9. fejezet
T�l�ra


Nem sok�ig tudtak az uszod�ban edzeni, mert egyes man�vereket csak ugr�asztalon lehetett v�grehajtani. A medenc�ben t�rt�ntek ut�n Leon sosem n�zett a l�ny szem�be, hideg volt �s merev. Sora m�r csak sz�gyenlet�ben sem mert hozz�sz�lni. Gyakorl�s k�zben egyre kevesebbet rontottak. A v�g�n t�k�letes�tett�k az �ssze-�lelkez�s r�szt is, b�r semmi szenved�ly nem volt benne. Naphosszat m�ssal se t�r�dtek, minthogy egyre jobban teljes�tsenek. N�ha Sora elrontott egy p�r dolgot, de partnere m�g csak �gyet sem vetett r�. A l�ny f�k�nt k�zvetlen�l a cs�kjelenetn�l rontotta el, �gy mindig el�lr�l kellett kezdeni. Az �ra v�g�n Leon egy sz� n�lk�l leugrott a h�l�ba, �s az ajt� fel� vette az ir�nyt. De egyik este Sora ut�nasz�lt:
- Besz�ln�nk kellene, nem gondolod?
- M�gis mir�l k�ne?
Meg�llt, de nem fordult meg.
- Tal�n arr�l, hogy mi�rt haragszol r�m...
- Nem haragszom.
Ezt olyan kem�nyen mondta, hogy m�s m�r nem mert volna t�bbet megsz�lalni. M�s nem, de Sora Naegino megtette.
- Akkor, k�rlek, gyere vissza. Nem pr�b�lhatn�m meg m�g egyszer?
- M�r k�s� van. Majd holnap.
- De holnap m�r utolj�ra edzhet�nk egy�tt, ezt te is tudod!
- Igen, tudom. �s most... j� �jszak�t!
Sora nem t�g�tott. El��llt �s nem engedte kimenni.
- Addig nem m�sz sehov�, am�g egyszer v�gre nem hajtjuk!
- Mi�ta parancsolsz te nekem?
- M�t�l.
- Rendben. Kapsz egy es�lyt.
- Ne merd nekem ezt mondani! K�pes lenn�l t�nkretenni?!
- Nem mondtam semmi ilyesmit.
A szemeiben �jra fellobbant a t�z. Felm�szott a trap�zra, �s v�rta a l�nyt. Minden t�k�letesre siker�lt, amikor a cs�kos r�szhez �rtek. Sora eg�sz id� alatt izgult, mindig is az�rt rontotta el. De most nem. Eltervez�s szerint sz�llt Leon fel�, �s Leon el is kapta. A karjaiba zuhant, �s �t�lelte. Lassan hajoltak �ssze, am�g az ajkuk �ssze nem �rt. Hossz� m�sodpercekig tartott�k a p�zt, mintha csak fot�z�son lenn�nek. Sor�n �tfutott egy l�gy bizserget� �rz�s, �s nagyon �lvezte ezt. Ha tehette volna, �r�kk� ott marad. Leon sem volt k�z�mb�s, ak�rhogy is pr�b�lta titkolni. Csak arra �gyelt, hogy a sz�juk �ssze�rjen, mint valami kis �vod�s az els� szerelm�vel. Egy id� ut�n viszont nem tudott mag�n �rr� lenni. Simogatni kezdte a l�ny h�t�t, aki beleremegett az �rint�sbe. Partnere egyre messzebbre ment, a v�g�re m�r a has�n j�rt a keze, �s egyre csak haladt lefel�. Sora k�ts�gbe esett. Tudta, hogy ezt nem szabad. Gyorsan eltasz�totta mag�t�l, �s leugrott a h�l�ba. Ezut�n �gy szaladt ki a teremb�l, ahogy csak a l�ba b�rta.
Leon a trap�zr�l n�zett ut�na elk�pedve. Nem akarta elhinni, hogy Sora pont most hagyta ott, amikor m�r oly k�zel volt a c�lhoz, �s r�ad�sul most m�g meg is sz�gyen�lt el�tte. De nem b�nta. Egy pillanat�rt, amikor ilyen k�zel lehetett a l�nyhoz, m�r meg�rte t�l�r�zni.


Sora a szob�j�ban az �gyon hasalt. Megijedt Leont�l. F�lt, hogy mit fog m�g vele tenni, hogyha vele marad. A gondolatt�l teljesen megdermedt, �s zokogni kezdett. K�zben Fantom az �gya fel�l figyelte.
- Mi a baj, kisl�ny? Mi t�rt�nt veled?
- Semmi. Nem tartozik r�d .- v�laszolt csukladoz� hangon.
- Leon tett valami illetlens�get?-k�rdezte vigyorogva.- R�szleteket szeretn�k...
- Hagyj m�r b�k�n!
- Csak seg�teni szeretn�k.
- Akkor fogd be Most nem vagyok r�d k�v�ncsi.
A kis szellem m�g j�solt egy utols�t. (Persze ezt m�r Sora nem hallotta, mert k�zben elaludt.)
- A skorpi� csillaga f�nyesen ragyog... �s hamarosan egyes�l a nyilas�val... Hamarosan...