Sora döbbenten állt az edzőteremben, egyszercsak Mia rontott be és elkiáltott magát.
- Sora jössz enni vagy még gyakoroltok Leonnal, tényleg hol van?
- Hogy, mi? Persze megyek. Leon? Leon elment. - mondta Sora mikor kicsit már magához tért.
- Mi történt Sora? Olyan furcsa vagy, mintha szellemet láttál volna!
- Semmi, semmi csak elgondolkodtam. De menjünk mert nagyon éhes vagyok! Hogy haladtok Kathy- vel? - próbált Sora gyorsan témát váltani.
- Simán megy minden, de hát mit vártál tőlünk. Mi vagyunk a legjobbak!!!
- Igen Mia tudom, hogy Ti vagytok a legjobbak. Mindenki tudja! - mosolyodott el Sora.
- Kár, hogy a Főnök néha ezt elfelejti. Le kellett volna borotválni a szemöldökét vagy a szakállát, ahogy azt Anaval elterveztük, de Te nem akartad. - mondta Mia szemrehányóan, de mégis mosolyogva..
- Hát szerintem Sarah egyből kiszeretett volna a Főnökből, és szerintem Kalos se örült volna neki - jegyezte meg Sora.
Mikor az ebédlőbe értek már mindenki ott volt.
- Sziasztok lányok.- köszönt Ken. Sora azt hittem nem jössz, mert Leonnal gyakorolsz.
- Megkértem Leont, hogy inkább holnap folytassuk.
- Ja Sora holnap a fotózás a parkban lesz.- szólt közbe Mia.
- Köszi, hogy szólsz, de már Yuri mondta. Bejött az edzőterembe és mindent megbeszéltünk.
Vacsora alatt mindenki nagyon sokat nevetett, de Sora mintha valahol máshol járt volna. Ezt a többiek is észrevették.
- Sora olyan szótlan vagy. Mi baj van? - kérdezte aggódva Ana.
- Bepróbálkozott az a perverz Leon? Én mondtam, hogy szólj nekem, elintézem a pasit!
Mindenki fetrengett a nevetéstől mikor Rosetta befejezte a mondanivalóját.
- Ugyan srácok semmi baj csak fáradt vagyok. - mondta Sora mikor már meg tudott szólalni a nevetéstől. - Szerintem elteszem magam holnapra, mert reggel fotózás és nem akarom, hogy úgy nézek ki a képen, mint egy rongybaba. Jó éjszakát mindenkinek. Holnap találkozunk!
Miután a lány elment a többiek még az ebédlőben maradtak és beszélgettek:
- Szerintetek mi baja van Soranak? Olyan furcsa volt és szerintem nem csak azért mert fáradt. - jegyezte meg Ana.
- Lehet Leon kikészítette az edzés alatt. - mondta Ken.
- Igazad lehet. Amikor bementem az edzőterembe Leon már nem volt ott és Sora csak nézett maga elé alig bírt megszólalni.
- Az nem jutott eszetekbe, hogy Leont mennyire lefáraszthatja Sora. Szegény Leon! - védte meg May most is mint oly sokszor Leont.
- May tudjuk, hogy odavagy érte, de szakadj már le róla. - szólalt meg Rosetta.
- Én inkább megyek lefeküdni még mielőtt elfajulna a beszélgetés és ezek ketten itt összeverekednének. - jegyezte meg Ana nevetve. - Ken te nem jössz?
- De megyek!
- Akkor jó éjszakát mindenkinek. Holnap találkozunk! - mondták és kézen fogva kisétáltak a teremből.
Nemsokára már senki nem volt az ebédlőben. Az egész színpad sötétségbe borult. Egy ember azonban az edzőteremben volt. Ült a sötétben egy trapézon gondolataiba merülve.
- Az a csók. Ahogy gondoltam ez volt az első csókja. Még soha nem éreztem ilyet. Amikor vele vagyok olyan furcsa érzés lesz úrrá rajtam. Ha velem van olyan biztonságot érzek. Tudom, hogy akkor nem eshet baja. Ilyet még soha nem éreztem. Ez teljesen más mint amit Sophinál éreztem. Ez nevetséges a Halálisten szerelmes... ugyan már! Képtelenség. - próbálta meg Leon elhessegetni ezeket a gondolatokat.
Eközben Sora is csak forgolódott az ágyában. Állandóan csak a csókra tudott gondolni.
- Vajon mért csinálta ezt? Mire volt jó és miért nem ellenkeztem? - csak úgy cikáztak a gondolatok Sora fejében, de választ egyikre sem talált. - Nem tudom kiverni a fejemből. Soha nem éreztem még ilyet. Mi ez az érzés? Ha vele vagyok néha meg tudnám fojtani, de mégis a sok veszekedés ellenére ha a közelembe jön a gyomrom görcsbe rándul. Az egész testem beleremeg ha a csókra gondolok. - gondolkozott Sora, de mivel nagyon fáradt volt ezért szép lassan elaludt.
"A Hold. Háborgó érzelmek, de amint vége lesz, kitisztul az elméd." - jegyezte meg Fantom csendesen.