- Nocsak, az első kedves áldozatom. Yuri Killian. Ki gondolta volna, akit 5 éve elvétettem. - nevetett.
- Most sem fogsz kinyírni. - Hallották a többiek Yuri hangját. Leon, itt már tudta, hogy a szőke férfi azért kezdett hangosan beszélni, hogy őket figyelmeztesse. Gyorsan kézen fogta a két lányt, és az ajtóhoz vonszolta őket. Csöndben kinyitotta, majd kilökte rajta a két lányt, majd jómaga is távozott, majd lassan kezével engedte be az ajtót, így az szerencséjükre nem adott hangot. A sötét éjszakában 3 alak suhant el az edzőterem fala mellett. Nagyon ügyeltek, nehogy az ablakon keresztül meglássák őket. De nem álltak meg, mikor eltávolodtak a teremtől, tovább mentek, míg el nem érték a Kaleido színpad bejáratának vaskapuját. Itt egy kicsit megpihentek.
- Yuri nem mondta, hogy legutóbb, hogy sikerült értesíteni a rendőrséget? - kérdezte Leon.
- Nem. De gondolom telefonon. - mondta kifulladva Sora.
- Hát, akkor ezt megszívtuk, mert az én mobilom nincs térerő. - válaszolta Leon.
- Ahogy az enyémen sem. - mondta az angyal.
- Biztos valamivel leárnyékolja. - kezdte May. - Ha olyan helyre tudnánk menni, ahova nem ér el az árnyékolás, akkor tudnánk használni a mobilokat. - gondolkodott hangosan.
- De ahhoz folyamatosan figyelnünk kéne a kijelzőt, ami egyenlő most egy tűzijátékkal. Ezt jól kiagyalta. A fenébe! - szitkozódott a férfi.
- Elvégre a párbeszédből ítélve, volt rá 5 éve. De miért? Nem értem, miért akarja megölni Yuri-t és titeket?
Ekkor Sora-nak eszébe jutott, hogy May nem tud semmiről. Nem tudja mi történt 5 évvel ezelőtt, ahogy ő sem sejtette, amíg Yuri el nem mesélt neki mindent.
- Hogy mi történt 5 éve, azt majd akkor, ha kijutottunk. A lényeg, hogy ez a pasas egy eszelős, aki nem bírja a színpadot. Becsavarodott és most ki akar nyírni mindenkit, aki csak itt van. Sora-val és velem az élen. -mondta Leon, majd leült és neki döntötte a hátát a vaskapunak. A két lány ugyanígy tett.
- És most? Hogyan tovább?- kérdezte Sora.
- Lenne egy ötletem. De az csak akkor érvényes, ha kihúzzuk a napfelkeltéig. - kezdte a francia fiú.
- És mi lenne az?- kérdezte May.
- Ha feljönnek a nap első sugarai, akkor segítek nektek kimászni a kapun, és hívhattok segítséget, én pedig addig elterelem a figyelmét.
- És mi lesz, ha nem érünk vissza időben? - kérdezte idegesen Sora. - Ez meg se forduljon a fejedben, világos?? - fúrta a tekintetét a férfiéba. Aki tisztán látta benne az aggodalmat, és a félelmet attól, hogy elveszít egy fontos személyt az életében.
- Most mindenesetre menjünk innen, valahova, ahol kicsit jobban el tudunk bújni. -mondta a férfi, majd felállt és vállára vette a sporttáskáját. A lányok is felálltak, és követték Leon-t, aki a magas rács mellett haladt, a szállások felé.
Anna egyedül botorkált a sötét folyosón. Rettenetesen félt, hogy az a gyilkos megtalálja. Tudta, hogy okosabban tenné, ha egy helyben maradna, de az áramszünet, éppen akkor érte, mikor a trapézokat ellenőrizte. Óvatosan lemászott róluk, majd elindult a nézőtéren felfelé, ahol most kijutott a folyosóra. Úgy gondolta, visszamegy a szállásokra és bezárkózik a szobájába. Amíg odabent van, addig nem érheti semmi baj. Mivel Mia elutazott Katy-hez, megbeszélni a forgatókönyv kisebb részleteit és hiányosságait, ezért most egyedül volt. Pedig legjobb barátnője társasága most mindennél többet jelentett volna számára. De most nem gondolhatott Mia-ra. Most magára kellett gondolnia, hogy ezt túlélje. Az is megfordult a fejében a nézőtéren felfelé jövet, hogy valamilyen fegyvert kellene keresni, de letett róla, mert ha zajt csap, akkor lehet, hogy a halálos ítéletét írja alá. De ha felbukkan azaz eszelős, akkor majd nem tudja megvédeni magát, és meghal. Ezzel nem foglalkozott többet, egyetlen célja most csak az volt, hogy bezárkózzon a szobájába, majd utána gondolkodik, hogyan tovább.
- Azt hittem, hogy Layla Hamilton-nal van a Brodway-n. - kérdezősködött a férfi, kinek kezében egy kés volt.
- Ott voltam, de visszajöttem, szerencsére. - mondta Yuri, miközben a sötét teremben méregették egymást.
- Mi ebben a szerencse? Így legfeljebb együtt halhatsz meg a jelenlegi sztárpárossal. - nevetett a férfi, majd Yuri-nál elszakadt a cérna, és rárontott. Tudta, hogyha csak egyszer is megvágja azzal a késsel, akkor elveszett. De azt is tudta, hogy legalább egy kicsit le kell, foglalja a férfit, amíg Leon biztonságos távolba ér a lányokkal. Addig lehetőleg húzni kell az időt, utána pedig gyorsan lelépni, mielőtt kinyírná.
- No mi az Killian? Csak nem aggódunk a kis sztárpáros miatt??- kérdezte mosolyogva.
- Ahhoz semmi közöd!- próbálta megütni, de nem sikerült, mert a férfi feléje döfött a késsel, így a szőke férfi kénytelen volt hátra lépni. ,,Amíg azzal a késsel hadonászik, addig nem tudok a közelébe jutni!! A fenébe!" gondolkodott Yuri. De nem sok ideje volt, mert mire észbekapott, a férfi, már be is mosott neki egyet. Yuri kicsit megtántorodott, de aztán támadásba lendült. Kiverte a férfi kezéből a kést, és még jó néhányat bevert neki, de ekkor kénytelen volt elengedni. Amit a férfi elővett a zsebéből, az ezúttal egy pisztoly volt.
- Ezért megfizetsz!!- kiáltotta,majd az ujja a ravaszon megmozdult. A fegyver háromszor köpött tüzet. Yuri teste megrázkódott, majd elterült a földön. Szemei lassan lecsukódtak, és nem mozdult többet. A férfi, aki egykor a trapézokon ugrált és mosolyt csalt az őt néző emberek és barátai arcára, most valószínűleg meghalt.