A nap tzesen ragyogott fnt az gen,
Egy madr sem csipogott a fn,
Kszldtt valami mr elg rgen,
De nekem mr ks ez a valsg.
Knnyekkel kszkdik minden ember,
Aki a Kaleido Sznpadnl l,
Trtnt egy nagy, vgzetes baleset,
Ott van mg a trapzon a vr.
Egy pillanatnyi meggondolatlansg volt,
De az Angyaltnc hallosnak bizonyult,
Nem tudtam, hogyan szerezzem vissza a mosolyt,
Ami kznsgben maradva sttsgnek torzult.
s ezt nem az hibjuknak vltem tartani,
Hanem az n privt mozdulataim vegessgnek,
Melyrl lekoptak a szenvedlyes Kamik,
Ez okozta karrierem vgt egszben.
A kezemet rgta fjlaltam, tbb hete ,
De semmikppen sem szltam el magam,
De nem rdekelt, akaratom sok ezer,
s kibrtam, mert folytatni akartam.
Drga partneremet sajnlom a legjobban,
grett miattam, nem tudja bevltani,
Pedig prbltk megtenni vele sokan,
De velem vgre tudta volna hajtani.
Elkstem mr, hogy kifejezzem imdatom,
Hogy egyetlen dmonomnak kintsem lelkem,
De tlsgosan ks mr odafradnom,
Mert sszeroncsoldva fekszik testem.
Egy szentsges helyen a temetben,
Ott knnyezek, egy mrvnysrban,
s szvemben ll most a hall tre,
Vigyzok r fentrl, mint egy Angyal.