan tűz égett, amit szinte lehetetlen volt beazonosítani. Érzelmek ezrei cikáztak a tekintetében. Sora lehunyt szemmel pihegett, így nem láthatta a férfi tekintetét. Mikor kinyitotta szemeit, csak azt látta, hogy a férfi felé nyújtja a kezét. Felnézett az ezüstszínű tekintetbe, ami szinte füst szürkévé változott a vágy tüzétől. Sora elfogadta, és felállt. Ott álltak egymással szemben. Nem gondoltak semmire. Csak a másik tekintetét kutatták. Sora egy hirtelen mozdulattal átölelte Leont. Szorosan simult az izmos férfi testhez. Soha nem érzett még ilyen biztonságot, ilyen nyugalmat, mégis izgalmat és vágyat. Szinte perzselt. Leon szemei döbbenten kikerekedtek. Soha nem érzett még ilyet, amikor egy nő átölelte. Tekintete szinte áttetszővé szelídült. Összezavarodott. Lassan eltolta magától a lányt, és hogy zavarát leplezze, játékosan elmosolyodott, és átkarolva kivitte őt a fürdőből. Leon a saját szobájába ment, és öltözni kezdett. Felvett egy fekete inget, és egy fehér nadrágot, majd visszaindult Sorához. Ahogy benyitott, rögtön földbe gyökerezett a lába. Során egy vörös, selyem ruha volt, ami ráfeszült a testére. A ruha hátul leért a térdéig elől viszont a combjáig. Mély dekoltázsa megmutatta a formás melleit. Haja hullámosan omlott le a derekáig. Sminkje egyszerű volt, enyhe rózsaszínes árnyalattal. Ajkain szájfény volt, amitől még puhábbnak tűntek. Lassan Leon felé fordult, majd kacéran elmosolyodott. Szemeiben démoni tűz égett. Leon nyelt egy nagyot, majd felvéve a csábító álarcát, közelebb lépett. Átkarolta a lányt, és megcsapta a jázmin könnyed illata.

- Gyönyörű szép vagy.- mondta mosolyogva.- Az enyém a legszebb nő a világon. A legérzékibb, a legcsábítóbb.

- Jól van elég.- szakította félbe nevetve Sora.- Menjünk, mert már várnak minket. Ma kell eldönteni, hogy ki legyen Layla mellett a főszereplő.- majd felnyögött.- Leon Oswald, hagyd abba! Mennünk kell. Nem fogom hagyni, hogy Leticia legyen az egyik főszereplő.

- És akkor kit szánsz Layla mellé?- csókolt bele a lány nyakába.- Melyik szerencsétlent akarod kiképezni a saját szintedre.

- Majd megtudod.- siklott ki a karjai közül.- Gyere le. Én addig szólok Sophienak.- majd kiment.

Pár percen belül mind a hárman a limuzinban ültek, és a színpad felé tartottak. Leon még mindig a tegnapi, és a reggeli kábulatban lebegett, mintha csak valami rózsaszín köd lebegett volna a szeme előtt. Sora észre is vette, de nem szólt semmit. Jól esett neki, hogy Leon ilyen szinten élvezte azt, ami kettejük között történt. De ő maga egy tervet fogalmazott meg, és próbált nem a felejthetetlen szeretkezésre gondolkozni. Semmiképpen nem akarta, hogy Leticia legyen Layla partnere. Ő maga egy ideig nem szerepelhet, vagyis maradt valamelyik fiú. A tekintete a vele szemben ülő Sophiera tévedt. A lány ábrándozó tekintettel nézett az ablakon kifelé. Sora elmosolyodott. Néhány perc múlva megérkeztek a színpadhoz. Leon kiszállt majd kisegítette először Sorát, aztán a húgát, majd mind a kettőt átkarolta és befelé indultak. Az igazgató irodájában már jó páran összegyűltek. Kalos, Layla, Yuri, Mia, May, Kenneth úr és Leticia. Ahogy Sora és Leon belépett egymást ölelve, mindenki arcára egy mosoly kúszott fel, kivéve Leticiáéra, akinek a féltékenység torzította el a vonásait. Sora leült a kanapéra, Leon pedig mellé. A lány lehúzta maga mellé a zavarban lévő Sophiet, majd unokatestvérére mosolygott.

- Nos, azért vagyunk itt, hogy eldöntsük, hogy ki legyen Layla partnere az Ezeregy éjszakában Sora helyett.- kezdett bele Kalos, majd a lány felé fordult.- Sora, mivel a te helyedre keresünk valakit, tiéd az elsődleges választás.

- Nos. Akit én ajánlok, ő tapasztalatlanabb, mint én.- kezdett bele.

- Már ne is haragudj édesem, de én veled kezdtem a karrierem.- szólalt meg gúnyosan Leticia.

- Ki mondta, hogy rólad beszélek?- nézett rá metsző pillantással.

- Akkor kiről?- kérdezte Kalos.- Szerintem nincs más, aki olyan szinten képzett, mint Layla.

- Ez nem teljesen igaz.- vágott közbe Sora.- Igazából először valamelyik fiút akartam mondani. De az nem lenne olyan látványos, mint amikor két nő küzd. Szóval, olyan lányt találtam, aki teljesen ellentéte Laylának. Ez így sokkal izgalmasabb, felemelőbb lesz.- majd tartott egy kis hatásszünetet.- Akit én Layla mellett el tudok képzelni, az Sophie Oswald.

Mindenki döbbenten nézett Sorára. Leon nagyokat pislogott, Leticia pedig csak hápogni tudott. Layla érdeklődve nézett barátnőjére, míg Yuri elismerően mosolygott. Végül Kenneth úr volt az, aki rászánta magát arra, hogy megszólaljon.

- Nos Kalos, azt hiszem, Sora tudja, mit tesz. - kezdett bele az öreg. - A kisasszony már tökéletesen tisztában van vele, hogy mit kell tennie. És senki nem tudja nála jobban, hogy ki méltó a helyére.

- Egyet értek.- mondta Yuri.

- Én is, és szívesen dolgozom együtt Sophieval.- mosolygott Layla.

- Leon te mit mondasz?- nézett Sora a férfira.

- Te tudod, hogy jó lesz- e, de azért neki is van beleszólása .- nézett a férfi a testvérére. - Mit szólsz, Sophie?

- Én... én nagyon köszönöm, Sora, hogy így gondolod. Hogy képesnek tartasz rá.- nézett félénken a lányra.- És igen. Szeretném megpróbálni.

- Helyes.- mosolyodott el Sora.

- Egy pillanat. Ez a tapasztalatlan kis csitri nem érhet a nyomomba. Akkor, miért ő fog játszani, hisz nem tudja követni Layla ütemét.- kiabált dühösen Leticia.

- Idefigyelj Leticia.- állt fel Sora, és szemei villámokat szórtak.- Sophie sokkal méltóbb a helyemre, mint te valaha is lehetnél. És nem akarom beszennyezni a színpadot, veled. És ha még egyszer valakit is sértegetsz, azt nagyon megbánod.- lépett elé.

- Én a helyedben vigyáznék Sora.- sziszegte Leticia.- El fogsz veszíteni mindent, ami a tiéd. Kezdve a partnereddel.- suttogta gúnyosan, mire Sora keze már lendült, de Leticia megállította.- Én nem tenném. Talán már meg is kezdődött a bosszúhadjáratom. Talán már bent van a házadban az, aki a legtöbb szenvedést okozta neked.- mosolygott gonoszul.

Sora szemei kikerekedtek, majd dühösen összehúzta. Ha pillantással ölni lehetett volna, akkor már Leticia kínok között meghalt volna. Sora egy pillantást vetett Laylára, majd sarkon fordult, és kifelé indult. Futva indult az autóhoz. Beszállt, és már száguldottak is a házhoz. Ahogy megérkeztek, Sora szaladni kezdett befelé. Ahogy berobbant idegesen körül nézett, majd egy mély levegőt vett és elmosolyodott. A nappaliba indult, hogy igyon valamit a nagy ijedségre. Ám ahogy beért a helyiségbe, földbe gyökerezett a lába. Egy barna hajú férfi állt ott, kissé idősebb volt. Még mindig izmos alkata volt, de nem olyan, mint Leonnak vagy Yurinak. Szemei zöldek voltak, és gonoszan csillogott. Fekete nadrágban volt, egy fekete inggel, ami kicsit meg volt nyitva, és az ujjai fel voltak gyűrve a könyökéig. Sora szaporábban kezdte szedni a levegőt, majd próbált kifelé hátrálni, de a férfi kéjesen csillogó tekintettel közeledett hozzá. Sora mellei hullámzottak a mély dekoltázsban, és ez kívánatos látványt nyújtott akármelyik férfi számára. A férfi hirtelen mozdulattal a lány előtt termett, majd megfogva őt a kanapéra döntötte. Sora kiabálni kezdett, és rugdosni, de a férfi teljesen a kanapéhoz préselte őt.

- Sora Naegino.- búgta a férfi kéjesen.- Gyönyörűbb és kívánatosabb vagy, mint amikor utoljára láttalak. Csodálatosan szép vagy. És kívánlak. Őrülten felizgatsz, talán jobban, mint régen. Emlékszel még, szépséges hercegnő?

- Engedj el Max!- kiabált, és próbálta lelökni magáról.- Engedj el te szemét! Ne merj hozzám érni! Gyűlöllek! Undorodom tőled!

- Hallgass!- vágta pofon Sorát dühösen.- Az enyém leszel! Érted, az enyém leszel!- kiabálta dühösen, majd szaggatni kezdte a ruhákat róla.

Sora még jobban kiabált, de még erősebb pofont kapott, amitől kis híján elvesztette az eszméletét. Nem tudott tenni semmit. Erőtlen próbálkozásait Max immár könnyen elhárította. Sora arcán forró könnycseppek folytak le, és mint a gyémánt hullottak a földre. Ajkai felrepedtek az őt ért ütésektől, és a szája sarkából apró vérpatak indult meg. Immár ott feküdt teljesen meztelenül a férfi alatt. A ruhája cafatokban hevert a földön, és Max kéjesen legeltette rajta a szemét, majd vadul csókolni, és simogatni kezdte. Sora még egy utolsó próbálkozással felkiáltott, de egy újabb pofon elhallgatatta. Nem akarta, hogy Leonon kívül más érintse. De most itt feküdt meztelenül Max alatt és kiszolgáltatva neki. A férfi vadul rávetette magát, amikor hirtelen valahonnan hangos zaj szűrődött ki.

Folytatása következik...