10. fejezet

Sora �llt m�g egy ideig d�bbenten majd megsz�lalt.

- M�gis hogy tal�lhatsz ki ilyen h�lyes�geket?- n�zett teljes d�bbenettel Leonra.

- Nem �llt sz�nd�komban ilyeneket kital�lni.- vetette oda a f�rfi.

- Nem tehetek r�la, hogy f�lt�keny vagy a semmire!

- Hogy �n f�lt�keny? Nem tudom most is ki v�llalta el az�rt a szerepet, hogy ne kelljen m�st megcs�kolnom!- kelt ki mag�b�l a f�rfi is.

- De bek�pzelt valaki! Majd pont te miattad, mi? M�r ne is haragudj de ink�bb kiugrok a 10.-r�l!- kiab�lta most m�r Sora. K�zben egyre t�bb tan�ja lett ennek a k�nos „besz�lget�snek”, ez�rt Leon gondolta, hogy jobb ha befejezi.

- Rendben, te mondtad! May, gyere ide!- fordult a k�nai l�ny fel�.

- Mi? Hogy �n?- �rtetlenkedett a l�ny.

- Most meg mit akarsz t�le?- furcs�lta a dolgot Sora.

- Majd megl�tod! �s akkor te is be fogod vallani, hogy ki f�lt�keny �s ki nem!- majd elkapta a fel� k�zeled� May karj�t mag�hoz h�zta, majd megcs�kolta. Sora elk�pedve n�zte �ket, majd mikor Leon v�gre hajland� volt megszak�tani a cs�kot, Sora reakci�it figyelte.

- �gy l�tom, valaki alig l�t a f�lt�kenys�gt�l.- mondta g�nyos mosollyal az arc�n.

A l�ny egy ideig megsz�lalni se b�rt, f�leg azok nem, akik eddig csak t�volr�l figyelt�k az esem�nyeket. May pedig egyenesen a Mennyorsz�gban k�pzelte mag�t.

- Most te t�nyleg azt hiszed, hogy f�lt�keny vagyok?

- Nem hiszem, hanem tudom.- mondta m�g mindig azzal az �ntelt mosollyal az arc�n, amit Sora im�dott kiv�ve, ha r� ir�nyult.

- Sajn�lom, de nem �rek r� a h�lyes�geidre.- vont v�llat a l�ny, majd idegesen otthagyta az elk�pedt t�rsas�got. Chris ut�na szaladt, hogy tiszt�zni tudja a dolgot. Ken majd felrobbant a d�ht�l, de jobbnak l�tta, most nem felideges�teni m�g jobban a l�nyt, m�g egy f�lt�kenys�gi jelenettel. V�g�l mikor Christopher be�rte a l�nyt, mert az olyan gyorsan trappolt, amilyen gyorsan csak tudott, szembe ford�totta mag�val �s �t�lelte. Sora el akarta mag�t�l l�kni, de nem tudta, mert az t�l szorosan tartotta.

- Sora! Sajn�lom, hogy miattam vesztetek �ssze.- mondta bocs�natk�r�en.

- Ugyan nem a te hib�d, az hogy megbolondult. De k�rlek most engedj el, mert le szeretn�k pihenni.

- De igen, az �n hib�m. – folytatta kitart�an, �s m�g mindig nem volt hajland� elengedni.- T�nyleg nem csak kital�lta, amit az el�bb mondott neked.

- Tess�k?- mondta Sora led�bbenve �s m�g mindig mag�t pr�b�lt kiszabad�tani, a gyeng�d, de er�s kezek fogs�g�b�l.

- Amikor te m�g nem kelt�l fel, bementem hozz�d, hogy megn�zzem, hogy �rzed magad, de te m�g aludt�l. �n pedig nem b�rtam elviselni, hogy nem �rinthetlek meg, olyan gy�ny�r� vagy. �s nem tudtam magam visszafogni, ez�rt megcs�koltalak.- egy kis id�re abbahagyta mondand�j�t, mert �rezte, hogy a l�ny abbahagyja a fic�nkol�st, majd folytatta.- Val�sz�n�, hogy azt l�thatta, de hidd el nekem, hogy nem akartam rosszat neked! Sora �n szeretlek!- majd engedett a szor�t�son, hogy a l�nyt szembe ford�thassa mag�val �s m�r k�sz�lt megcs�kolni a l�nyt, amikor az kihaszn�lta a helyzetet, �gy, hogy a fi�t ell�kte mag�t�l �s s�rva futni kezdett a tengerpart fel�.