Sora pontban 2-kor már Leon háza előtt csengetett. Leon behívta, majd a nappaliba vezette.
- Először meg kellene beszélnünk az edzéstervet. - szólalt meg először a férfi.
- Rendben - válaszolt Sora.
Mia bemutató kisvideóján megnézték az ugrást, majd mindketten elmondták saját elképzeléseiket.
Az utolsó jelenetre először Sora tért rá:
- És a csókot hogy oldjuk meg? - és itt kérdőn nézett partnerére. - Én színpadi csókra gondoltam természetesen.
Leon egyhangúan válaszolt:
- Nekem mindegy, hogy színpadi, vagy igazi. Kenneth úr csak azt mondta, hogy élethű legyen.
Sora ezen a válaszon nagyon meglepődött. Nem számított arra, hogy a „nagy Halálisten” akár igazi csókra is gondolt. Érezte, hogy itt megmoccant benne valami. De még mielőtt beismerhette volna magának, hogy nem közömbös Leon iránt, a férfi kizökkentette elmélyült gondolkodásából.
- Sora, csak azért jöttél, hogy ezt tisztázzuk, vagy még ma elkezdjük a gyakorlást?
A lány hirtelen alig tudott válaszolni, csak annyit tudott kinyögni, hogy - Kezdjük.

Párosunk már úgy négy órája edzhetett, amikor végre formát öltött az ugrás.
- Rendben, az ugrást eleget gyakoroltuk - szólalt meg Leon.
Sora már tiltakozni akart, de még mielőtt bármit is mondhatott volna, a férfi folytatta:
- Ne ellenkezz Sora. Ha már most tökéletesítjük a manővert, akkor a premier napjára semmi sem marad belőle. Túl lesz gyakorolva és csak egy középszerű látszatmutatvány lesz.
- Igazad van. -  mondta kicsit csalódottan Sora - Még több, mint két hét van a szünetből, és további három hét a premierig. Öt hét alatt tényleg ellaposodna az ugrás. De… azért még szívesen folytattam volna a gyakorlást.
- Folytathatjuk - felelt Leon közömbösen - Csak nem az ugrással, hanem a csókjelenettel. Mivel színpadi csókot akarsz bemutatni, hogy élethű legyen, azt is gyakorolni kell.
Sora úgy belepirult ebbe a mondatba, hogy az arca céklavörös lett.
Ez még Leon figyelmét sem kerülte el.
- Mi az? Ha máris ilyen zavarba jössz, mi lesz az előadáson? Ott több ezer ember fog figyelni.
Sora tudta, hogy Leonnak igaza van. Végre visszazökkent a megszokott kerékvágásába.
- Jól van Leon. Akkor te, hogy képzelted el azt a csókot? - vágott vissza Sora, most már a tőle megszokott hangnemben?
- Nos, én még nem képzeltem el a színpadi csókot. Elvégre te akartad ezt a módszert. -  s itt olyan közel hajolt a lányhoz, hogy Sora érezte Leon leheletét is.
~ Vajon mit akarhat? Ő talán valódi csókra gondolt? És miért hajolt ilyen közel hozzám? ~ gondolkozott Sora magában.

Végül újra elkezdték az „edzést”, azonban ezen túl minden nap csak a csókot gyakorolták. A nyári szünet gyorsan elrepült, az ugrás már tökéletes volt, azonban a vége sosem sikerült.

- Ez nem igaz! Már három hete csak ezt gyakoroljuk és én, mégsem tudom élethűen alakítani a szerepemet!- idegeskedett Sora
- Először is ne nyafogj. Elvégre te akartad a látszatot! - Leon ezt már szinte kiabálta, amin még Sora is meglepődött. Ez rosszul esett neki.
- Mert te valóban meg akartál csókolni? - kérdezte Sora dühösen.
Leont meglepte a kérdés, mert még maga sem tudta a választ.
~ Próbáljuk ki. Akkor majd megtudom, hogy ezt akartam-e. ~
S ekkor lágyan megcsókolta Sorát.
A lány szemei tágra nyíltak, nem tudta, hogy most mit tegyen. De jól esett neki a férfi csókja és ölelése. Már tudta. Beleszeretett Leonba. Viszonozta a csókot. Ezen pedig Leon lepődött meg. Ő is rájött, hogy erre vágyott.
- Sora, szeretlek. -  mondta ki végül.
Sorát ez is meglepetésként érte, de örült neki.
- Én is szeretlek. - válaszolta.

Másnap az edzésen minden tökéletesen ment. És a vége… mindenkinek leesett az álla. Mia szinte sírt örömében, Maynek elállt a lélegzete, Ken látta, hogy Sora így boldog és ő örült ennek. Idő közben már neki is komoly barátnője volt, így hát cseppet sem volt féltékeny Leonra.
Tapsvihar tört ki. A társulat minden tagja éljenzett. Újdonsült párunk csak ekkor eszmélt fel. Csókjukat megszakították, majd leugrottak a többiek közé. Kéz a kézben sétáltak oda hozzájuk. A csapat csak ekkor vette észre, hogy ez nem a műsor része, és ők tényleg egy pár.