El�rkezett az este, Sora �s Yuri a sz�npadra l�pett.

Mariah l�legzetvisszafojtva n�zte a m�sor mutatv�nyosait, de igaz�n csak kisfia, Yuri, �s annak bar�tn�je, Sora �rdekelte.

Term�szetesen hiba n�lk�l zajlott az el�ad�s. Egy darabig. Sora ugyanis Leon hi�nya miatt (maga sem tudta mi�rt), nem tudott koncentr�lni.

Az egyik duplaszalt� ut�n a l�ny elfelejtette megfogni Yuri kez�t, �s majdnem a m�lybe zuhant.

De Yuri sem volt aznap este teljesen mag�n�l, hiszen nagyon izgult, hogy mit sz�l a mutatv�ny�hoz az anyja.

Sor�t teljesen v�ratlanul egy s�t�t alak ragadta meg, aki a semmib�l t�nt el�.

Egy fekete maszkot visel� n� volt az, egy v�kony, de er�s k�t�llel a kez�ben.

Miut�n karjaiban Sor�val f�ldet �rt, a l�ny majdnem nekiugrott.

-          Layla kisasszony!! – Ki�ltotta Sora r�gt�n, de a n� h�tat ford�tott neki.

Yuri is ebben a pillanatban �rt oda hozz�juk, miut�n a f�nyek kialudtak, jelezve, hogy v�ge az el�ad�snak. A n�, amint l�tta, hogy Yuri k�zeledik, h�tr�lt m�g egy l�p�st, �s ler�ntotta

a maszkot az arc�r�l.

Gy�ny�r� mogyor�barna hajzuhatag, gyilkos, v�r�sesbarna szemek. Ezek jellemezt�k a h�lgyet, aki most kecses testtart�ssal Yurira emelte tekintet�t.

-          Szervusz, Yuri. – sz�lalt v�g�l meg. Hangj�ban csal�dotts�g �s m�ly megvet�s egyszerre csengett.

Yuri nem tudott megsz�lalni. A l�ny nem volt m�s, mint a volt bar�tn�je, Luchia.

Sora �rtetlen�l pislogott, mivel semmit sem tudott a l�nyr�l, �s hogy kicsod�ja Yurinak.

Yuri les�t�tt szemmel csak ennyit tudott mondani:

-          Hm, Luchia.

-          Luchia? – Sora most kedves�hez fordult. M�gis kicsoda ez a h�lgy, Yuri?

-          Az exem. Ne t�r�dj vele. Menj�nk.

-          Menj�nk? Mit jelentse… - Sora nem tudta befejezni a mondat�t, mert Yuri sz� szerint elr�ngatta a helysz�nr�l, mag�ra hagyva egykori bar�tn�j�t.

A szeme vill�mokat sz�rt, egy sz�t sem sz�lt, csak bevonszolta mag�val Sor�t egy �res �lt�z�be.

De Sora sem hagyta mag�t. Ahogy az ajt� becsuk�dott, azonnal nekit�madott a fi�nak.

-          Mindent tudni akarok! Most!

-          Sora, �n…

-          Yuri! Ha jelentek neked valamennyit is, most azonnal elmondasz nekem mindent!

-          H�t legyen… Luchia egy r�gi bar�tb�l lett ellens�g. Kiskorom �ta szerettem, mindent megtettem �rte, � is �rtem. Mikor apa meghalt, akkor is � �llt mellettem a temet�sen, � fogta a kezem, ha valami baj t�rt�nt… Csak h�t otthagytam a Kaleido Sz�npad miatt. Legal�bbis azt hitte. �n mondtam neki, hogy k�lt�zz�n ide velem, �lj�nk egy�tt, de amint megl�tta Layl�t, �letem els� partnern�j�t, nos, azonnal f�lt�keny lett… � kezdte el terjeszteni azokat a rosszm�j� pletyk�kat is r�lunk…

Teljesen meg�r�lt amiatt, hogy otthagyom. Ez nem is lett volna akkora baj, gondoltam, hiszen majd csak kiheveri, de a m�lypont m�g csak most j�tt.

Egyik �jjel megt�madta Layl�t, mikor aludt.

Ha nem �rek oda id�ben, meg�lte volna.

Sora megillet�d�tts�g�ben nem tudott megsz�lalni.

-          Most m�r csak egy gy�va alaknak tekint, mert nem akartam, hogy lecsukj�k, hagytam, hogy elmenek�lj�n…

-          De h�t… �, te j� �g, ha ennyire f�j, nem kellett volna elmondanod… - Sora �t�lelte kedves�t.

Yuri erre szab�lyosan s�rva fakadt. Ott zokogott bar�tn�je v�ll�n, am�g egy nem v�rt ismer�s be nem toppant.

-          Ohoh�… �cs�m, itt b�gsz, mint egy kisfi�? ...sz�nalmas egy alak vagy,

mondhatom. - Sz�lalt meg a bel�p� Leon Oswald.

A p�rocska azonnal sz�trebbent.

Sora azt sem tudta, mit mondjon. Teljesen k�sz volt, hogy �jra l�tja Leont.

V�g�l csak ennyit mondott:

-          Leon, neked meg nekem besz�ln�nk kell. Bocs�ss meg, Yuri.

Azzal a l�ny fogta mag�t, �s mag�val „hurcolta” Leont egy m�sik szob�ba. Ami enn�l is �rdekesebb volt, hogy Leon csak �gy hagyta mag�t.

Sora becsapta maga m�g�tt az ajt�t, �s Leonra emelte gy�ny�r�, �m akkor d�ht�l par�zsl� szemeit.

-          Besz�lj!

-          Na de mit? – K�rdezte Leon. Megint j�tt azzal a „mostm�rmegintmir�lbesz�lsz” tekintettel.

-          Mi�rt ment�l el? F�lt�keny vagy Yurira, igaz? IGAZ?! FELELJ!!

Sora lassan kezdte elvesz�teni a fej�t. Maga sem tudta, mit csin�l most, de tudni akarta az igazat… Meg kellett tudnia…….

-          Elmenni? �n? De h�t most is itt vagyok.

-          De mi�rt bontottad fel a szerz�d�sedet? Mi�rt t�madt�l le engem az egyik este? MI K�Z�D VAN NEKED AZ �N MAG�N�LTEMHEZ!?

Leon finoman elmosolyodott.

-          Val�ban. Mi k�z�m van hozz�? – L�pett egyet a l�nyhoz, �tkarolta a derek�t, �s megcs�kolta.

Sora nem tiltakozott. Valami�rt gy�zelemittasan cs�kolt vissza a f�rfinak.

-          Te tot�l f�lt�keny vagy. Valld csak be.

Leon most nem s�padt el, hanem �llta a tekintet�be f�r�d� szemp�r t�z�t.

-          �s ha igen?

-          Akkor… Akkor… - habogott Sora.

Nem tudott mit mondani, �sszet�rt v�leg�nye a szomsz�d szob�ban v�rta vissza, nem mondhatta, hogy j�l van, Leon, szak�tok vele miattad… Nem tehette ezt Yurival… Most t�ls�gosan �ssze van t�rve…

-          �n is �gy gondoltam. – sz�lt hidegen Leon.

-          De Leon… Ezt ugye te sem gondoltad komolyan?

-          Mi�rt ne? Egy �r�n bel�l indul vissza a g�pem. Gyere velem.

-          Azt m�r nem! – rontott be Yuri a szob�ba. Nekiugrott Leonnak, de persze � sem hagyta mag�t… a fi�k majdnem elkezdt�k komolyan �sszeverni egym�st, mikor Sora lend�letb�l pofon v�gta mindkett�t, �s kirohant a szob�b�l.

-          Hm… �rdekesen indul az este – Sz�lalt meg Kalos az ajt�b�l.

Sora nem ment haza aznap este.

Ki�lt a tengerpartra �s a gy�r�j�t n�zegette. Az gy�ny�r�en csillogott a naplemente v�r�sl� sugarait�l.

Nem volt ereje s�rni. Tal�n kedve sem. Ink�bb azon gondolkozott, mit lehetne tenni.

Yuri az�ta tetszik neki, ami�ta itt van, els� l�t�sra beleesett… �s Leon… � egy igazi rejt�ly. Az a j�ghideg sz�rke szemp�r… Megfagy t�le, ah�nyszor szembe tal�lja mag�t vele.

De nem teheti meg ezt Yurival, csak �gy nem l�phet le, pont most nem…

Am�g m�lyen mag�ba roskadva bambult a tenger fel�, odal�pett hozz� Luchia.

-          Na, most azt�n bajban vagy, mi? – Sz�lalt meg kiz�kkentve Sor�t.

-          Mi? ... Ja… Szia.

-          Melyiknek t�r�d �ssze a sz�v�t v�g�l, te pokol angyala?

-          Tess�k?

-          Kit fogsz itt hagyni? A hal�l �des sz�szi kir�lyfit vagy a j�gherceget?

Sora a t�rd�re hajtotta a fej�t, �s nagyot s�hajtott.

-          Fogalmam sincs…

-          Akkor m�sk�pp k�rdezem. Melyiket szereted?

Sora erre a sz�ra felkapta a fej�t. Szereted.

Vajon melyiket szeretem? – gondolta mag�ban. Erre Luchia �lesen felkacagott.

-          Na, �s m�g te akart�l hozz� menni Yurihoz… Mit k�pzelt�l, kisl�ny?

-          Ezt nem �rtem – Sz�lalt meg v�g�l.

-          A te pasid Leon. Nem eml�kszel, hogy � hogyan viszonyult hozz�d, �s Yuri hogy tette?... Mellesleg Yuri engem szeret, nem t�ged, kicsinyem.

-          Nem tudom, mir�l besz�lsz…

-          Nem eml�kszel, amiko… - Luchia nem fejezte be, amit mondott, �szrevette, hogy ott �ll m�g�tte valaki. M�g pedig Yuri Killian volt az. Roppant d�h�s volt Luchi�ra, �gy n�zett r�, mint aki ebben a pillanatban v�gezni akar vele.

-          Mi�rt mondasz neki ilyeneket? Ha nem tudn�d, � a menyasszonyom.

Az „�”- t olyan kem�ny hangs�llyal mondta ki, hogy az m�r szinte s�rt� volt.

-          De nem sok�ig. – Sz�lt Luchia, odal�pett Yurihoz, �s Sora szeme l�tt�ra megcs�kolta.

Ebben a pillanatban betelt a poh�r. Yuri ell�kte mag�t�l a n�t, majd pofon csapta.

-          Ez a minimum, amit a mai nap ut�n meg�rdemelsz, dr�g�m… - sziszegte. – Sora, menj�nk innen… Ezt meg kell, hogy besz�lj�k. Kettesben, ha lehet.

�m Sora akkorra m�r nem volt ott.

-          M�r mikor megcs�koltalak, kereket oldott. Szerintem j�l tette…

-          Luchia, el�g m�ra. – Sz�lalt meg Leon, aki �pp most �rt oda. – Menj haza.

-          Na j�, ok�. – V�llat vont, �s lel�pett. R� egy pillanatra Leon is elment.

Yuri erre a furcsa p�rbesz�dre nagy szemeket meresztett. M�g hogy Luchia engedelmeskedik… R�ad�sul Leonnak!? Mi van itt!?

Az �gre emelte gy�ny�r� szemeit.

-          �, Kaleido Angyal, seg�ts nekem!