8. fejezet

- Jó estét főnök!- köszöntek egymás után.

- Nektek is! Mint már tudjátok, megvan az új darab. A címe pedig, Hófehérke. Keneth úr lesz a szponzorunk. A szereposztást Miara bíztam. Mehettek.- adta ki az utasítást. Az ebédlőben ültek, mert ott elég nagy volt a hely.

- Akkor gondolom, mindenki ismeri a történetet. Csak a végén lesz egy kis változtatás, hogy a gonosz királynő nem hal meg, hanem két angyal jó útra téríti. A szereposztásnak a következőt gondoltam.

Hófehérke: Sora, Herceg: Leon vagy Chrisopher, a gonosz királyné: May

 A vadász: Yuri, királyné: Pamela, Vidor: Anna, Kuka: Jonnathan, Hapci: Marion

Szendi: Mia, az egyik angyal: Sarah, a másik angyal: Rosetta  …

Azt, hogy ki lesz a herceg, majd Katy dönti el. Akkor holnap találkozunk.- köszönt el mindenkitől Mia. Hazafele Sora Mayel és Annaval ment, mivel Mianak még vissza kellett mennie, megbeszélni valamit a főnökkel. Aztán elment fürdeni és bevágta magát az ágyba. Hamarosan el is aludt. Reggel kivételesen korán kelt és nagyon jól érezte magát, így nem akart tovább otthon maradni. Elment reggelizni és furán nézett, hogy senki nem volt lenn. Mikor betoppant Leon és Christopher melegített.

-         Végre megérkeztél Sora!- lépett oda Ken.

-         Miért? Mi történt?- bambult Sora.

-         Te nem is tudtad? Elég furcsa…- érkezett meg May is.

-         Mit nem tudtam?

-         Leon és Christopher megküzd a herceg szerepéért. Aki veszít, az nem szerepelhet a darabban.- jelentette ki egyszerűen a kínai lány.- Aki nyer az lesz a partnered Sora.

-         Mi? És én erről miért nem tudtam?- vakarta zavartan a fejét Sora. May csak vállat rántott, majd visszament Leonhoz.

-         Akkor készen álltok?- hallották Katy hangját. A fiúk csak bólintottak.

-         Jól van! Akkor külön szeretnétek vagy egyszerre? Leon? Chris?

-         Nekem teljesen mindegy.- mondta hűvösen.

-         Akkor legyen egyszerre, hogy ne húzzuk az időt.- döntötte el a fekete hajú.

-         Lássuk, mit tudtok.- mosolygott Katy. A fiúk elindultak a trapézok felé, majd felmásztak. A többiek feszült csendben figyeltek.

-         Már elmagyaráztam nektek miből áll az ugrás. Hát lássuk.- tőrte újra meg a csendet Katy hangja. A fiúk ismét csak bólintottak. Aztán elkezdtek lengeni a trapézon, majd átugrottak úgy a szemben lévőre, hogy közben hármat szaltóznak és talpra érkeznek, majd az alattuk lévőre, mintha elájultak volna és az egy kézzel kellett elkapniuk, miközben csinálnak két szaltót.

-         Ennek az ugrásnak mi a neve?- kérdezte Sora a mellette álló Kentől.

-         Csillagfényugrás. De inkább figyelj.- mondta Ken a vártnál kicsit erősebb hangnemben. A lány még egy ideig furcsán nézett rá, majd a tekintete visszakúszott a fiúkra. Hirtelen egy sikoltást hallottak, amitől mindenki libabőrös lett. A trapézon ugráló Leont ez kevésbé viselte meg és folytatta nyugodtan az ugrást, de Christ annál inkább és a hálóban landolt.