Láttam, amint szegény Kaori, ott áll szemben a három idiótával. ,, Remek, oda a béke és a pihenés!r1; gondoltam magamban, majd fejest ugrottam a vízbe, és kiúsztam a partra.
- Látom, nem vagytok képesek elszakadni tőlünk. r11; kiáltottam oda, a vízben úszva a fiúknak.
- Én ennek csak örülök. r11; villantott 100 karátos mosolyt Ryan.
- Én viszont nem! r11; közöltem erélyesen, miközben kimásztam a sziklákra, majd leugrottam a fűre és odaléptem a plédre.
- Csini fürdőruci. r11; jegyezte meg Leon végigmérve a testem.
- Mondanám, hogy köszi, de inkább mégsem. r11; válaszoltam, miközben magamhoz vettem a törölközőmet és megtöröltem vele a hajam. Majd egy másikat a testem köré csavartam, hogy kevésbé bámuljanak. Leon-t látszólag nem nagyon érdekelte, hogy nem kívánatos vendégek, mivel leült mellénk.
- Remélem nem baj, ha csatlakozunk? r11; kérdezte rám nézve.
- De az. r11; válaszoltam, miközben rápillantottam barátnőmre. Aki éppen a zseblámpával olvasott egy látszatra 800 oldalas könyvet.
- Te meg mit csinálsz?
- Olvasni próbálok, de úgy néz ki, lemerült az elem. r11; válaszolta lemondó sóhaj kíséretében.
- Minek ide zseblámpa? A hold úgy világít, mint egy 100 wattos villanykörte. Főleg, hogy telihold van.
- Igen, csak kicsit messze van. r11; közölte barátnőm, mire elnevettem magam. Ekkor azonban egy női sikoly rázta meg az erdőt, amire rögtön abbahagytuk a nevetést.
- Mi volt ez? r11; kérdezte Kaori ijedten.
- Fogalmam sincs, de tűnjünk el innen. r11; lépett mellénk Alex, és Ryan.
- Egyetértek. r11; pattant fel Leon is. r11; Gyertek. r11; nyújtotta felém a kezét, amibe belekapaszkodtam és felálltam. Kaori-val gyorsan összeszedtünk a holminkat, majd már indultunk volna, mikor hirtelen valami hatalmas dörrenés rázta meg az erdőt.
- Ha ez az volt, amire gondolok, akkor nagy gáz van. r11; jegyezte meg Ryan.
- Akkor ne gondolj semmire. r11; nyelt egyet Alex, majd megindult egyenesen vissza a tábor felé. Mi pedig azonnal követtük. Elővigyázatosságból, még a zseblámpánkat, sem kapcsoltuk be, nehogy meglásson valaki. Amint visszaértünk a táborba, meglepetés fogadott, ugyanis a tanárok és szinte az összes diák kint állt az udvaron.
- A francba, most merre? r11; kérdezte Ryan bepánikolva.
- A házak mögött. r11; válaszoltam, majd megindultam és utánam sorban a többiek. Éppen hogy eljutottunk a fiúk házáig, anélkül, hogy meglássanak minket.
- Ezzel nem megyünk sokra, hogy jutunk be? r11; kérdezte Alex.
- Másszatok be az ablakon. r11; mosolygott Kaori.
- Pontosan, majd bakot tartunk. r11; mondtam, rájuk nézve.
- Nem bírtok el minket, majd megoldjuk. r11; nézett ránk Leon.
- Rendben, ti tudjátok. r11; bólintottam, majd intettem, és Kaori-val elmásztunk a saját házunkig, majd be az ablakon. Jó magam, pedig egyenest lekaptam a vizes fürdőrucit, és kiterítettem a fürdőben lévő szárítóra. Majd barátnőmmel, gyorsan magunkra kaptuk a pizsománkat. Majd kiléptünk a faházból, a többiek közé, az udvarra.
- Mi történt tanárnő? r11; kérdeztem Michelle kisasszony mellé lépve barátnőmmel.
- Ez minket is érdekelne. r11; csatlakozott a megkezdett beszélgetésbe a három tóparti fiú. ,, Még is van annyi eszük, hogy gondoskodnak alibiről.r1; Gondoltam magamban.
- Nem tudjuk, csak egy sikolyt hallottunk, aztán egy dörrenést. r11; mondta a tanárnő, majd a többiek felé fordult. r11; Mindenki menjen vissza a faházába, és reggelig, nem akarok meglátni senkit! r11; kiáltotta figyelmeztető hangon.
- Látom, egyre gondoltunk. r11; pillantott ránk Alex.
- Igen. r11; válaszolta Kaori sóhajtva. Ráadásul, még mindig reszketett.
- Menjünk vissza a házba, és próbáljunk meg aludni. r11; javasoltam, holott legalább annyira féltem, mint barátnőm. Ráadásul, szörnyen ideges is voltam.