25.fejezet



- Milyen kár, hogy máskor nem vagy így kiöltözve. Én megmondtam, hogy sokkal jobbak vagyunk nála még ha csak smink sincs rajtunk.- jegyezte meg May. Sora nem válaszolt csak zavartan sétált a lány mellett.

- És mit mondjak majd neki? Miről akarok vele beszélni?- szólalt meg végül.

- Ehehe… hát…igazából azon még nem gondolkoztam.- nevetett zavartan.

- Hogy mi? Nem tudod?!- torpant meg hirtelen Sora.

- Ugyan, ugyan…emiatt nem kell aggódni. Majd kitalálok valamit.- legyintett a semmibe.

- Hát jó…-egyezett bele az angyal. Mindig is bírta a stresszt, de ezekre a helyzetekre még nem volt felkészülve. Eddig csak a barátaival a családjával és a színpaddal volt elfoglalva és nem is törődött mással, főleg nem férfiakkal.- És te mit fogsz mondani Elisnek? Hova akarod vinni?

- Egyszerűen majd kitalálok valamit.- húzta a vállát May. – Már csak az a kérdés, hogy hol találjuk meg őket…

Már legalább egy órája sétáltak, amikor egy kávézó előtt sétáltak el és meglátták a teraszon őket. Elis éppen a férfi figyelmét próbálta felhívni magára, de mintha az ott sem lett volna.

- Szánalmas a csaj.- mondta lenézően a kínai lány. Sora inkább nem mondott semmit, de ő is úgy gondolta.

- És most hogyan tovább?- kérdezte kíváncsian.

- Hát… most odamegyünk és úgy csinálunk, mintha csak most vennénk észre őket.

- Aztán?- kérdezte izgatottan.

- Aztán… leülünk az asztalukhoz, persze csak ha oda hívnak minket. És egyszer csak felállok, mintha eszembe jutott volna valami, megfogom a lány kezét és elhozom onnan. Te meg majd csak nézz utánunk hülyén. Az úgy is megy neked.- jegyezte meg May gonoszan mosolyogva.

- Na kösz…- vágta rá sértődötten az angyal.

- Jaj ne csináld már csak hülyéskedtem. Akkor mehetünk.- nézett Sorára.

- Öh…igen.- kapta össze magát.

- Indulás.- vezényelt May. Elindultak be a kis helységbe, de amikor felértek a kis lépcsőn Elis elkezdett integetni nekik. Leon megkönnyebbülten nézett rájuk és odahívta őket az asztalukhoz. Eddig minden a terv szerint haladt. Sora kicsit még mindig zavarban volt, nem szokott hozzá, hogy máskor is ki van sminkelve, nem pedig csak akkor amikor a színpadon fellép. Felvették ők is a rendelést. Beszélgettek egy ideig, de May hirtelen felpattant.

- Jajj bocsi! Csak teljesen kimet a fejemből valami. Kérlek gyere velem Elis.- könyörgött a lánynak színészkedve.

- Miért nem megy veled Sora?- látszott rajta, hogy esze ágában sincs tágítani a férfi mellől.

- Mert őt rávenni is alig tudtam, hogy mozduljunk ki. Ne kéresd már magad és gyere velem.- ragadta meg a lány csuklóját majd rohanni kezdett maga után ráncigálva Elist. Leon és Sora döbbenten néztek utánuk, talán az előző nem is olyan nagyon.

- Nos…nagyon csinos vagy ma.- törte meg a fojtogató csendet a férfi.

- Köszönöm.- préselte ki magából a lány. Mind a ketten elég nagy zavarban voltak.

- Ha lenne kedved elmehetnénk sétálni. Ez a liba már teljesen kikészített.- vetette fel az ötletet Leon.

- Rendben.- mosolygott Sora. A férfi kifizette a számlát és elindult a tengerpart felé. Sora követte, majd mikor beérte a Leont, nevetve belékarolt. A férfi furcsán nézett rá, de nem húzódott el. Így sétáltak egy ideig és még Leon is megengedett magának pár mosolyt, amikor megláttak két személyt a parton önfeledten ölelkezve.