Diable Amour
Sana-chan 2007.02.25. 00:31
29.fejezet
- Ti…ti meg mit csinltok?- krdezte dbbenten a lny. Sora gyorsan fel akart llni, de Leon visszahzta.
- Azt amit lttl.- mondta nyugodtan a frfi.
- De…de mirt?- Elis mr knnyezett de nem brta visszafogni magt. Sora csak csendben figyelt nem nagyon rtette a helyzetet.
- Mi mirt?- bukott ki belle vgl. De vlasz helyett a lny csak knnyeit trlgetve elfutott. A frfi csak ezst szemeit forgatta amg a msik csak rtetlenl bmult.- Mi volt ez?
- Ez? Semmi. Nem fontos.- terelte a tmt s jra birtokba vette az ajkait, de a lny visszanyomta.
- Elszr mond el.- duzzogott karba tett kzzel.
- Jl van.- shajtott beletrdve Leon.- Gondolom tudod, hogy az a lny egy „nagy rajongm”. s azt akarta, hogy jrjak vele, klnben megkri a Kalost, hogy mondja el azt a titkot amit tud rlam. De mr teljesen felesleges, mert mr te is tudod.- mosolygott a fi s egy fut puszit nyomott a lny szjra majd visszavitte a tlcjt.
- Egyl te is s az edzteremben vrlak.- mosolygott a fi Sorra. A lny teljestette a r „kiszabott” feladatot s tz perc mlva mr a terem fel tartott. tkzben sszefutott Kennel.
- Sora beszlhetnnk?- lltotta meg a fi.
- Persze.- mosolygott a lny kedvesen.- Mondd mit szeretnl.
- n…igazbl…errl mr a mltkor akartam beszlni. Szval…- Ken vett egy nagy levegt s egy szuszra elmondta.- Sora, n nagyon szeretlek mr azta amita elszr tallkoztunk. Tudom, hogy te csak egy bartknt kezelsz engem de n tbbet szeretnk tled.
- s ezt most lehetne nem egy levegre? Mert semmit nem rtettem belle.- nevetett az angyal nem is sejtve mekkora lelki megerltets kellett ehhez a vallomshoz a finak.
- Nos…a lnyeg, hogy n szeretlek Sora.- mondta mr kicsit nyugodtabban.
- Persze n is szeretlek Ken.
- Tnyleg?- csillantak meg kk szemei.
- Ht hogyne. Te vagy az egyik legjobb bartom.
- De n nem gy gondoltam.- szedte ssze minden btorsgt. – n azt szeretnm, ha a bartnm lennl.- a lnynak vgre vilgos lett minden s meg se brt szlalni. Az elmlt idben mr ngyen vallottak neki szerelmet, de ebbl csak egyet tudott viszonozni, de azt teljes szvvel s llekkel.
- n…nem tudom mit mondhatnk.- kezdte knosan rezni magt.
- Ne mondj semmit. Csak annyit, hogy igen vagy nem.
- n…sajnlom de csak gy tekintettem rd eddig is, mint egy nagyon j bartra.
- Szval nem. Igazbl fel voltam r kszlve.- Ken csak lehajtotta a fejt s gy nzett ki, mint aki mindjrt elsrja magt. Az igazat megvallva mr nagyon kzel volt hozz, de nem akart mg jobban megszgyenlni a lny eltt.- Akkor ksbb tallkozunk.- fordult el a fi gondosan kerlve Sora pillantst. Az angyal most zavartan llt az edzterem eltt. Nagy nehezen sszeszedte gondolatait s belpett az ajtn.
|