7.fejezet
Hikari Tenshi&Szasza 2008.08.11. 23:10
- Jó. r11; bólintott barátnőm. r11; Jó éjszakát. r11; búcsúzott a fiúktól, majd elindultunk a faházunk felé. Amint beléptünk a faház biztonságába, azonnal bezártam magunk mögött az ajtót, majd a kulcsot, az éjjeli szekrényemre tettem.
- Jó éjszakát. r11; búcsúztam barátnőmtől, majd lefeküdtem az ágyba és betakaróztam. Meleg volt, mégis rázott a hideg. Órákig forgolódtam, mikor végre sikerült álomba szenderednem.
Reggel a telefonom csengése keltett, ugyan is ébresztőre állítottam, hogy nem késsük le a reggelit. Fáradtan nyomtam le a csörgő, rezgő készüléket, majd felültem az ágyamon.
- Kaori, ébredj, fel kell kelni, különben lemaradunk a reggeliről. r11; szóltam oda, kissé hangosan, hogy barátnőm felébredjen.
- Tudom. r11; ült fel Kaori, miközben a szeméből próbálta kidörzsölni az álmosságot.
- Megyek, veszek egy gyors zuhanyt. r11; mondtam, majd már el is tűntem a fürdőben. 10 perccel később, Kaori fürdött, míg én a szekrény előtt álltam, és alkalmas ruhát kerestem, a reggelihez. Végül is egy tengerkék nyári ruha mellett döntöttem, hozzáillő lapos talpú, bokára kötős szandállal. Mire elkészültem, barátnőm is kijött a fürdőből, és ő kezdett kotorászni a szekrényben. Én addig visszamentem a fürdőbe és megfésülködtem, majd feltűztem a hajam, három aranyozott hajtűvel. Mikor kiléptem, megláttam barátnőmet, aki egy piros halásznadrágot és egy kék toppot viselt, egy kék tornacipővel kiegészítve.
- Remek, akkor akár mehetünk is. r11; léptem az ajtóhoz, majd már ki is léptem rajta.
- Hova sietsz ennyire? r11; jött ki utánam barátnőm, majd bezárta a házat, és eltette a kulcsot.
- Éhes vagyok, mit gondoltál? r11; kérdeztem nevetve, majd megragadtam a karját és nevetve húzni kezdtem a fő épület felé. Mikor odaértünk, a tanárnő mosolyogva vette tudomásul, hogy jól érezzük magunkat.
- Miss. Naegino, megkérhetném, hogy keltse fel, mr. Oswald-ékat, ugyan is még nem jelentek meg. r11; kérte kedvesen Michelle kisasszony.
- Muszáj? Nem mehetne Miriam? Ő úgy is oda van Leon-ért! r11; kértem, de nem hatott. Így végül beletörődve a sorsomba, visszaindultam a faházakhoz. ,, Ezt nem hiszem el! Ha lekésem miattuk a reggelit, véres lesz a bosszú!r1; dühöngtem magamban, majd mikor a faház elé értem, teljes erőmből elkezdtem püfölni az ajtót.
- Hétalvók!! Ébresztő!!! Vonszoljátok ki magatokat, reggeli!!! r11; ordítottam torkom szakadtából, miközben folyamatosan ütöttem az öklömmel az ajtót.
- Nos, miss. Naegino ébresztési módszere, határozottan érdekes. r11; jegyezte meg a tanárnő.
- Hát igen. Azt hiszem a fiúk, nem felejtik el ezt az ébresztőt. r11; válaszolta halványan mosolyogva Kaori.
Legalább 5 percig dörömböltem, mire végre kinyílt az ajtó, és felbukkant mögötte Leon, egy szál fekete alsónadrágban.
- Mi van? r11; kérdezte kómásan, miközben összeszorította a szemét, mert zavarta a napfény.
- Az van, ha miattatok lekésem a reggelit, akkor végetek! r11; ordítottam mérgesen. r11; Egy szóval, takarodj öltözni, és keltsd fel a haverjaidat. r11; dühöngtem egy kicsit.
- Nem hiszed, hogy ezek után bárki is képes lenne még aludni. r11; lépett az ezüsthajú mellé Alex.
- Remek. r11; mosolyodtam el. r11; Akkor öltözzetek, és a reggelinél találkozunk. De azt javaslom, siessetek, különben lekésitek. r11; gúnyolódtam majd visszasétáltam a fő épület elé.
- Mindjárt jönnek. r11; nyugtáztam a tanárnőnek, aki bólintott, majd beengedett minket reggelizni. Alig kezdtünk hozzá, felbukkant a három mormota, akik úgy festettek, mint az alvajárók.
- Kösz az ébresztést mon cherié. r11; vigyorgott rám morcosan Leon.
- Nincs mit, máskor is szívesen. r11; vigyorogtam gonoszan, majd visszafordultam barátnőmhöz. Sietve elfogyasztottuk a reggelit, de mielőtt távozhattunk volna, a tanárnő figyelmet kért.
- Beosztottunk titeket, 3 fős csapatokba. Így fogjátok teljesíteni a versenyben lévő feladatokat. De lesznek egyéni gyakorlatok is. A csoportok a következők. r11; jelentette be miss. Michelle. Az ezt, követő csoportokat, Kaori és én beszélgetéssel töltöttük, egészen addig, míg meg nem hallottam a nevem.
r11; A 15-ös csoport, miss. Manami, mr. Oswald és mr. Mcdowel. - jelentette be a tanárnő. - A 16-os csoport Miss. Naegino, mr. Xanders, és miss. Leroys. r11; olvasta fel a tanárnő az utolsó csoportot.
- Ez nem lehet igaz. r11; nyögtem fel elkeseredetten. r11; Ugye, ez valami rossz vicc. Kérem, mondja valaki, hogy ez nem igaz.
- Hát, úgy fest a dolog, hogy a tanárnő nem viccel. r11; szomorkodott Kaori.
- Hogy kerülhettünk külön csoportba?? Ráadásul, hogy foghattam ki, azt a hisztis libát? r11; kérdeztem, miközben úgy éreztem, rám szakad az ég.
|