Tudj�tok milyen �rz�s, mikor a hirtelen bel�tek has�t� tudatt�l �sszer�ndul a gyomortok, remegni kezd a t�rdetek, �s kih�l a kezetek? Mert velem, vagy mondhatn�m ak�r azt is, hogy bennem �ppen ez j�tsz�dott le.

A felismer�s egy dallam form�j�ban �rkezett. J�l ismertem m�r ezt az �temet, a ritmust, a l�ktet�st. Sally nem egyszer hagyta bekapcsolva a magn�t, hogy menjen a k�vetkez� sz�m, am�g magyar�zott, vagy csak �gy, hogy legyen zenei al�fest�se a semmittev�snek. J�l tudtam, hogy a lemezen, melyr�l az el�bbi t�ncunkhoz p�rgett�k a sz�mot, a k�vetkez�, a Dirty Diana.

Leon csup�n a hangtechnik�soknak intett oda, hogy hagyj�k bekapcsolva a zen�t. Hogy mi�rt? Nem tudom, nem �rtem, vagy ink�bb feltehetn�m magamnak a k�rd�st: nem akarom meg�rteni? F�lek megtudni? – Jogos lenne most a gy�va, vagy gyenge jelz�, de m�r nincs mit tenni. Meg�rtettem, hogy ne �rtettem volna meg a sz�nd�kot m�r az els� pillanatban? Ugyan�gy ez az �rtelmet nyert mozdulat sor, h�zta mag�val a f�nyt is, hogy l�ssak a s�t�tben, mely egy oly t�volinak t�n�, m�gis k�zeli mondatot �vezett. „A t�zet, csakis er�szakkal lehet elt�r�teni akarat�t�l.”

Az improviz�ci� neh�z feladat, de �n vagyok a t�z! Nekem kell ir�ny�tani, �s csak akkor engedhetek, ha Leon m�r er�vel terel ellenkez� ir�nyba, akaratom ellen�re m�sik utakra. Ahogy a t�znek is �tj�t �llj�k a t�zolt�k, az emberek, akik harcolnak a term�szettel, az elemi er�vel, a val�di l�ktet� �lettel szemben.

A Hal�listen el�m �llt, �s �n t�rt karokkal voltam k�pes fogadni. Most er�sebb vagyok, most �n vagyok maga a t�z, hal�lt hoz� d�mona. Hal�lt, de nem a bar�ts�gra, a testv�ris�gre, a szeretetre, hanem a j�gre, a fagyra, a kiolvaszthatatlanul odafagyott Hal�listen n�vre.

Leon �sszeh�zott szemein �t, sz�r�s, �that� tekintettel meredt r�m. M�skor ki tudott volna kergetni ebb�l a vil�gb�l, de most nem, mert most elhittem sok mindent, ami m�skor meg sem fordult volna a fejemben.

Mozdulnom kellett, a ritmus adta al�m a l�p�seket. �jdons�lt partnerem szem�t f�rk�szve, a reakci�kat figyelve, nekifesz�tettem tenyerem a hasfal�nak. T�rte, pedig nem jellemz� r� az ir�ny�that�s�g. Sally pontosan tudta, hogy mit besz�l. Minden egyes mondat�t hossz� �vek tapasztalat�nak f�nye vil�g�totta be. Ha valaki, h�t � tudja, mik�ppen kell b�nni a Hal�listennel. Neki k�sz�nhet�en, most �n is tudom, hogyan kell b�nnom vele, m�g akkor is, ha csak egy t�nc erej�ig.

Hosszabb sz�neteket iktatva l�p�seim k�z� indultam meg a zene l�ktet�s�re. Egy k�rt �rtam le Leon k�r�l, kezemet v�gigfuttatva ez �ltal has�r�l oldal�ra, onnan a h�t�ra, majd megint az oldal�ra, visszat�rve a has�hoz.

Ekkor elkapta a csukl�mat, majd ujjait k�zfejemre cs�sztatva gyors mozdulattal forgatott. Er�szakkal elt�r�tve eredeti akaratomt�l, megad�an fordultam, a dal sz�veg�t hallgatva k�zben. N�h�ny mondat pontosan illett. Mikor Leon hirtelen derekamat megszor�tva meg�ll�tott, („She looked me deep in the eyes*.”) k�zelebb r�ntott mag�hoz, �s m�lyen a szemembe n�zett. Er�vel l�ktem el magamt�l, de ahogy fels�testem t�volodott t�le, �gy �tkaroltam derek�t, jobb l�bammal. H�trad�ltem, azt tervezve, hogy karj�ba kapaszkodok, de erre nem volt sz�ks�gem. Velem egy�tt hajolt, ism�telten csak fels�testeinket egym�shoz pr�selve. Olyan er�sen tartott, hogy elk�pzelni sem tudtam; mik�nt vehetn�m �t az ir�ny�t�st.

Ekkor azonban eszembe jutott valami. M�r nem kell tartanom magam l�bbal. Sp�rg�ba felr�gtam jobb l�bammal, ez�ltal lend�letet v�ve az �ll�sba emelked�shez, magam el�tt tolva Leont. Megint elt�volodtam egy kicsit, de csak, hogy megfelel� t�vols�gb�l emelhessem oldal�hoz, t�rdben hajl�tott l�bam. Elkapta, mintha csak sz�m�tott volna r�, hogy ez lesz a k�vetkez� mozdulatom. („She trapped me in her heart”) Nem sokkal nehezkedtem r�, de amilyen hirtelen csak tudtam, �gy pattantam vissza �ll� helyzetbe, hogy �gy �rkezzek a refr�nhez.

Cs�p�mt�l ind�tott hull�mokat vezettem v�gig testemen, �gy hogy biztosan �ssze�rjek Leonnal, k�zben v�gig szem�t k�mlelve. Mire is sz�m�tottam? Nem tudom, de nem a tot�lis k�z�mb�ss�g, semmitmond� �larc�ra, annyi bizonyos.

M�r nem voltam elsz�nt, mint a kezd�sn�l. A keser�s�g, f�jdalom l�ngja perzselte testem minden �rint�sre. Szememen nem l�tszott, hogy bel�l majd meg �r�l�k a gy�tr� v�gyt�l, mely pusztul�st �s szenved�st hagy maga ut�n. Ir�ny�tottam, er�snek l�tsz�dtam, �sszel vezetett mozdulatsoromban.  De sz�vem �s lelkem ord�tva tiltakozott a vill�mcsap�sk�nt �r� �rint�sek ellen.

Alig v�rtam, hogy v�ge legyen a zen�nek. F�radt voltam testileg, ment�lisan, lelkileg, �s minden m�don, ahogy el lehet k�pzelni. Annyira k�ny�rg�tt a befejez�s�rt minden porcik�m, de ugyanakkor tudtam: nem adom fel, ha m�r ide�ig eljutottam akkor nem!

Nem v�rtam m�r m�st, csak hogy megsz�njenek lelkemre oly k�nz� hat�ssal b�r�, f�jdalmas, �get� �rint�sek sorozata. M�gis, mikor v�ge szakadt a zen�nek, m�g nagyon-nagyon sok�ig nem mozdultam el Leon mell�l. Hozz�simulva, arcomat mellkas�ra hajtva pihegtem. Oxig�n�rt k�ny�rg� t�d�mnek k�sz�nhet�en hangosan zih�lva pr�b�ltam megnyugtatni, kimer�lt testem, f�radt agyam, �s megk�nzott lelkem egyar�nt. F�jt, pokolian f�jt m�g mindig, de nem volt er�m m�g a szemem kinyit�s�ra sem, nemhogy elmozdulni. Ugyanakkor tudtam: nem b�rom m�r sok�ig. Toporz�kolni, s�rni, �v�lteni akarok, de nem itt.

Hirtelen felindul�s hat�s�ra, akkor�t tasz�tottam Leonon, amekkor�t csak tudtam. Ink�bb a meglepetts�g ereje k�sztette h�tra h�k�l�sre, nem annyira az �n er�lk�d�sem. Tov�bbra is leveg� ut�n kapkodva, undort�l torzult arccal, meredtem a kicsit bizonytalanul megvillan� higany sz�n� szemp�rba. Egy fejcs�v�l�s k�s�ret�ben hatalmasat nyeltem. Nem tudtam, mit csin�lok, de azt igen, hogy itt nem fogok tov�bb �csorogni. Testem mozdult, minden parancs n�lk�l. Fut�snak eredtem egyenesen szob�m ir�ny�ba. Egyed�l lenni; ett�l t�bbet nem akartam.